1848-49-es forradalom és szabadságharc
Melyik városban történt valójában az 1848-as pesti forradalom? – Honi felderítés (Videó)
Mindenki fejből tudja, hogy Petőfi, Pilvax meg Nemzeti Múzeum, ha az 1848-as forradalomról van szó, hiszen mindenki túlvan már jó sok, igencsak egyforma iskolai megemlékezésen. De azon túl, hogy a fellelkesült fiatalok körbejárták Pestet, közhírré tették a 12 pontot, és közben senki sem sérült meg, tulajdonképpen mi és hogyan változott meg 1848-ban? Egyáltalán forradalom volt-e ez, ha senki nem sérült meg benne? Szigorúan véve nem volt az, hiszen nem eredményezett törvénytelen hatalomváltást, a pesti megmozdulások után még minden maradt nagyjából a régiben. Még... Közben azonban a pozsonyi országgyűlésen zajlott egy alkotmányos forradalom, amely 1848. április 11-én valódi rendszerváltásba torkollott – nem erőszakos, hanem teljesen törvényes módon. Az erőszak csak utána következett, amikor a bécsi Udvar megszegte a megegyezést. Az 1848-as magyar rendszerváltás kevésbé közismert valódi története a Honi felderítés első adásában, ahol Vizi László Tamás történész volt Vésey Kovács László vendége.Ruszin-Szendi Romulusz: mindenki megtalálja a helyét a Magyar Honvédségben
Ruszin-Szendi Romulusz a magyar honvédelem napja kapcsán – 173 évvel azután, hogy sikerült visszafoglalni Buda várát – adott interjút az M1 aktuális csatornának, ahol kiemelte: ez a nap emlékeztet a legfontosabb értékekre, köztük az egyik legfontosabbra, a szabadságra.Potápi Árpád János: A jövő és a múlt között kell választanunk
Április 3-án a jövő és a múlt között kell választanunk – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, Bonyhádon, az 1848-as forradalom évfordulóján rendezett megemlékezésen. Potápi Árpád János, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője és a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje, hozzátette: az országgyűlési választáson azok között kell választani, akik megtagadták a magyarságot, a nemzetegyesítést és azok között, akik a békés, nemzetegyesítő munkát elvégezték az elmúlt 12 évben.Varga Judit: fontos, hogy a határ mindkét oldalán felelős kormányok legyenek
Fontos, hogy a határ mindkét oldalán felelős kormányok legyenek annak érdekében, hogy országaink biztonságban fejlődhessenek - hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden Szabadkán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulója alkalmából szervezett központi vajdasági ünnepségen.Orbán Viktor: ez most nem az amatőrök és dilettánsok ideje – A miniszterelnök szerint a választás a békepárti jobboldal és a háborús baloldal között dől el
A veszélyek korába léptünk. Most nincs helye a hibázásnak, a kapkodásnak, és nem engedhetünk meg magunknak egyetlen rossz döntést sem. Ez nem az amatőrök és dilettánsok ideje – hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth téren elhangzott ünnepi beszédében, hozzátéve, a baloldal elvesztette a józan eszét, és képes lenne holdkórosan beletámolyogni egy elhúzódó, kegyetlen és véres háborúba. A miniszterelnök úgy látta, az áprilisi választások éppen ezért a békepárti jobboldal és háborús baloldal között dől majd el. Arról is szólt, a magyarok érdeke, hogy ne legyünk áldozatai valaki más háborújának. Ebben a háborúban mi semmit se nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. Ebből a háborúból ki kell maradnunk – emelte ki a kormányfő."Könnyű bánni külső elleninkkel; ha kivesznek e belső bitangok..." - Gondolatok március idusán
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc – mint történelmünk rendkívül fajsúlyos eseménye – minden tekintetben örök tanulságokkal és komoly üzenetekkel szolgál számunkra, napjainkra nézve is. Dicső tettekben, hősies helytállásokban gazdagon bővelkedő történelmünkben is kiemelkedő helye van az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseménysorának. Nem véletlen az, hogy bár 174 éve történt a márciusi ifjak csodálatos színre lépése, azóta is rendre megemlékezünk a történésekről és – amint azt a vátesz Petőfi Sándor előre megjósolta – „áldó imádság mellett” mondjuk el a szabadságharc hőseinek szent neveit.Gulyás: mi döntünk arról, merre haladjunk, mi döntünk szabadon az ország sorsáról
Százhetvennégy éve egy szabad, független Magyarország megteremtése volt a cél – emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen kedden Budapesten. Gulyás Gergely a XII. kerületi MOM Kulturális Központban kiemelte: ez a cél hosszú ideig nem valósulhatott meg.Sehonnai bitang emberek helyett bátor hazafiak
Március 15. nemzeti ünnepünk. A dátum hallatán a tisztelet és büszkeség, valamint a keserűség érzésének antagonisztikus ellentéte dúl bennünk. Tisztelet és büszkeség, amikor arra gondolunk, hogy 174 éve néhány fiatal a hazaszeretettől fűtve úgy döntött, fellázad és kardra cseréli a láncot, majd három héttel rá nemzeti érzelmű nagyjaink megalakították az első független, felelős magyar kormányt. Ezzel szemben – itt jön be a keserűség érzése –, ha azokon múlott volna, akik ma hatalomra kívánnak kerülni a baloldalon, még mindig Habsburg – vagy épp szovjet – elnyomás alatt élnénk. Hála Istennek, a népünk szabadságpárti, és ha maradunk a tizenkét éve elfoglalt utunkon, a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.Simicskó: múltunkból tanulnunk kell, hőseink példamutatásából pedig erőt merítenünk
Minden nemzet életében vannak olyan kiemelkedő pillanatok, amikor hősök születnek, akik önfeláldozásból, küzdeni tudásból, hazaszeretetből örök példát adnak az utókornak. 1848. március 15-e ilyen nap volt – közölte Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kedden az MTI-vel.Ajánljuk még

















