1848-49-es forradalom és szabadságharc
Szijjártó Péter: a szabadság azt jelenti, hogy a sorsunkról, a jövőnkről kizárólag mi magunk dönthetünk (Videó)
A szabadság azt jelenti, hogy a sorsunkról, a jövőnkről kizárólag mi magunk dönthetünk, és Magyarország kész kiállni a szabadságáért, a nemzeti függetlenségéért akár még a legnagyobb túlerővel szemben is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Tiszafüreden.Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a jövő a szabad nemzeteké
A jövő a független és szabad nemzeteké, amelyek megvédik állampolgáraikat, gazdasági és erkölcsi értékeiket – mondta a honvédelmi miniszter csütörtökön, Budapesten, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.Potápi Árpád János: a magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékezete Petőfi Sándor nélkül elképzelhetetlen; ő is a bizonyítéka annak, hogy a magyarság vállalás, és nem származás kérdése – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, a vajdasági Királyhalmon, ahol Petőfi Sándor szobrát avatta fel.Hoppál Péter Aradon: Beteljesítjük őseink küzdelmét!
Az aradi vesztőhelyen koszorúzott - Lázár János építési és közlekedési miniszter mellett - Hoppál Péter kormánybiztos és Horváth István, Szekszárd országgyűlési képviselője, 48-as huszár hagyományőrzők és nemzetőrök társaságában. - Október hatodika nemcsak nemzeti gyásznap, hanem a magyarság szabadságszeretetének és megmaradásának örök szimbóluma is. Hiszen amiért a tizenhárom kivégzett tábornok és Batthyány Lajos miniszterelnök az életét áldozta, annak beteljesítéséért ma is küzdünk. - Nem engedünk 48-ból ma sem, az akkori célokért 175 év elteltével ma a családpolitikával, a szuverenitásért folytatott szabadságharcunkkal és a határokon átlépő nemzeti összefogással küzdünk tovább.Hadban állnak
Most már tudjuk, hogy ők hadban állnak, Karácsony Gergely, Horn Gábor, Berg Dániel, Gyurcsány Ferenc, Cseh Katalin, Donáth Anna, Ujhelyi István és mind az egész belpesti, balliberális értelmiség pártjaikkal együtt hadban állnak és harcolni akarnak. Bocsánat, másokat akarnak harcba küldeni. Ezt már ismerjük. S olyan szépen tudnak erről beszélni: az ukránok a szabadságukért küzdenek, Nyugat-Európa mind mellettük áll, sőt, az Egyesült Államok is.Látványos csatabemutatóval emlékeztek az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat tápióbicskei hőseire (PS-exkluzív!)
Amint azt portálunkon a közelmúltban beharangoztuk, kezdetét vette a Tavaszi Emlékhadjárat, amelynek keretén belül lezajlott az egyik legnagyobb szabású esemény, a tápióbicskei csatabemutató. Aki lemaradt róla, még pótolhatja a mulasztást, április 6-án, nagycsütörtökön délután ugyanis újabb csatabemutatót rendeznek, ezúttal Isaszegen.„Mit nem beszél az a német?” – Honi felderítés (Videó)
Németek? Osztrákok? Osztráknémetek? Németosztrákok? Az 1848-as forradalmunk és az 1944-es megszállásunk egymáshoz közel eső évfordulóin mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mikor kivel álltunk szemben. Különös, amikor ezzel kapcsolatban nem egyezik az egykori kortársak és a jelenkor által használt fogalom, ahogy az is különös, amikor kibogozhatatlan összefonódások látszanak a két(?) nép között. Márpedig fontos lenne ezt tisztázni, ha el akarunk igazodni az újkori történelmünkben. Aztán rátérhetünk arra, hogy ki mit és mennyit lopott, illetve rabolt el Magyarországtól területben és pénzben – különös tekintettel a németek által Magyarországtól 1941 és 1945 között összeharácsolt, rendkívül tekintélyes vagyonra. A háborúhoz sem volt sok kedvünk, ahhoz azonban végképp nem, hogy a németekét is jelentős részben mi finanszírozzuk. Vésey Kovács László ezúttal Takács Áron, azaz Kurtz ezredes társaságában boncolgatta gyakorlati példákkal, hogy mennyi pénzről is van szó, és mire lenne az jó nekünk.A magyar egy szabadságvágyó nemzet – Móczár Gábor a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor műsorvezető március 15. jelentőségéről beszélgetett Kurmai Kornéllal és Móczár Gáborral, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatójával.Uniót a történelmünkkel!
Azt most hagyjuk, hogy méltó-e a nemzeti ünnepeinket politikai üzengetésekkel telezsúfolni! Végül is március 15., augusztus 20. és október 23. is politika volt a maga korában, szóval ne kényeskedjünk! Az viszont biztos, hogy rémesen unalmas, ahogy több száz, vagy akár ezer évvel ezelőtti mondatokra próbálják ráerőltetni az aktuális mondanivalót. Pedig legyünk nyugodtak: sem Szent István, sem Kossuth vagy Széchenyi nem üzentek semmit a XXI. századnak! Hiába idézgetik őket politikusok, régi idők nagy embereitől nem kiragadott mondatokkal, hanem célok és életművek megértésével tanulhatunk. Ez a valóban használható üzenetük.Ajánljuk még

















