1848-49-es forradalom és szabadságharc
Melyik városban történt valójában az 1848-as pesti forradalom? – Honi felderítés (Videó)
Mindenki fejből tudja, hogy Petőfi, Pilvax meg Nemzeti Múzeum, ha az 1848-as forradalomról van szó, hiszen mindenki túlvan már jó sok, igencsak egyforma iskolai megemlékezésen. De azon túl, hogy a fellelkesült fiatalok körbejárták Pestet, közhírré tették a 12 pontot, és közben senki sem sérült meg, tulajdonképpen mi és hogyan változott meg 1848-ban? Egyáltalán forradalom volt-e ez, ha senki nem sérült meg benne? Szigorúan véve nem volt az, hiszen nem eredményezett törvénytelen hatalomváltást, a pesti megmozdulások után még minden maradt nagyjából a régiben. Még... Közben azonban a pozsonyi országgyűlésen zajlott egy alkotmányos forradalom, amely 1848. április 11-én valódi rendszerváltásba torkollott – nem erőszakos, hanem teljesen törvényes módon. Az erőszak csak utána következett, amikor a bécsi Udvar megszegte a megegyezést. Az 1848-as magyar rendszerváltás kevésbé közismert valódi története a Honi felderítés első adásában, ahol Vizi László Tamás történész volt Vésey Kovács László vendége. Orbán Viktor: ez most nem az amatőrök és dilettánsok ideje – A miniszterelnök szerint a választás a békepárti jobboldal és a háborús baloldal között dől el
A veszélyek korába léptünk. Most nincs helye a hibázásnak, a kapkodásnak, és nem engedhetünk meg magunknak egyetlen rossz döntést sem. Ez nem az amatőrök és dilettánsok ideje – hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth téren elhangzott ünnepi beszédében, hozzátéve, a baloldal elvesztette a józan eszét, és képes lenne holdkórosan beletámolyogni egy elhúzódó, kegyetlen és véres háborúba. A miniszterelnök úgy látta, az áprilisi választások éppen ezért a békepárti jobboldal és háborús baloldal között dől majd el. Arról is szólt, a magyarok érdeke, hogy ne legyünk áldozatai valaki más háborújának. Ebben a háborúban mi semmit se nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. Ebből a háborúból ki kell maradnunk – emelte ki a kormányfő. Sehonnai bitang emberek helyett bátor hazafiak
Március 15. nemzeti ünnepünk. A dátum hallatán a tisztelet és büszkeség, valamint a keserűség érzésének antagonisztikus ellentéte dúl bennünk. Tisztelet és büszkeség, amikor arra gondolunk, hogy 174 éve néhány fiatal a hazaszeretettől fűtve úgy döntött, fellázad és kardra cseréli a láncot, majd három héttel rá nemzeti érzelmű nagyjaink megalakították az első független, felelős magyar kormányt. Ezzel szemben – itt jön be a keserűség érzése –, ha azokon múlott volna, akik ma hatalomra kívánnak kerülni a baloldalon, még mindig Habsburg – vagy épp szovjet – elnyomás alatt élnénk. Hála Istennek, a népünk szabadságpárti, és ha maradunk a tizenkét éve elfoglalt utunkon, a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.