Bámulatos, mondhatni, meseszerű karriert futott be alig két év alatt Daniel T. Berg, alias Berg Dániel, a momentumos Cseh Katalin párja. A férfi az amerikai álom európai megtestesítője lehetne, akinek életútja egy hollywoodi filmben is megállná a helyét. A New York-i születésű férfi 2017-ben, a CEU-tüntetéseken tűnt fel először a budapesti közéletben, majd néhány hónap múlva már a Momentum elnökségi tagjává választották, közben párjával, Cseh Katalinnal végigroadshow-zták Európa nagyvárosait és tettek látogatást befolyásos politikusoknál. A kérdés persze adott: hogyan is tud az ismeretlen fiatalember az amerikai külügyminisztériumban tárgyalni, ahol felhatalmazva érzi magát arra, hogy Magyarország ellen beavatkozást kérjen? Hogyan és miért vesz részt az ENSZ gyűlésén, majd miként tud belehuppanni a magyarországi önkormányzati választásokon egy II. kerületi képviselői székbe, hogy aztán az európai liberális párt alelnökévé válasszák? Mindezt alig két év alatt.
Harcba hívja a fiatalokat a „populista erők” ellen Daniel T. Berg, aki bámulatos karriert futott be: az ismeretlen amerikai fiatalember a CEU tüntetéseken tűnt fel először, a hétvégén pedig már az európai liberális párt (ALDE), egyik alelnökének választották. Berg fő feladatának tartja a fiatalok aktívabb bevonását a politikába „mert az ő tevékenységük fontos az Európa-szerte megjelenő populista eszmék elleni harcban” – legalábbis erről beszélt a jelöltek vitáján. Izgalmas, hogy az ALDE történetében ez az első alkalom, amikor egy parlamenten kívüli, tehát frakcióval nem rendelkező párt delegáltját választják alelnöki pozícióba. Berg Dániel a Momentum Mozgalom harmadik olyan politikusa, aki a nemzetközi politikai életben képviseli Magyarországot. A két EP-képviselő, Cseh Katalin és Donáth Anna az ALDE Renew Europe néven futó EP-frakciójában tevékenykedik. Még az ő jelölésük is ésszerűbb lett volna, mint az önkormányzati testületi képviselőnek is alig két hete választott Bergé.
Berg Dániel már többször került a figyelem fókuszába: a rejtélyes amerikaira a „Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában” cikksorozatunkban is felhívtuk a közvélemény figyelmét (itt és itt), csakúgy, mint a Momentum nemzetellenes mozgolódására. A momósokról a legtöbben azt gondolják, hogy a semmiből robbantak a politikai életbe, a valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha górcső alá vesszük tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki előttünk.
A migránspárti, az amerikai és a kanadai. Fotó: Mandiner
Nemzetközi felforgatóhálózat magyar képviseletbe burkolva
Talán nem meglepő a nagy nemzetközi szerveződés, ha megnézzük, hogy a párt alapító tagja, Cseh Katalin (Montréal, 1988. június 29. –) 2012 júniusa és 2016 szeptembere között a Liberális Fiatalok Egyesületének (LiFE) nemzetközi kapcsolattartója volt, melynek keretein belül az ő feladatai közé tartozott a külföldi partnerszervezetekkel való kapcsolattartás és kapcsolatfelvétel, illetve a nemzetközi csereprogramok és képzések szervezése. 2013 júniusa és 2014 szeptembere között az International Federation of Liberal Youth (elnök: Ahmad Al Rachwani) fehérorosz programjának trénereként workshopokat és képzéseket szervezett belarusz és ukrán aktivisták számára. Később egyébként ezek az aktivisták vandálkodtak a kijevi Majdan téren, ahol a diktatúrát akarták lebontani minden eszközzel. Ekkor Fekete-Győr András még rá sem ébredt arra, hogy csalódott a hazai ellenzéki pártokban és talán valami újat kellene építeni. Az IFLRY központja Berlinben található: vélhetően már itt megismerkedett Berg Dániellel, akivel jelenleg egy párt alkotnak – állításuk szerint 2017 nyara óta. Berg Dániel az egyik legrejtélyesebb alakja a Momentum elnökségének. Ő szintén külföldön született, bár nem Kanadában, mint Cseh Katalin, hanem New Yorkban. Az egyetlen elnökségi tag, akinek az életrajza sehol sem elérhető, sőt, a róla szóló Wikipédia-cikket is törölték. Amit lehet tudni: 2017-ben tért haza Magyarországra, a CEU-tüntetések miatt, néhány hónap múlva pedig már a Momentum elnökségi tagjává választották. Egy angol nyelvű interjúban elejtett félmondatában utalt arra, hogy újságíróként is dolgozott; portálunk meg is talált egy, az ő nevével fémjelzett írást az Exberliner (volt berliniek) lapjában. Innen következtethetünk arra, hogy ott is élt. A PestiSrácok.hu a Momentumhoz közeli forrása Bergről azt mondta, hogy még a párton belül is komoly kérdéseket vet fel az, hogy az amerikai-magyar srác milyen széles kapcsolati hálóval rendelkezik. Mint ahogy az is, hogyan tudott a liberális elit fősodrásába azonnal bekapcsolódni annak ellenére, hogy 2017 előtt senki nem ismerte még csak a nevét sem idehaza. Berg Dániel ugyanis akkor tűnt fel, amikor a Soros-féle CEU diákjaként Magyarországra utazott tüntetéseket szervezni az egyetem mellett. Állítása szerint ő maga csak azért költözött Budapestre, hogy itt tanulhasson.
Beavatkozást kért Magyarország ellen
A CEU-ért aggódó fiatalok több tüntetést is szerveztek. A szónokok közül az addig ismeretlen Daniel T. Berg, vagyis Berg Dániel kitűnt hevességével és uszító stílusával. Berg egyébként a CEU-tüntetéseken vállalt először aktívan nyilvános szereplést, majd alig két hónap múlva már annak a hivatalos küldöttségnek volt a tagja, amely Washingtonban jelentett a magyar demokrácia „katasztrofális helyzetéről”. Sőt, Berg azt próbálta megértetni az amerikai külüggyel – és a nem hivatalos kormányszervekkel –, hogy ez bizony nem csak egy kis ország belügye, hanem olyan súlyos jogtiprás és diktatúra, amit nem nézhetnek tétlenül. Ez pedig vajon mit is jelent a diplomáciai virágnyelven? Beavatkozást.
Berg Dániel esetében különösen figyelemre méltó tény az, hogy miként tudott hivatalos delegáció tagjaként tárgyalásokon részt venni, ha – és elfogadva, amit egy interjúban elkottyintott – ő maga 2016-ban Amerikából azért jött Budapestre, hogy a CEU-n tanulhasson. A kettős állampolgársággal rendelkező Berg tehát diákként érkezett, majd néhány hónap elteltével a CEU-tüntetések szónokaként tündökölt, hogy aztán a CEU-s delegáció égisze alatt az amerikai kormányzatnak a magyarországi politikai helyzetről jelentsen és közölje: itt bizony diktatúra van, nem is akármilyen, így kéretik segíteni az Orbán-kormány ámokfutását megfékezni, mert itt nincs más megoldás. Ezután maradhatott volna az USA-ban, ha már ennyire rosszul érezte magát az elnyomó diktatórikus rendszerben, de ő inkább visszatért Budapestre.
Daniel T. Berg csak az egyeteméért aggódó CEU-s diák volt, aztán ripsz-ropsz magyar politikus lett. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Fel kell szabadítani a magyarokat! De miért is?
Berg Dániel, a CEU hallgatója a Budapest Beaconnak adott interjúban azt hangsúlyozta, hogy a tüntetés nemcsak egy egyetemről, hanem egy országról szól:
arról, hogy azt mondjuk és azt gondoljuk, amit akarunk. Ehhez pedig fel kell szabadítani az elnyomásban élő számkivetett magyarokat.
A többórás beszélgetések hatékonynak bizonyultak, olyannyira, hogy Rob Berschinski, a Human Rights First nevű, New York-i székhelyű emberi jogi szervezet stratégiai alelnöke május 25-i közleményében már úgy fogalmazott:
Ez az ügy túlmutat Magyarországon. Az Egyesült Államok nagyjából harminc, más országban működő amerikai egyetemet tart fenn világszerte. Ha sikerrel jár, Orbán húzása példaként szolgálhat más elnyomó kormányok számára.
Orbán Viktor tehát elnyomó kormány miniszterelnöke, amelynek eltökélt szándéka, hogy példaként szolgáljon az amerikai egyetemek vegzálásában. Végül megállapítást nyert az is, hogy ez bizony nyílt támadás.
Ha a magyar oktatást érintő módosítások életbe lépnek, azt egy amerikai intézmény és az egyetemes értékek elleni nyílt támadásként kell értékelni – méghozzá nem kevesebb, mint egy NATO-szövetséges részéről.
Ez pedig azt jelenti, hogy akkor bizony be kell avatkozniuk a demokrácia megőrzése miatt, a tagállamok pedig minden politikai és katonai eszközt igénybe vehetnek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.
Berg egy 2017-es interjúban elmesélte, hogy amerikaiként (!) nagyon fontosnak érezte, hogy „az üzenetet eljuttassuk Washingtonba”. Ennek érdekében pedig szenátorokkal is találkozott, mivel meg akarta győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nem csak egy kis távoli ország belügye. Majd lazán közölte, hogy ez az egész mizéria nem is a CEU-ról, hanem az amerikai értékekről szól.
Már most fenyegetőznek
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a Mandineren azt írja: harminc évvel a kommunizmus bukása után kijelenthető, hogy az internacionalizmus maga nem bukott meg, csak más formában (globalizáció, „nyílt társadalom”, iszlamizmus) jelentkezik, és fegyvertárának a gyarmati logika továbbra is szerves része. A cikkben kifejti, hogy miért nyer értelmet, hogy az 1945 és 1989 közötti szovjet gyarmatosítók kiszolgálóinak örökösei (posztkommunista elit, MSZP) és az új kolonialisták szálláscsinálói (liberális értelmiség, SZDSZ) miért állnak szemben együttes erővel a nemzeti kultúrájú elittel. Szavaival összecseng az az örömmámorban megfogalmazott közösségi poszt, amit a momentumos jelölt alelnökké választása után Cseh Katalin publikált:
Nagy nap ez a mai a Momentum közösségének, a szabadságszerető, európai magyaroknak, azonban nagy fenyegetés az illiberális államok védelmezőinek!
Ezzel pedig egyértelművé vált, amit régóta sejtettünk: a liberálisok háborút hirdettek a nemzetállamok ellen, és ezért bármire képesek.
Folytatjuk.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS