Kásler Miklós: Új egészségkultúrára van szükség Magyarországon

Interjút adott a Ripostnak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki elmondta, hogy új egészségkul­túra-prog­ram­ról szóló je­len­tést fo­ga­dott el a kor­mány, mely a meg­elő­zésre és a be­teg­sé­gek elkerü­lé­sére, korai fel­is­me­ré­sére he­lyezi a hang­súlyt. A miniszter beszélt arról, hogy igyekeznek azt a gondolkodásmódot meghonosítani az embereknél, hogy mennyire fontos a szűrések végzése, a betegségek korai szakaszában való felismerése, valamint újra hagsúlyozta, hogy a megelőzés, tudatos életmód segítségével akár több, egészségben leélhető évtizedet is nyerhet az ember. Az új egészségkultúra tehát rendkívül fontos a magyar társadalom egészségügyi helyzetének javításában, a munka pedig már az óvodákban, iskolákban elkezdődik.

Kásler Miklós az interjúban kulcsszerepet tulajdonított a betegségek megelőzésének, valamint annak, hogy ha kialakul a betegség, akkor azt a korai szakaszban észre tudják venni, hiszen több, mint 80 százalékban ezen a két védvonalon múlik, hogy mennyit élünk egészségesen. Kásler felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a változtatások 20-30 év múlva éreztetik majd jótékony hatásukat, és nem lehet elég korán kezdeni a tudatos életmódra való nevelést, ezért fontos az óvodák és iskolák szerepe, az egészséges étkezésért pedig egyre többet tesznek ezeken a területeken is.

Az interjúban szóba került az információk fontossága, hitelessége is, mely alapján az emberek olyan tájékoztatást kapnak, melyek nem okoznak kárt. A kérdésre így válaszolt a miniszter:

Nemcsak a világhálón megjelenő egészségügyi információkat, javaslatokat kell nagyon kritikusan fogadni, hanem a reklámokat is. Segít eligazodni, ha számunkra hiteles orvosokra, szakemberekre, az adott betegeket tömörítő civil szervezetekre hagyatkozunk. Dolgozunk azon, hogy a jog eszközével is fellépjünk bizonyos tevékenységeket végzők ellen, akik egymásnak doktori címeket osztogatnak és gyógyítónak nevezik magukat minden alap nélkül.

Az interjúból megtudtuk, hogy az elektronikus egészségügyi tér kiépülőben van, óriási tempóban zajlanak a fejlesztések, ez pedig sokat fog segíteni abban, hogy korrekt, pontos válaszokat kapjanak a szakértőhöz forduló érdeklődők, és ne dezinformációk terjedjenek szét a társadalomban.

A vastag- és végbélrákszűrés tavaly novemberben indult el; ezt Kásler Miklós az interjúban elmondottak szerint már 1993 óta szorgalmazta, ez pedig számos emberéletet menthet meg, hiszen a korai stádiumban felismert daganatos betegségek nagyon magas százalékban gyógyíthatók. Ennek viszont alapköve, hogy a szűrővizsgálatnak kellő biztonsággal kell kimutatnia a betegséget, több területen pedig jól működnek már a szűrések:

Három szerv daganatos megbetegedését tudjuk jól szűrni: a méhnyak-, az emlő- és a vastagbél-végbélrákot, ezért ezeken a területeken fontos a népegészségügyi szűrés. A tüdőrák korai felismerése azért nagyon fontos, mert jelenleg az eseteknek csak 15-20 százaléka gyógyítható, túl későn derül ki ugyanis, és a TBC-szűrésre kifejlesztett gép nem mutatja ki megbízhatóan.

Az interjút készítő újságíró rávilágított arra is, hogy ma Magyarországon szív- és érrendszeri megbetegedésben halnak meg a legtöbben, így ennek a területnek a szűrése is hasonlóan fontos. Kásler egyetértett a felvetéssel, és elmondta, hogy kiemelten figyelnek erre a problémakörre is, amit jól mutat a „Három generációval az egészségért” program is, mely a megelőzést és a betegségek korai felismerését szolgálja. A beszélgetés végén szóba került még a magyarok oltottsága is, a miniszter pedig elmondta, hogy 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni átoltottság, melyet Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője jelentett be.

Kásler Miklós a Mandinernek is adott egy részletes interjút, ahol többek között kijelentette, hogy a magyar egészségügyben az utóbbi években óriási fejlesztések indultak meg; kitért a meglévő szakemberhiányra is, valamint a kórházfejlesztésekről is beszélt. Kásler beszélt ezen kívül a meddőségi problémákról is, valamint arról is, hogy a sürgősségi osztályokon kialakult kritikus helyzetet ígéretéhez híven felszámolta, és nem is talál fogást rajta senki.

Forrás: Ripost, Mandiner; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula