A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kivonult a koalíciós tárgyalásokról, és ezzel kudarcba fulladtak hétfőre virradóra Berlinben az egyeztetések a Jamaica-koalícióról. A DPA német hírügynökség a parlamenti matematika alapján három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a patthelyzet feloldására.
Elméletileg lehetséges lenne fenntartani a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelenlegi nagykoalícióját, az SPD azonban erre nem hajlandó. Andrea Nahles, a párt frakcióvezetője pénteken ismételten kizárta a nagykoalíció lehetőségét és Martin Schulz pártelnök is ellenzéki pártnak tekinti az SPD-t. Szintén lehetséges út a kisebbségi kormányzás. A CDU/CSU-nak és az FDP-nek együtt 29 mandátuma hiányzik a többséghez a törvényhozás alsóházában (Bundestag), így ennek a fekete-sárga koalíciónak más frakciókból érkező szavazatokra lenne szükségük. Ugyanez érvényes a fekete-zöld koalíció esetében is; itt 42 szavazat hiányzik a többséghez. Angela Merkel kancellár azonban nem híve a változékony, bizonytalan többségnek. Éppen a kockázatossága miatt parlamenti választások után még sohasem alakult kisebbségi kormány Németországban. A DPA elemzése mindkét eshetőséget valószínűtlennek tartja.
A harmadik – várhatóan megvalósuló – forgatókönyvet az újbóli választások jelentik. Az ahhoz vezető út azonban az alkotmánynak megfelelően kanyargós. Az újbóli választásokat az alaptörvény szerint kancellárválasztásnak kell megelőznie. Mindenekelőtt a szövetségi elnöknek kell jelölnie valakit a kancellári tisztségre, a jelölt akkor lehet kancellár, ha a Bundestag több mint a fele megszavazza. Ha a szövetségi elnök által javasolt politikus nem kapja meg a többség támogatását, akkor kezdődik a második választási szakasz. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. A választások és kancellárjelöltek száma korlátlan, ha azonban ebben a két hétben sem sikerül többséggel kancellárt választani, elkezdődik a harmadik választási szakasz. Ekkor már a relatív többség is elegendő. Azt választják meg, aki az összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapta. Ezután ismét a szövetségi elnök kezében a döntés. Ha valakit csak relatív többséggel választanak meg, a szövetségi elnök kinevezheti egy kisebbségi kormány kancellárjává, de fel is oszlathatja a parlamentet. Ekkor 60 napon belül meg kell történnie az újabb választásoknak.
Merkel meggyengült
Azzal, hogy vasárnap este kudarcba fulladtak a németországi kormányalakítási egyeztetések a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek között, Angela Merkel kancellár meggyengült – mondta Nógrádi György az M1-en. A biztonságpolitikai szakértő szerint Merkel azt gondolta, hogy le tudja „gyűrni” a két kis pártot, a német liberálisok viszont már a következő választásokra „játszanak”. Úgy véli, Merkel mindent meg fog tenni, hogy maradjon, azonban Németország nem tud úgy Európa vezetője lenni, hogy minden nap, minden kérdésben valakivel kompromisszumot kell kötni egy esetleges kisebbségi kormány élén.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS