Ma valószínűleg megszűnik, kettészakad, vagy nevetségessé válik az Európai Néppárt, de mindegy

Attól tartok teljesen mindegy, hogy melyik lehetőség következik be, az EPP olyan mértékben hajolt már meg a liberálisok akarata előtt, hogy mindegy is. Emlékeznek? Amikor a CDU-CSU megszavazta a melegházasság intézményét a németországi választások előtt, csakis taktikai okokból természetesen, értékszempontok nem merültek fel, már tudtuk, hogy ennek a történetnek gyakorlatilag vége. Csak az volt a kérdés, hogy mikor. Ezek a pártok 25 év alatt váltak karakteres jobboldali, kereszténydemokrata pártokból liberális viccpártokká.
A néppárti politikai vezetés stratégiai képességeit, helyzetértékelését, illetve karakánságát gyönyörűen mutatja meg, hogy külső nyomásra pusztítja el magát egy éppen jobbra tolódó európai közhangulatban. A Néppárt már annyira gyenge, hogy egy Ujhelyi István, egy Sargentini teljesen komolyan gondolhatja, hogy felszólításokat intézhet hozzájuk. Mert komolyan fogják venni. Ha a Néppárt szétesik, meggyengül, bizonyosan nem ő lesz a legerősebb frakció az EP-ben. Vagy, ha az is lesz, csak jelképesen, nem lesz meghatározó ereje semmiféle többségnek. Weber esélyei a bizottsági elnökségre semmit nem érnek majd, mert a három liberális frakció (liberálisok, zöldek, szocdemek) sokkal erősebbek lesznek majd együtt. Már nem lesz érdekük egy gyenge Junker szintű senki bizottsági elnök, ők már majd megtehetik, hogy egy erős, bevándorláspárti bizottsági elnököt erőltessenek rá Európára.
Bármilyen eredmény születik is ma, realitássá válik-e a Fidesz kizárásának esélye vagy tagságának felfüggesztése, maga a napirendre vétel ténye is komolytalanná teszi ezt a szervezetet. Egész Európa legsikeresebb nemzeti pártját, amely három választást nyert elsöprő fölénnyel egymás után, az országában kiváló állapotban van a gazdaság, a vezetője pedig az európai porond legsikeresebb politikusa. Ezt a társaságot akarják kitenni az EPP-ből, mert egy ultraliberális kis magánegyetem tesz a magyar törvényekre.

Ugyan már. Ezekre az emberekre a hasznos idióta kitétel dicséret, nem sértés.
Ebben a konfliktusban Európa jövője áll elénk, ha a liberalizmus további teret nyer nyugaton. A kommunista egyszerűségű szalámitaktikát majd a B-listázás követi, először az állami szférában, majd a multiknál sem dolgozhatnak azok, akik nem szeretik eléggé Soros Györgyöt vagy a következő „filantrópot”. Aztán biztos találnak majd egy szép eufemizmust az „átnevelő táborra” is. Aztán jön a kötelező „nem” váltás, életünk egyik felét egy másik „nemben” kell töltenünk, hogy kellően érzékenyek legyünk. Azt gondolják, hogy ez egy túlzó marhaság egy elvileg komoly posztban?
Nem, Ön téved kedves olvasó, ez egy szolid, visszafogott jövőkép annak az ideológiai száguldásnak a sebessége alapján, amit nyugaton művelnek a haladók.
Nem véletlenül vesztették el szavazóik döntő többségét a szociáldemokrata pártok, és nem véletlenül foglalják el a politikai jobboldalt új pártok és nem véletlenül jelennek meg a látszólagos politikai centrumban mindenféle zavaros politikai alakulatok, mint Macron pártja Franciaországban. És nem véletlenül maradtak meg erősen és győztesen azok a karakteres, értékalapú jobboldali kereszténydemokrata pártok, amelyek nem hódoltak be a liberalizmusnak.
A szavazók nem ilyen Európát akarnak.
Az emberek normális és biztonságos világban akarnak élni, és ma ezt egyedül a valódi kereszténydemokrata pártok akarják és képesek nekik megadni. De ez a Néppártot és a vezetőit láthatólag nem érdekli, csak az Európai Parlament és az Európai Bizottság hatalmi viszonyai lebegnek a szemük előtt. Készek bármilyen áldozatot meghozatni Európa lakosságával, hogy ők hatalmon maradhassanak. A nyugati ember példátlan liberális sajtónyomás alatt él, igazából nem is tudhatjuk itt Közép-Európában, hogy mennyit vesz észre „élettere” beszűküléséből, politikusai elsatnyulásából, jogainak csorbulásából, jövőjének eltűnéséből.
A Fidesz kizárása, mint ahogy esetleges bent maradása, vagy a probléma prolongálása a választások utánra sem változtatna a lényegen. Bármiféle kompromisszum születik is, már pontosan tudjuk, hogy a EPP pártjainak jelentős része nekünk nem szövetségesünk, ezek a pártok már a népüknek, az országuknak sem „szövetségeseik”. A Fidesz EPP-beli helyzete, sorsa talán befolyásolja a választások végeredményét, de az EPP már csak többet árthat magának, kevesebbet nem.
A választások után új helyzet lesz, talán annyira rossz, hogy a szabadságukat, szabad akaratukat megőrizni akaró országok kénytelenek lesznek blokkolni az egész európai bürokrácia működését Bizottságostól. Lehet, hogy az EU hatalmi centrumát teljes egészében vissza kell helyezni időlegesen az Európai Tanácsba (EiT).
Akkor pedig az EPP annyit fog számítani, amennyit jelenleg ér, azaz semmit.