2021 utolsó napján, amikor Németország a még meglévő hat atomerőműve közül hármat végleg leállított, az Európai Bizottság az uniós tagállamok tudtára hozta, hogy az atomenergiát és a földgázt is a klímabarát kategóriába sorolná. Az újévben nyilvánosságra hozott döntés hatalmas felzúduláshoz vezetett Németország baloldali és zöldpárti politikusainak körében, akik Ausztriával együtt jogi úton is fellépnének a tervezet ellen – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.
A kezdeményezés azzal fenyeget, hogy felhígítja a fenntarthatóság jelentését
– fejezte ki felháborodását Robert Habeck. Az új német kormány zöldpárti alkancellárja továbbá azzal vádolta meg az EU-t, hogy klímabarátnak tűnő politikájával próbálja elfedni a környezetromboló gyakorlatait.
Abszolút helytelennek tartom, hogy az Európai Bizottság az atomenergia-termelést a fenntartható gazdasági tevékenységek közé kívánja sorolni
– értett egyet Steffi Lemke német környezetvédelmi miniszter is.
Fel kell ismerni, hogy a földgáz és a nukleáris energia hozzájárulhatnak az Európai Unió gazdaságának szén-dioxid-mentesítéséhez
– áll a bizottság tervezetében, amelynek nem titkolt célja az is, hogy felgyorsítsák a károsabb energiaforrások, például a szén fokozatos kivonását. A javaslatban arról is beszámoltak, hogy csak a legmagasabb technológiát alkalmazó földgáz- és atomerőműveket minősítenék zöldnek – az előbbiek esetében azzal a feltétellel, hogy az előállított energia kilowattóránként 100 gramm szén-dioxidot bocsáthasson ki legfeljebb.
Franciaország és Magyarország részvételével összesen hét uniós tagállam még márciusban kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy az atomenergia szerepet kapjon az EU nagy ívű klímaprogramjában, a blokk keleti és déli részén a tagállamok ugyanis nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól, Franciaország energiaellátásának pedig hetven százalékét adja a nukleáris energia. Az újonnan bemutatott terv fokozza a blokk megosztottságát, ugyanakkor mivel Németország és Ausztria álláspontjával csak néhány tagállam ért egyet, kevés az esély a javaslat elutasítására. Ha pedig a bizottság tervezetét a várakozásoknak megfelelően a többség január 12-ig jóváhagyja, a tervezet 2023-tól hatályba lép.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: newsrnd.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS