Kínai csúcstechnológia Magyarországon – Üllőn épít új gyárat a Lenovo

Amikor elkezdtük a keleti nyitás stratégiáját, akkor többen kételkedtek, mint ahányan hittek benne – jelentette ki a napokban Szijjártó Péter külügy és külgazdasági miniszter. Tavaly például összesen 2,5 milliárd euró értékben érkezett hozzánk koreai tőke, és nemrég jelentették be, hogy Üllőn egy nagy gyárat fog építeni a kínai Lenovo cég. 

Az ember azt várná, hogy a koronavírus-járvány hatása miatt leállnak a beruházások és nagy világvállalatok messze elkerülik Magyarországot, ennek azonban épp az ellenkezője történik, és úgy néz ki, hogy multinacionális cégek vezetői tisztában vannak azzal, hogy leállások csak rövid ideig tartanak majd és utána teljes erőre kapcsolhat a világgazdaság. 

Üllőn épít új gyárat a Lenovo

Nézzünk néhány példát, kezdjük mindjárt kezdjük a legnagyobbal, a Lenovóval. A kínai cég első európai gyára a Pest megyei Üllőn épül fel 8,2 milliárd forintból. A Lenovo ma a világ egyik legnagyobb informatikai cége és kulcsszerepe van globális hardvergyártásban. Globálisan a  HP után a második, a két vállalat a világpiac csaknem negyedét uralja. A cég asztali számítógépek és laptopok mellett tableteket, mobiltelefonokat, szervereket, adattároló eszközöket és okostelevíziókat is gyárt. A Lenovo a személyi számítógépek és a tabletek piacán két éve piacvezető Magyarországon, ahol az említett befektetéssel tovább erősítheti ezt a piaci pozíciót. Ma Magyarországon minden harmadik számítógép a Lenovo terméke.

Az IBM volt az úttörő Magyarországon

A kilencvenes években kezdődött meg Magyarországon a számítógépek ipari gyártása, akkoriban az IBM székesfehérvári gyára volt ennek zászlóshajója, az ezredforduló után azonban az amerikai cég eladta a PC gyártási üzletágát a Lenovónak. A kínaiakat akkoriban nem nagyon érdekelte a magyarországi gyártás és termelés, ezért hamarosan bezárták a gyárat. A fehérvári IBM 1997 és 2000 közötti fénykorában csaknem hétezer embert foglalkoztatott, a tervezett Lenovo-üzem ezer munkahelyet jelent majd. Az IBM és a Lenovo történetében benne van az utóbbi évtizedek minden világgazdasági fordulata.  Az üllői gyár javítani fogja a magyar exportot, számítások szerint a Lenovo  kilencven százalék fölötti export hányaddal fog működni. 

Magyarországon tavaly megdőlt a beruházási rekord, és először fordult elő, hogy nem Németországból, hanem keletről, Koreából érkezett a legtöbb befektetés az országba. Tavaly a Magyarországra hozott beruházási érték hatvan százaléka keletről érkezett, az újonnan létrehozott munkahelyek negyven százaléka a keleti vállalatoknak köszönhető.

Globális átalakulás

Míg 2007-ben a globális beruházások nyolcvanegy százalékát a nyugati tőke finanszírozta és a keletiek csak kevesebb mint az ötödét, addig két éve ez az arány utóbbiak javára már ötvenkilenc százalékra emelkedett, vagyis a világgazdaság már a pandémia okozta válság előtt is alapvetően átalakult. Tavaly több mint 2,5 milliárd euró beruházásról hoztak döntést koreai vállalatok, amely az összes tavalyi magyarországi beruházás negyvennyolc százaléka, és ezeknek a koreai befektetéseknek eredményeképpen létrejött munkahelyek száma meghaladta a négyezer-ötszázat. Szijjártó Péter egy interjújában kijelentette, sok vitát generált, amikor 2010-ben a magyar kormány elkezdte a keleti nyitás politikáját. Magyarországon tavaly fordult elő először, hogy nem a németek, hanem a koreaiak voltak a legnagyobb beruházók. 

A német kártya

Idejében léptünk, az egyre erőteljesebb keleti tőke Európában előszeretettel választja hazánkat. Ez jó az egész országnak, hiszen munkahelyeket teremt. A keleti nyitásnak új lendületet adott az elektromos autózás elterjedése, és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Ebben a technológiában az ázsiai gyártók járnak élen és a kínai, a japán  és dél-koreai cégek megjelentek Magyarországon. Mivel a németek kissé lemaradtak ezért az ázsiai gyárak arra készülnek, hogy Magyarországról lássák el a Volkswagen és a többi nagy német autógyárat akkumulátorokkal. Hozzánk települnek, mert nálunk versenyképesen tudnak termelni, nem vagyunk drágák és közel vagyunk Németországhoz.

Kína már túl van a válságon

Orbán Viktor és kormánya 2010 óta hatalmas erőfeszítéseket tesz, azért, hogy a világgazdaság legjobban fejlődő térségéhez, Kelet-Ázsiához csatlakoztassa a magyar gazdaságot. Ott van manapság a nagy pénz és arrafelé történnek nagy dolgok, elemi érdekünk, hogy ebből ne maradjunk ki. Ezt a politikát az elején sokan megmosolyogták, nagyon nehezen akart beindulni és sok kudarc is ért minket. 

Azt is érdemes észrevenni, hogy valamiért a Kína sokkal jobban kezeli a világméretű Covid-válságot, mint a nyugatiak. Az ázsiai nagyhatalom már túljutott a recesszión, míg nyugaton most vagyunk a gödör legmélyén, de a jelekből úgy tűnik, hogy a Japánt és Koreát sem érintette olyan súlyosan a pandémia. Végleges következtetést még nem érdemes levonni, hiszen még nem vagyunk túl a válságon és még jöhetnek meglepő fordulatok, de azért a keletiek gyorsabban másznak ki a gödörből, mint a nyugatiak.   

Fotó:MTI/ Mónus Márton