1848-49-es forradalom és szabadságharc
Hadban állnak
Most már tudjuk, hogy ők hadban állnak, Karácsony Gergely, Horn Gábor, Berg Dániel, Gyurcsány Ferenc, Cseh Katalin, Donáth Anna, Ujhelyi István és mind az egész belpesti, balliberális értelmiség pártjaikkal együtt hadban állnak és harcolni akarnak. Bocsánat, másokat akarnak harcba küldeni. Ezt már ismerjük. S olyan szépen tudnak erről beszélni: az ukránok a szabadságukért küzdenek, Nyugat-Európa mind mellettük áll, sőt, az Egyesült Államok is. „Mit nem beszél az a német?” – Honi felderítés (Videó)
Németek? Osztrákok? Osztráknémetek? Németosztrákok? Az 1848-as forradalmunk és az 1944-es megszállásunk egymáshoz közel eső évfordulóin mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mikor kivel álltunk szemben. Különös, amikor ezzel kapcsolatban nem egyezik az egykori kortársak és a jelenkor által használt fogalom, ahogy az is különös, amikor kibogozhatatlan összefonódások látszanak a két(?) nép között. Márpedig fontos lenne ezt tisztázni, ha el akarunk igazodni az újkori történelmünkben. Aztán rátérhetünk arra, hogy ki mit és mennyit lopott, illetve rabolt el Magyarországtól területben és pénzben – különös tekintettel a németek által Magyarországtól 1941 és 1945 között összeharácsolt, rendkívül tekintélyes vagyonra. A háborúhoz sem volt sok kedvünk, ahhoz azonban végképp nem, hogy a németekét is jelentős részben mi finanszírozzuk. Vésey Kovács László ezúttal Takács Áron, azaz Kurtz ezredes társaságában boncolgatta gyakorlati példákkal, hogy mennyi pénzről is van szó, és mire lenne az jó nekünk.