1848-49-es forradalom és szabadságharc
Orbán Viktor: Unió, de Ukrajna nélkül! – Nézze vissza nálunk a miniszterelnök ünnepi beszédét!
Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően idén is a Nemzeti Múzeumnál fél 11-kor mondott beszédet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a beszédet megelőzően történelmi párhuzamot idéző Facebook-posztjában a nemzeti szuverenitás erősítését, az uniós adósság felszámolását és az európai béke megteremtését követeli 12 pontban a március 15-i ünnep alkalmából. Nézze vissza nálunk a kormányfő ünnepi beszédét!
175 éve tették le a fegyvert Világosnál
Százhetvenöt éve, 1849. augusztus 13-án adta meg magát az Arad vármegyei világosi vár alatt, a szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr vezette feldunai magyar hadsereg Rüdiger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc.
Deák Ferenc húsvéti cikke
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után tizennyolc évig tartott a megtorlás, az üldöztetés, a magyar alkotmányosság semmibe vétele a Bach-korszakban, az abszolutizmus és a deáki passzív rezisztencia a Habsburgokkal szemben. Deák Ferenc politikusként a reformországgyűléseken a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja.
Szent Petőfi napja
Jókai Mór mondta valahol, hogy ha egyszer nemzeti kalendáriumot szerkesztene, akkor a március 15-ét Szent Petőfi napjának kellene nevezni. Petőfi nemzeti pap volt, aki költészete aranykelyhéből nektárral itatta a szomjú magyar lelkeket. Nemzeti bíró volt, aki megdicsőítette a megalázottakat, az eltaposottakat, a kitagadottakat, s a dicsőség bíbor képviselői fölött elzúgta rettenetes ítéletét. Nemzeti hérosz volt, aki éppen mindent betöltő magyar szellemével törte át a nemzeti (magyar) nyelv korlátait és elsőként szerezte meg a nemzeti géniusz számára az európai tiszteletet.
Lemosták a gyalázatot! - Március tizenötödike tiszteletére
Ma ünnepeljük az 1848-as forradalom kitörésének napját, amikor a "márciusi ifjak" Petőfi Sándor vezetésével fordítottak az idő kerekén és fellépésükkel olyan változásokat indítottak el, amelyek örökre beíródtak nemzetünk történelmébe. Rövid történelmi áttekintésünkben megidézzük a 176 évvel ezelőtti március 15-ét, valamint annak előzményeiről és következményeiről szólunk.
Orbán Viktor: Valami készül
Amint arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Múzeumnál mondja el a március 15-i ünnepi beszédét. A kormányfő ennek előzeteseként tett közzé egy képet közösségi oldalán.
A szabadságharc veresége utáni történelmünkből megtanulhattuk, hogy mit jelent a nemzeti önrendelkezés elvesztése
A történelemben persze nincsen mód megítélni, hogy mi lett volna, ha győz a forradalomból kibontakozó szabadságharc. De azt, hogy mire jutottunk nemzeti szuverenitás híján, nagyon alaposan meg tudjuk vizsgálni, hiszen apáink, nagyapáink, dédapáink, ükapáink nagyon is megtapasztalták mindazokat a következményeket, amelyek a nemzet szabad döntési képességének elvesztéséből következtek.
Láng Zsolt: 1848-ban a függetlenségünkért harcoltunk, ma a szuverenitásunk megőrzése a feladat
Amíg 176 éve, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején a függetlenségünkért kellett harcolnunk, ma a szuverenitásunk megőrzése lett a feladat – jelentette ki a Fidesz budapesti elnöke a pártszervezet csütörtöki, a Pilvax közben megrendezett ünnepségén. Láng Zsolt elmondta: az Európai Unió ugyanis nem azonos mércével mér és szembefordul akár saját alapelveivel is, annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzetközi balliberális elvárásoknak.
