Kásler Miklós: ahogy 1848-ban, úgy most is szükségünk van a nemzeti egységre (Videó!)

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere volt az Életközelben című műsor vendége szombaton. A minisztérium hivatalos Facebook-oldalán közzétett beszélgetésben a professzor beszélt az elmúlt egy év tapasztalatairól, az ezek alapján bevezetett kormányzati intézkedésekről, és az országot  a járványhelyzet kezdete óta minden eddiginél nagyobb kihívások elé állító harmadik hullámról. A közelgő ünneppel kapcsolatban megjegyezte: akkor is voltak, akik kimaradtak a nemzeti összefogásból, az úgynevezett aulikusok azonban a szabadságharc leverését követően mégis amnesztiát kértek a forradalmárokra, amellyel bizonyították, hogy nem hiányzott belőlük az emberség. A beszélgetés végén a professzor hasonlót kívánt a jelenkor magyar aulikusainak is.

Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető Magyarország második helyezése az európai oltási rangsorban, illetve az, hogy hazánkban másfélszer nagyobb az átoltottság, mint az uniós átlag, a miniszter elmondta:

A kormány gondolkodásban és cselekvésben is megelőzte a legtöbb európai országot. Miután a világ egyik részéről érkező vakcinák mennyisége és szervezhetősége nem váltotta be az eredeti várakozásokat, a világ másik részéről szereztünk be olyan vakcinákat, amelyek hatékonyságukat tekintve megfelelőek, mellékhatás-spektrumot tekintve pedig veszélytelenek.

Kásler Miklós elmondta: ezután szükség volt az oltási stratégia kialakítására, amelyben prioritás volt, hogy elsőként a legveszélyeztetebbek, az idősek kapják meg az oltást. Az oltási stratégia gyakorlati lebonyolítását leginkább befolyásoló tényező leginkább az, hogy a nyugatról érkező vakcinák mennyisége nem kielégítő. A nemrégiben bevezetett szigorító intézkedésekkel kapcsolatban a tárcavezető hangsúlyozta: a harmadik hullámot okozó brit mutáns elleni védekezés nagyon nehéz, három olyan tulajdonsága is van, amelyek az első két hullámban nem voltak tapasztalhatóak:

A brit mutáns fertőzési gyorsasága majdnem duplája az eredeti vírusnak, lényegesen fiatalabb korosztályokat is megbetegít, és a harmadik jellemző pedig az, hogy a betegség lefolyása súlyosabb. Mindezek indokolták a szigorításokat, így került kényszerhelyzetbe a kormány és a lakosság is, a legfontosabb cél azonban, hogy az átoltottságot minél gyorsabban növelni lehessen.

A miniszter hangsúlyozta: bármennyire is furcsán hangzik, de a szigorításoktól pont azt várjuk, hogy minél hamarabb tudjunk nyitni. Mindezzel párhuzamosan a vírus okozta betegségek gyógyítása terén is sikerült komoly eredményeket elérni, ezek közé tartozik a favipiravir nevű készítmény szélesebb körben történő alkalmazása:

Az elmúlt egy évben számos tapasztalat gyűlt össze a gyógyszerről, amelyet a járvány kezdete óta kórházi körülmények között alkalmazunk. Ettől a gyógyszertől azt lehet várni, hogy a fertőzés korai szakaszában alkalmazva a betegség lefolyása enyhébbé válik, sok szövődmény elkerülhető. Ebből következett az a logikai lépés, hogy már háziorvos, vagy oltópontokon lévő orvos is felírhatja receptre a készítményt.

A beszélgetés végén szóba került a közelgő nemzeti ünnepünk, amellyel kapcsolatban Kásler Miklós az akkori és a jelenkori történelmi korok között párhuzamot vonva elmondta: az akkori szintén nehéz történelmi helyzetben a magyar nemzet fel tudta mutatni a nemzeti egységet, és azt a képességet, hogy a nehézségekre egységesen válaszol.

Jelen pillanatban is hasonló helytállásra van szükségünk, és szükségünk van a nemzeti egységre a Covid elleni harcban. Aki ebből kimarad, úgy jár, mint 1848-ban a Habsburgok érdekeit szolgáló aulikusok. Azonban a szabadságharc után ők is felkeresték az önkényuralmat megvalósító császárt, és kérték az amnesztiát a szabadságharcosok részére, mert nem hiányzott belőlük az emberi jóérzés. A világjárvány magyar aulikusainak is ezt kívánom

– zárta a beszélgetést Kásler Miklós.

Forrás: Facebook, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu