Az Európai Parlament és a Tisza Párt még az esővizet is ki akarja fizettetni velünk

Az a baj, hogy ez nem annyira kattintás vadász cím, mint elsőre reménykedik az ember, ugyanis éppen az első lépéseket teszik, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét újabb költségekkel rontsák. Fizess a vízért, ha lehet, akkor sokat. Az öntözéshez használt víz ne legyen már ingyen.
Valamelyik nagy multinak volt az a zseniális ötlete, hogy megvette az esővizet valamelyik dél-amerikai kormánytól, majd ki akarta fizettetni a lakosokkal azt, ami az ő földjeikre hullott. Ebből azért még ott is mindenféle agyonverések lettek, de az ötlet él és virul, csak azon van vita, hogy előbb inkább ne a levegőt tegyék-e inkább fizetőssé. És most se viccelek annyira, mint szeretnék.
A dolog azzal kezdődött, hogy a brüsszeli vízstratégia szerint a gazdáknak is fizetniük kell a vízhasználatért. Az Európai Parlament még májusban fogadott el egy jelentést, amely hosszú távú vízstratégiát sürget az unióban. Ez alapvetően nem lenne rossz ötlet, ha ezeket a jelentéseket nem olyan lobbisták bombáznák szét és olyan politikusok fogadnák el, akiket már mindenki is megvesztegetett párszor. Az EP képviselők jelentős része eleve hülye ahhoz, hogy bármit is megértsen, ami bonyolultabb, mint a kártyás fizetés, másrészt nagyobb összegért bárkit eladna rabszolgának az araboknak vagy az ufóknak, ha leesik neki ezért valami további kis készpénz.
A dokumentum lényege, hogy a vízfelhasználás költségeit mindenki, így a mezőgazdasági szereplők is viseljék arányosan – írta meg a Világgazdaság. Az EP szerint a jelenlegi gyakorlat, miszerint több tagállamban – így nálunk Magyarországon is – gyakran ingyenesen jutnak hozzá az öntözővízhez, nem fenntartható.
A jelentést természetesen a Tisza Párt is megszavazta, míg a Fidesz EP-képviselői nem támogatták azt. A Tisza képviselői nyilván el sem olvasták az anyagot, ami, mint Magyar Pétertől tudjuk, teljesen felesleges is lenne, mert úgysem értenék meg azt. De ha meg is értenék, akkor sem szavaznának soha egy olyan javaslat ellen, ami Magyarországnak rossz, de Manfred Webernek meg tetszik.
A jelentés ugyan nem jogszabály, de azért irányt mutat a jövő uniós szabályozásaihoz és mi tudjuk már, hogy az EU-s bürokrácia a gazemberségeinek jelentős részét legitimációs célból az EP liberális csürhéjével megszavaztatja. A magyar kormány határozottan amellett volt és van, hogy az öntözővíz (ami ugye vagy természetesen vagy mesterségesen összegyűjtött esővíz), a továbbiakban is ingyenes maradjon az arra rászoruló termelők számára. Mondjuk milyen gondolkodás is az, amely felmelegedés idején még plussz terheket rak a gazdák nyakába. Az már egy másik kérdés, hogy miként kell nem pazarlóan öntözni és hatékonyan megtartani a vizet, de azért gyakoroljon nyomást az a kormányra, akinek az a szakterülete és ne az EU, meg az EP ahol a városi liberális idiótáknak abszolút többsége van.
“A Tisza Párt képviselői megszavazták a jelentést, sőt, egy külön pontját is támogatták, amely kifejezetten arra szólítja fel a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan vízdíjakat, amelyek a szolgáltatás teljes költségét megtérítik.” (Világgazdaság)
A víz mindig is stratégiai nyersanyag volt és sokkal inkább az lesz a jövőben. Teljesen abszurd, hogy Brüsszelből pofázzanak bele abba, hogy a magyar kormányzat ezen a területen mit csinál és hogyan csinál. A magyar vízvagyon egyszer már megpróbálták ellopni a nyugati cégek, privatizációnak hívták a jelenséget, örök tapasztalat, hogy egyrészt semmilyen vízszolgáltatással, vízgazdálkodással kapcsolatos folyamatba semmilyen módon, főleg gazdasági, profit alapon nem szabad beengedni külföldieket. Ez a nyomásgyakorlás is egy központosítási kísérlet kezdete, illetve valamiféle gazdasági térfoglalási próbálkozásé is. Az irány világos, a Tisza képviselőinek támogató szavazata azt mutatja, hogy Magyarország stratégiai ágazatait kivétel nélkül hajlandóak lennének újra külföldi ellenőrzés alá helyezni.
Vezető kép: A drónnal készült képen kiszáradt gémeskút egy legelőn Mezősas közelében 2025. június 30-án. A HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzése szerint rendkívüli szárazság tombol az országban. A talaj felső egyméteres rétege az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában. A felső egyméteres rétegből 100-140 milliméter nedvesség hiányzik. MTI/Czeglédi Zsolt