Pesti Srácok

Látványos csatabemutatóval emlékeztek az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat tápióbicskei hőseire (PS-exkluzív!)

Látványos csatabemutatóval emlékeztek az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat tápióbicskei hőseire (PS-exkluzív!)

Amint azt portálunkon a közelmúltban beharangoztuk, kezdetét vette a Tavaszi Emlékhadjárat, amelynek keretén belül lezajlott az egyik legnagyobb szabású esemény, a tápióbicskei csatabemutató. Aki lemaradt róla, még pótolhatja a mulasztást, április 6-án, nagycsütörtökön délután ugyanis újabb csatabemutatót rendeznek, ezúttal Isaszegen.

Szabadságharcunk második évében, 1849. április 3-án a magyar honvédsereg I. és III. hadtestje Jászberényben állomásozott. Itt érte az üzenet Klapka Györgyöt, hogy Jellasics csapatai Tápióbicskén tartózkodnak. Erre a hírre Klapka az I. hadtest katonáival délnyugat felé vette az irányt, hogy megmérkőzzön Jellasiccsal. Másnap, április 4-én hajnalban a község Nagykáta felé eső részén össze is találkozott a két sereg. Jellasics csapatai ekkor még megfutamították a magyarokat, sokakat le is gyilkoltak sajnos a mieink közül, ám csakhamar megérkezett a tizenegyezer katonával és negyven löveggel rendelkező III. hadtest, élén a szabadságharcban az összes csatáját megnyerő Damjanich Jánossal. Ez jelentette a döntő fordulatot a község határában, a Tápió folyó mentén lezajlott ütközetben, és hozta meg még aznap a hőn áhított magyar győzelmet, amelyben oroszlánrészt vállalt még Kiss Pál és Leiningen-Westerburg Károly, valamint Földváry Károly is. Nem véletlen, hogy valamennyi hősről utca van elnevezve a Tápió-menti községben és Földváry Károly nevét viseli a helyi általános iskola. Ez így is van rendjén.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyszerűbb diadaláról immár több, mint három évtizede emlékeznek meg a hagyományőrzők. Amikor lezajlott az első Tavaszi Emlékhadjárat, Tápióbicske már akkor is szerepelt a programhelyszínek között. A csatát minden évben április 4-én tartják meg, függetlenül attól, hogy milyen napra esik. Különleges hangulatot kölcsönöz az eseménynek, ha mindez éppen egybeesik a közelgő húsvéttal, Krisztus Urunk feltámadásának ünnepével. Idén is így alakult, ami alkalmat ad arra, hogy kicsit tágabb szemüvegen keresztül tekintsünk a tápióbicskei csatára is.

PestiSracok facebook image

Mert a tápióbicskei csata története, valamint az, hogy erről lassan harmincöt éve megemlékeznek ott, az egykori csatamezőn, egyaránt komoly dolog. Egyben példát mutat számunkra is arra, hogy „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” mire képes a magyar virtus még ma is.

Nagyjából az első emlékcsata idejére tehető, hogy megalakult a Tápióbicske Barátainak Köre. Ez a baráti kör oroszlánrészt vállalt abban, hogy Tápióbicskén nem csupán átvonul a Tavaszi Emlékhadjárat menete, de a kezdetektől fogva csatabemutatót is tartanak, sőt, a baráti kör, valamint az annak keretén belül létrejött Bitskey Gáspár Hagyományőrző Tüzércsapat tevékenysége alapozta meg az egész Tavaszi Emlékhadjárat összes csatabemutatóját. De emellett is létrehoztak számos, maradandó dolgot pusztán elhivatottságból, magyarságtudatból, hagyománytiszteletből.

A tápióbicskei csata hőseinek tiszteletére emelt emlékmű. Fotó: Kovács Attila
A tápióbicskei csata hőseinek tiszteletére emelt emlékmű. Fotó: Kovács Attila

Elsőként ágyút öntettek, amelyet 2000. április 4-én a Millenniumi Zászló átadási ünnepségén avattak fel. Két évvel később megvalósult egy másik dédelgetett álom: újjáépült a híres fahíd a Tápió felett, nyolcvan méternyi távolságra a közúttól. Ez a fahíd nem csupán jelkép, és mementója annak, hogy 1849-ben is ugyanígy itt állt egy híd, de manapság már a csata egyik központi helyszíne is. Itt adják át évről évre a különböző elismeréseket, és az évek hosszú sora alatt mondott már rajta köszöntőbeszédet Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vagy épp Tőkés László református püspök is. Idén Hoppál Péter államtitkár mondott ünnepi beszédet.

A községi katolikus templom harangját szintén a baráti kör és a tüzér-hagyományőrzők jóvoltából avathatták fel 2005-ben. Ennek története ráadásul azért különleges, mert anyaga eredetileg egy különleges, hétfontos Kossuth-tarack ágyúcsöve volt, ami a 2004. évi csatabemutatón felrobbant. Az ágyúcső megmaradt, még használható részéből öntették a tüzércsapat tagjai a harangot, amit aztán a községnek ajándékoztak. Azóta is ez a 252 kilogrammos harang kondul Tápióbicske barokk stílusú templomában.

Ami pedig magát a csatát, pontosabban annak újrajátszását illeti: a résztvevők sosem tartanak előzetes próbákat. Sem lehetőség, sem idő nincs rá. Mindenki hozzáadja ugyanakkor a saját tudását, felkészültségét úgy a lovaglás, mint a fegyverhasználat és a pirotechnikai jártasság területén, és a végén ebből az egészből egy csodálatos, lebilincselő látványosság bontakozik ki.

Durrognak az ágyúk, vágtatnak a lovak, csörrennek a kardok, száll a lőporfüst, a jelenlévők pedig valóban a szabadságharc egykori ütközetében érezhetik magukat. Aki finom falatokra vágyik, a Tüzérkonyha főzőversenyére benevezett csapatok ínycsiklandó ételei közül választhat magának fogást ebédre vagy vacsorára, miközben többször is „halkan felsír” a tárogató hangja.

Ezek együttesen eredményezik, hogy a néhány elhivatott ember – köztük a programigazgató, Fülöp Tibor Zoltán – nagyszerű ötlete révén három és fél évtizede elindult kezdeményezés, jelesül a Tavaszi Emlékhadjárat, mostanra európai viszonylatban is egyedülálló katonai hagyományőrző rendezvénnyé nőtte ki magát. Tápióbicskén több száz főnyi huszár-, tüzér- és gyalogos vívja meg csatatéri harcát, amelyet átlagosan akár tízezren is megtekintenek, és a nézők között rendre megtalálni a közelebbi és távolabbi iskolák tanulóit, nemegyszer teljes létszámban. Mindezek révén azt lehet mondani, hogy a Tavaszi Emlékhadjárat talán legfontosabb állomása Tápióbicske, kicsit sem csökkentve ezzel természetesen a többi részt vevő település jelentőségét.

A lélekemelő rendezvény arra segíti ráébredni a résztvevőket, hogy bár a szabadságharcot elvesztettük ugyan 1849 nyarán, ám az áldozat nem volt hiábavaló. Hiába telt el immár 174 év, mégis itt vagyunk, élünk, létezünk, és ha megőrizzük és tovább éltetjük magunkban a szabadságharc hőseinek bátorságát, tettrekészségét, nemzeti elkötelezettségét, áldozatvállalását, és a jó célok érdekében képesek leszünk összefogni, akkor nemcsak dicső múltunk és jelenünk, de jövőnk is lesz ősi földünkön.

Ez a tápióbicskei csata – és az egész Tavaszi Emlékhadjárat – máig ható, legfőbb üzenete.

Vezető kép: Huszárok a csatabemutató utáni felvonuláson Tápióbicskén, 2023. április 4-én. A szerző felvétele

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.