Az emberi erőforrások minisztere az Életközelben című műsornak adott interjújában elmondta: a kormány határozott és rugalmas intézkedéseket hozott a koronavírus-helyzet kezelésére, amelyek betartását most szigorúbban ellenőrzi. Ez azért szükséges, mert a járvány jelenlegi fázisában már közösségi terjedés van, ami azt jelenti, hogy bárki fertőzött lehet úgy, hogy akár nem is tud róla. A miniszter beszélt még arról, hogy átalakul a magyar egészségügyi ellátás struktúrája is, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi kórházakat.
A miniszter elmondta: tizenegy-tizenkét naponként megduplázódik a fertőzöttek száma, vagyis a kórházba kerülőké és az intenzív kezelést igénylőké is. Hozzátette, hogy most körülbelül két és fél hétre tud a kormány előre tervezni, mert megváltozott a járvány természete: tavasszal még három-négy hétre előre tudtak gondolkodni. Ugyanakkor az intézkedések hatása megnyúlik. Tehát ha szigorító intézkedések jönnek, annak az eredményeit majd négy-hat hét múlva élvezhetjük. Kitért arra is: a tavaszi első fázisban úgy kezdődött a járvány, hogy külföldről egy-egy ember behozta a vírust. Ha a fertőzöttet sikerült izolálni és a környezetét megvizsgálni, akkor meg lehetett akadályozni a vírus terjedését. A következő lépcső tavasszal a gócok kialakulása volt, amikor egy-egy közösségen belül, például idősotthonban jelentkezett a fertőzések legnagyobb része. A járvány jelenlegi fázisában pedig már közösségi terjedés van, ami azt jelenti, hogy bárki fertőzött lehet úgy, hogy akár nem is tud róla.
Kásler Miklós az öttagú bizottságról, amely az állami kórházak vezető tisztségére tesz majd javaslatot, azt mondta: ez a magyar egészségügy teljes átalakulásának a része, de nyilvánvalóan összefügg a járvánnyal is, hiszen a pandémia rendkívül markánsan mutatott rá a magyar egészségügy erényeire, erősségeire, de a hiányosságaira is. Ennek megfelelően sokirányú változás kezdődött meg: átalakul a magyar egészségügyi ellátás struktúrája is, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi kórházakat, utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családi orvosait, praxisközösségeit, járóbeteg-szakrendelőit. Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértek fel, akik ismerik a magyar kórházak világát, ismerik a vezetőket, hiszen nem egyéni döntésekre készülni, hanem közmegegyezésre – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a legalkalmasabb embereket keresik a pozíciókra.
Arra a felvetésre, hogy a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben – második lépcsőben – 1,6 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik az Egészséges Budapest Program keretében, azt mondta, ez visszavezethető a kormánynak arra a szemléletére, amely szerint az egészségügy további folyamatos fejlesztése rendkívül lényeges.
A Gottsegen Intézet a magyar kardiológiai hálózatnak a központja. Tehát a Gottsegennek az állapota meghatározza a magyar kardiológiai ellátórendszer egészét. Emellett nemzetközi hírű intézmény is, és az egyetlen olyan magyar kardiológiai intézet, amely a gyermekeket is és a felnőtteket is minden szív- és keringési probléma esetén magas színvonalon alkalmas kezelni.
– hangsúlyozta Kásler Miklós.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS