Pesti Srácok

"Könnyű bánni külső elleninkkel; ha kivesznek e belső bitangok..." - Gondolatok március idusán

"Könnyű bánni külső elleninkkel; ha kivesznek e belső bitangok..." - Gondolatok március idusán

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc – mint történelmünk rendkívül fajsúlyos eseménye – minden tekintetben örök tanulságokkal és komoly üzenetekkel szolgál számunkra, napjainkra nézve is. Dicső tettekben, hősies helytállásokban gazdagon bővelkedő történelmünkben is kiemelkedő helye van az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseménysorának. Nem véletlen az, hogy bár 174 éve történt a márciusi ifjak csodálatos színre lépése, azóta is rendre megemlékezünk a történésekről és – amint azt a vátesz Petőfi Sándor előre megjósolta – „áldó imádság mellett” mondjuk el a szabadságharc hőseinek szent neveit.

Ennek legfőbb oka az, hogy nekünk, magyaroknak soha nem hullott az ölünkbe a szabadság. Mi nem voltunk olyan szerencsések, mint más népek, akik Máraival szólva „ajándékba kapták”, nekünk mindig meg kellett érte küzdenünk. Olykor jókora túlerővel, olykor a belső ellenségeskedőkkel is, és nem egyszer vállaltuk a küzdelmet még akkor is, amikor kósza ígéret maradt minden segítségnyújtás és már a kezdet kezdetén látszott, hogy ebből mi csak vesztesen kerülhetünk ki. Akik mégis, ezek ellenére is beleálltak a harcba, azok felé különleges tiszteletet és megbecsülést, valamint soha el nem múló hálát érzünk.

A múlt ismerete nagyon fontos. Egyrészt máig aktuális üzeneteket képes hordozni számunkra, másrészt hozzásegíthet bennünket ahhoz is, hogy ne kövessünk el újra olyan hibákat, amelyekre korábban már ráfizettünk. Az a bizonyos 174 évvel ezelőtti március, majd az azt követő másfél év megmutatja nekünk azt, hogy e nemzetben elképesztő hazaszeretet lakozik. Sokakban persze lappang, nem okvetlenül hatja át a mindennapokat, csak búvópatakként rejtőzködik, szunnyad, de amikor szükségessé válik, akkor ellenállhatatlanul felszínre tör.

A Pilvax Kávéház belülről, 1848-ból, Preiszler József korabeli tollrajza alapján. Forrás: Wikipedia
A Pilvax Kávéház belülről, 1848-ból, Preiszler József korabeli tollrajza alapján. Forrás: Wikipedia
PestiSracok facebook image

Azt is megmutatja ugyanakkor a visszatekintés, hogy sajnos van, amiben romlott a helyzet. Amikor 1848 nyarán Kossuth Lajos, mint a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, azzal a kéréssel fordult az Országgyűléshez, hogy szavazzák meg az előterjesztését, amelyben kétszázezer katona besorozására és felszerelésére kér támogatást, azonnal partnerre lelt képviselőtársaiban. Érdemes szó szerint idézni Kossuth akkori felszólalását:

Kossuth korában ilyen ellenzék adatott a Batthyány-kormánynak. A viták persze akkor is megvoltak, személyes ellentétek is feszültek, még a kormánytagok között is, de ha nemzeti sorskérdések kerültek terítékre, akkor mindezek nem számítottak. Egy dolog volt fontos: a haza sorsa és hogy mi szolgálja a nemzet érdekét. S ha a nemzet érdekéről volt szó, akkor gondolkodás nélkül odaállt mindenki az ügy mellé. Mára ebből nem sok maradt. Itt van egy ijesztő geopolitikai helyzet, amelyet az orosz-ukrán konfliktus indukált.

A kormány igyekszik a lehető legbölcsebb lépéseket megtenni, miközben segít a bajbajutott embereken, próbálja minden erejével megőrizni a békét és a biztonságot. Ezzel egyidejűleg a mostani ellenzék, ahelyett, hogy hasonlóan próbálna cselekedni, folyamatosan uszít. Egyesek fegyvereket, mások katonákat küldenének a halálba, miniszterelnök-jelöltjük pedig egyszerre tenné mindkettőt.

Ez a hozzáállás persze nem újkeletű, hiszen a mai ellenzék köreiben eddig is azoknak volt a legnagyobb tekintélye, akik hazát árultak Brüsszelben, saját országukat feljelentették, ellene szavaztak, szervezkedtek. Szerencsére ezzel kapcsolatban is kaphatunk iránymutatást a márciusi ifjaktól. Hogy is fogalmaz Petőfi Sándor A nemzethez című híres költeményében?

Közeleg április 3., az országgyűlési választások napja. Csak rajtunk áll, hogy kit választunk, kikre bízzuk rá az ország vezetését. A kezünkben van annak lehetősége, hogy ne engedjük a hatalom közelébe a „belső bitangokat”!

Mind közül talán ez március 15-e legfontosabb üzenete most, 2022 tavaszán.

Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.