Pesti Srácok

Dömötör Csaba: a forradalom nemcsak magyar, hanem európai ügy is volt (Videó)

Az 1848–49-es forradalomban és szabadságharc nemcsak a magyarok ügyéről szólt – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára csütörtökön, a zuglói polgári szervezetek ünnepi megemlékezésén. Dömötör Csaba azt mondta, hogy a júniusi európai parlamenti választáson nemcsak "magunkért indulunk politikai harcba".

– emelte ki a politikus.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta az államtitkár, utalva a 12 pont előszavára. Azt is mondta, hogy a béke, a szabadság és az egyetértés a nemzeti önrendelkezés alapja, amelyek nélkül "nincsen magyar jövő, de magyar jelen se."

– mondta az orosz–ukrán háború kapcsán a politikus. Hozzátette, hogy már nemcsak "eurótízmilliárdokat követelnek a háború finanszírozására, már nemcsak fegyverszállítmányokért lobbiznak, most már katonákat is küldenének".

– emelte ki a politikus. Megjegyezte, hogy a békéhez szabadság is kell, hogy a "legfontosabb döntéseket a saját kezünkben tartsuk". Megfogalmazása szerint olyan veszélyes korban élünk, amikor meg kell küzdeni a járványokkal, az energiaválsággal, az inflációval, és "mindezek háttéréül nagyhatalmak sakkjátszmáival". Úgy fogalmazott: mindig voltak olyan birodalmi törekvések, hogy a magyarok mozgásterét szűkítsék.

– mondta Dömötör Csaba.

Forrás: MTI; Fotó: Képernyőkép

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.