Az összes válság sújtotta országéval összemérve Gyurcsány Ferenc kormánya volt az egyetlen, amely semmit nem tett a vesztesekért – ezt állította Ferge Zsuzsa szociológus egy, a szegénységről szóló múlt heti konferencián. Mindez azért érdekes, mert hetek óta tart a számháború, hogy melyik kormányzás alatt volt nagyobb a szegénység.
HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu
A párbeszéd jegyében rendhagyó konferenciát szervezett a múlt héten Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A konferenciáról szóló legtöbb tudósítás Balog Zoltán miniszter bizakodó szavait állította ellentétbe Ferge Zsuzsa szociológus kijelentésével, miszerint a szegénység elleni harcban valóban sikerült eredményeket elérni, ám ezek nem lesznek tartósak. A hírekből azonban kimaradt az inkább baloldali ikonként számon tartott szociológus kemény kritikája, amelyet a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ-kormánynak címzett.
A mondatra egy olvasónk hívta fel a figyelmet. “2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy, mindenütt legalább a munkanélküli ellátást, vagy a segélyezést, vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély” – fogalmazott Ferge Zsuzsa. Az eseményről a HVG.hu, az Index és a Népszabadság is igen részletes tudósítást készített, ám a szocialistáknak szóló bíráltat az előbbi kettőből kimaradt, míg a Népszabi csak azt felejtette el jelezni, hogy a mondat a 2008-as, és nem a mai kormányra vonatkozott.
Baloldali megoldás: adj százezer forintot!
Jól lefesti a szociálpolitikusi szakmát kettéválasztó világnézeti szakadékot a konferenciáról az Indexen idézett meghökkentő javaslat Scharle Ágotától, a Budapest Intézet ügyvezetőjétől: “Egy jól működő rendszerben Rikárdó apjának nem kellene közmunkában gyűjtögetnie arra, hogy letegye a KRESZ-vizsgát, és nehézgépkezelőként tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Egy ilyen rendszerben Rikárdó apjának egy szociális munkás segítene, odaadna neki 100 ezer forintot, hogy megcsinálja a vizsgát.”
Emlékezetes, az újévi első kisbaba, Rikárdó édesapja a Novák Elődöt bocsánatkérésre felszólító levelében árulta el, hogy büszke közmunkás. “A köz javát szolgálom, munkámmal eddig mindenki elégedett volt. Ezért is történhetett, hogy környezetemben, aki csak ismer, kiáll mellettünk” – írta a roma származású apuka.
“Az is eredmény, hogy szóba áll egymással a két oldal”
Az Emmi konferenciáján Balog Zoltán miniszter egyébként így indította felszólalását: “Értelmetlen és rossz vitának tartom, hogy akkor most Magyarországon csökken a szegénység vagy nő a szegénység. Mert a >miről< kéne beszélni, nem pedig arról, hogy éppen melyik politikai tábor tudja a másiknak az orra alá dörgölni a szegények számát.” A miniszter megjegyezte: Ismer olyan politikusokat, akik minden héten húszezerrel növelik a szegények számát, most már éppen négymilliónál tartanak. Elismerte ugyanakkor, hogy “természetesen létezik a dolgok megszépítésének a szándéka is, attól függően, hogy ki milyen politikát akar igazolni.”- Én tényeket szeretnék mondani, persze a tényeken is lehet vitatkozni. A KSH adatai szerint Magyarország jó irányban indult el a szegénység elleni küzdelemben. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ra 31,1 százalékra mérséklődött. Ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 25,7 százalékról 23,9 százalékra csökkent. Azok száma is csökkent, akik fizetési hátralékkal, devizahitel-tartozással rendelkeznek. Ez az arány 26,4 százalékról három év alatt 24,9 százalékra csökkent – idézte az adatokat Balog Zoltán.
Balog Zoltán a Szegénység Magyarországon című konferencián – MTI Fotó: Marjai János
Ferge Zsuzsa szociológus rámutatott, hogy 2010 óta nem volt olyan találkozó, ahol hivatalosan szembesíthették volna a támogató és kormánykritikus szakemberek a nézeteiket. Most mintha ezek a problémák elsimultak volna. Üdvözölte Balog azon kijelentését, hogy párbeszédet szeretnének, szerinte ennél nincs jobb, de nagyon nagy kérdés, ebből milyen fajta eredmények jönnek ki, meg tudják-e egymást győzni. Nagyon nehéz lesz akkor eredményt elérni, ha csak a felszínt és nem a mélyet nézzük – hangsúlyozta. A szociológus elismerte, bizonyára vannak itt-ott javulások, de szerinte sok helyen komoly problémák vannak. – A magyar adatok nem beszélnek a gyerekekről és a hosszú távú trendekről – állította.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS