Beperelhetik Donald Trump előző amerikai elnököt a washingtoni Capitolium épületének 2021. január 6-i ostromában megsérült demokrata törvényhozók és a biztonsági személyzet tagjai – közölte az amerikai igazságügyi minisztérium egy Trump jogi felelősségét vizsgáló szövetségi bírósági ügy kapcsán, helyi idő szerint csütörtökön.
Az igazságügyi minisztérium a washingtoni fellebbviteli bíróságon ismertetett beadványa szerint azt javasolja, hogy törvényhozók engedélyezzék a Donald Trump ellen indított perek előremozdítását – amelyek szerint Trump beszéde erőszakos fellépésre késztethette támogatóit –, és utasítsák el a volt elnök azon érveit, miszerint ő mentességet élvez a keresetekkel szemben.
2021. január 6-án Donald Trump akkori elnök hívására több tízezer támogatója gyűlt össze Washington belvárosában, hogy tiltakozzanak a szerintük meghamisított elnökválasztás eredménye ellen. A tüntetők egy nagyobb, radikális csoportja a nagygyűlés után vonult a Capitoliumhoz, ahol az események erőszakba torkolltak. Az Egyesült Államok törvényhozásának épületébe feldühödött tüntetők törtek be, ahol komoly károkat okoztak, a zavargások során öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr.
Az igazságügyi minisztérium a beadványban azt is közölte, hogy nem fejt ki semmilyen véleményt a volt elnök esetleges büntetőjogi felelősségéről. Trump ellen több pert is indítottak az elmúlt időszakban, amelyek szerint Trump választások utáni beszéde erőszakos fellépésre késztethette a támogatóit. A bíróságon a jogászok ugyanakkor elmondták, hogy véleményük szerint egy elnököt nem védhet az “abszolút mentesség”, ha szavai közvetlen erőszakra való felbujtást jelentenek.
Államfőként és a nemzet vezetőjeként az elnöknek rendkívül nagy felelőssége van abban, hogy hogyan és miként beszél az állampolgárokhoz. Ez a hivatalos szerepkör azonban a tájékoztatást és a meggyőzést szolgálja, nem az egyének erőszakra való felbujtását
– közölték a jogászok a bírósággal. Trump ügyvédei azzal érveltek, hogy a volt elnök hivatali hatáskörén belül járt el, és nem állt szándékában erőszakos cselekmények előidézése, amikor a zavargások előtt arra kérte támogatóit, hogy “vonuljanak a Capitoliumhoz” és “vívjanak pokoli harcot”. A Trump ellen indított perekben kártérítést követelnek a felperesek által a felkelés során elszenvedett fizikai és érzelmi sérülésekért.
Laurie Levenson, volt szövetségi ügyész és a Los Angeles-i Loyola Law School jogi karának professzora szerint amennyiben a wahsingtoni fellebbviteli bíróság mégis engedélyezi a volt elnök elleni perek folytatását, a pert indítóknak nehéz dolguk lesz, mert nekik kell bizonyítaniuk, hogy nem csak egy indulatos szónoklatról van szó, hanem közvetlen és szándékos erőszakra való felhívásról. A beadványt az igazságügyi minisztérium polgári jogi osztálya nyújtotta be, és nem kapcsolódik ahhoz a vizsgálathoz, amelynek célja, hogy kiderüljön: történt-e bűncselekmény a 2020-as elnökválasztást követően, de még a zavargások előtt, amikor Donald Trump hivatalban lévő elnök nem ismerte el vereségét. A 2020-as amerikai elnökválasztás után ugyanis Donald Trump volt amerikai elnök és szövetségesei azt állították, hogy a Demokrata Párt elcsalta a 2020-as elnökválasztást, amelyből Joe Biden került ki győztesként.
A washingtoni törvényhozás épülete elleni támadások körülményeinek felderítésére az amerikai képviselőház külön vizsgálóbizottságot hozott létre, amely 18 hónapon át vizsgálódott, 10 nyilvános meghallgatást tartott, összesen 1000 embert kérdezett ki, és egymillió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel. Decemberi, végső jelentésükben végül bűnvádi eljárást javasoltak Donald Trump volt elnök ellen kormányellenes szervezkedés, lázadás szítása, segítése és támogatása, felbujtás és a Kongresszus működésének akadályozása miatt. A dokumentum Trump eltiltását is javasolta az elnöki hivataltól. Ez azért lényeges, mert Donald Trump tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette indulási szándékát első lépésben a republikánusok elnökjelölt-választásán.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS