Amikor elkezdtük a keleti nyitás stratégiáját, akkor többen kételkedtek, mint ahányan hittek benne – jelentette ki a napokban Szijjártó Péter külügy és külgazdasági miniszter. Tavaly például összesen 2,5 milliárd euró értékben érkezett hozzánk koreai tőke, és nemrég jelentették be, hogy Üllőn egy nagy gyárat fog építeni a kínai Lenovo cég.
Az ember azt várná, hogy a koronavírus-járvány hatása miatt leállnak a beruházások és nagy világvállalatok messze elkerülik Magyarországot, ennek azonban épp az ellenkezője történik, és úgy néz ki, hogy multinacionális cégek vezetői tisztában vannak azzal, hogy leállások csak rövid ideig tartanak majd és utána teljes erőre kapcsolhat a világgazdaság.
Üllőn épít új gyárat a Lenovo
Nézzünk néhány példát, kezdjük mindjárt kezdjük a legnagyobbal, a Lenovóval. A kínai cég első európai gyára a Pest megyei Üllőn épül fel 8,2 milliárd forintból. A Lenovo ma a világ egyik legnagyobb informatikai cége és kulcsszerepe van globális hardvergyártásban. Globálisan a HP után a második, a két vállalat a világpiac csaknem negyedét uralja. A cég asztali számítógépek és laptopok mellett tableteket, mobiltelefonokat, szervereket, adattároló eszközöket és okostelevíziókat is gyárt. A Lenovo a személyi számítógépek és a tabletek piacán két éve piacvezető Magyarországon, ahol az említett befektetéssel tovább erősítheti ezt a piaci pozíciót. Ma Magyarországon minden harmadik számítógép a Lenovo terméke.
Az IBM volt az úttörő Magyarországon
A kilencvenes években kezdődött meg Magyarországon a számítógépek ipari gyártása, akkoriban az IBM székesfehérvári gyára volt ennek zászlóshajója, az ezredforduló után azonban az amerikai cég eladta a PC gyártási üzletágát a Lenovónak. A kínaiakat akkoriban nem nagyon érdekelte a magyarországi gyártás és termelés, ezért hamarosan bezárták a gyárat. A fehérvári IBM 1997 és 2000 közötti fénykorában csaknem hétezer embert foglalkoztatott, a tervezett Lenovo-üzem ezer munkahelyet jelent majd. Az IBM és a Lenovo történetében benne van az utóbbi évtizedek minden világgazdasági fordulata. Az üllői gyár javítani fogja a magyar exportot, számítások szerint a Lenovo kilencven százalék fölötti export hányaddal fog működni.
Magyarországon tavaly megdőlt a beruházási rekord, és először fordult elő, hogy nem Németországból, hanem keletről, Koreából érkezett a legtöbb befektetés az országba. Tavaly a Magyarországra hozott beruházási érték hatvan százaléka keletről érkezett, az újonnan létrehozott munkahelyek negyven százaléka a keleti vállalatoknak köszönhető.
Globális átalakulás
Míg 2007-ben a globális beruházások nyolcvanegy százalékát a nyugati tőke finanszírozta és a keletiek csak kevesebb mint az ötödét, addig két éve ez az arány utóbbiak javára már ötvenkilenc százalékra emelkedett, vagyis a világgazdaság már a pandémia okozta válság előtt is alapvetően átalakult. Tavaly több mint 2,5 milliárd euró beruházásról hoztak döntést koreai vállalatok, amely az összes tavalyi magyarországi beruházás negyvennyolc százaléka, és ezeknek a koreai befektetéseknek eredményeképpen létrejött munkahelyek száma meghaladta a négyezer-ötszázat. Szijjártó Péter egy interjújában kijelentette, sok vitát generált, amikor 2010-ben a magyar kormány elkezdte a keleti nyitás politikáját. Magyarországon tavaly fordult elő először, hogy nem a németek, hanem a koreaiak voltak a legnagyobb beruházók.
A német kártya
Idejében léptünk, az egyre erőteljesebb keleti tőke Európában előszeretettel választja hazánkat. Ez jó az egész országnak, hiszen munkahelyeket teremt. A keleti nyitásnak új lendületet adott az elektromos autózás elterjedése, és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Ebben a technológiában az ázsiai gyártók járnak élen és a kínai, a japán és dél-koreai cégek megjelentek Magyarországon. Mivel a németek kissé lemaradtak ezért az ázsiai gyárak arra készülnek, hogy Magyarországról lássák el a Volkswagen és a többi nagy német autógyárat akkumulátorokkal. Hozzánk települnek, mert nálunk versenyképesen tudnak termelni, nem vagyunk drágák és közel vagyunk Németországhoz.
Kína már túl van a válságon
Orbán Viktor és kormánya 2010 óta hatalmas erőfeszítéseket tesz, azért, hogy a világgazdaság legjobban fejlődő térségéhez, Kelet-Ázsiához csatlakoztassa a magyar gazdaságot. Ott van manapság a nagy pénz és arrafelé történnek nagy dolgok, elemi érdekünk, hogy ebből ne maradjunk ki. Ezt a politikát az elején sokan megmosolyogták, nagyon nehezen akart beindulni és sok kudarc is ért minket.
Azt is érdemes észrevenni, hogy valamiért a Kína sokkal jobban kezeli a világméretű Covid-válságot, mint a nyugatiak. Az ázsiai nagyhatalom már túljutott a recesszión, míg nyugaton most vagyunk a gödör legmélyén, de a jelekből úgy tűnik, hogy a Japánt és Koreát sem érintette olyan súlyosan a pandémia. Végleges következtetést még nem érdemes levonni, hiszen még nem vagyunk túl a válságon és még jöhetnek meglepő fordulatok, de azért a keletiek gyorsabban másznak ki a gödörből, mint a nyugatiak.
Fotó:MTI/ Mónus Márton
Karoly
2020-11-02 at 11:44
Lenovo- t 2009 decembertől használom.
Csak egyetlen hibája létezik a klaviaturarol elkopott a felirat és pont!
AlMi
2020-10-18 at 23:45
Videoton autórádiót szállított a Zsiguliba.
Neaddfel
2020-10-10 at 20:36
Itt ketten is a Lenovó kétes minőségéről adnak hírt.
Szóval ha ennyire “rosszak” azért elgondolkodtató, hogy mégis hogy lehetnek “Globálisan a HP után a második”-ok.
A Kanadában élő fiamtól tudom, hogy ott a legjobbak között tartják számon.
Nekem csak asztali monitorom van tőlük, de már több mint évtizede, és semmi bajom.
csakafidesz
2020-10-09 at 10:10
Hát nézzük magát a dolgot. Kína bejelentette, hogy öt évi kutatás után (lehet, hogy ipari kémeik kutattak a dokumentáció után) maga is tud a golyóstollhoz golyót gyártani. Ezt eddig három cég tudta előállítani. Az SKF, Parker, Uniball. Az utóbbi japán cégtől vásárolták a millió (inkább milliárd) golyóstollhoz a golyót a kínaiak. Nos a golyóstoll gyártás lényegét a golyót végre nem külföldről hozzák be. Az Intel és az AMD processzorgyárak látják el a világ összes számítógépét és ez borzasztóan erős túlhatalmat az az amerikai iparnak. Vagyis ott vagyunk, ahol akkor voltunk amikor a videomagnó forgófejét egyedül két japán cég tudta előállítani. Ne feledjük, hogy a BASF mágnesszalag monopóliumát is 15 év múlva törte meg külföldi cég, nevezetesen a japán Maxell.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-10-09 at 09:32
Tisztelt Csakafidesz! Ön nehezményezi, hogy a világ egyik legnevesebb számítógépgyártójának magyar (üllői) gyártású termékeibe amerikai gyártmányú processzorok kerülnek. Ezt a hiányosságot könnyen ki lehetne küszöbölni, ha Ön az amerikai (vagy Lenovo) processzorral egyenértékű proceszort óriási mennyiségben gyártáná a kertje végében álló kis deszkavárban, amelynek ajtajába szív alakú szellőzőnyílás van fűrészelve. De a viccet félretéve, Ön nem felelt a kérdésemre: mi az, amit Ön szerint gyártanunk kellene mint eredeti magyar terméket, az Ön álmai szerint a nyersanyag kibányászásától kezdve az értékesítésig minden folyamatot saját kézben tartva.
csakafidesz
2020-10-09 at 02:19
Nézzük_magát_a_dolgot 2020-10-07 at 18:52
Ki van találva, hogy pl. mi ne tudjunk valamit egészében megcsinálni. Anno a Zsiguli gyártásába is beszálltunk. Mi szállítottuk a kilincset és a Bakony gyártmányú gyújtáselosztót..
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-10-07 at 18:52
Tisztelt Csakafidesz! Kérem, árulja el, hogy Ön szerint mit kellene gyártanunk? Kultúrantropológiai dolgozatokat?
csakafidesz
2020-10-07 at 18:00
Ezt is Lenovo géppel írom. De mit fogunk mi gyártani? Billentyűzetet? A procik továbbra is amerikai Intel gyártmányok.