„Putyini infláció”, vagy a nyugati pénznyomtatás?
Elszabadult a globális infláció és a világ vezetői egymást hibáztatják miatta. Az amerikaiak szerint az oroszok és a kínaiak felelősek az inflációért, Peking és Moszkva szerint azonban mindenért az amerikai pénzügyi politika okolható.
A nyugati média felkészíti a közvéleményt Ukrajna összeomlására
Az alábbi cikk az Amerikai Konzervatív portálon jelent meg, amelynek szerzője Douglas Macgregor ezredes, a védelmi miniszter egykori tanácsadója, a Trump-adminisztrációban, kitüntetett harci veterán és öt könyv szerzője. Szerinte Ukrajna csendesen elsüllyedhet a hullámokban, mint a Titanic, anélkül, hogy különösebb aggodalmat váltana ki az amerikai választókban.
Parragh kontra Parragh II. – Újabb hajmeresztő kijelentések
Korábbi írásom után azt hittem, hogy nem lehet már emelni a tétet, de az MKIK elnökének legújabb megszólalása ismételten sokaknál kiverte a biztosítékot. Már többen észrevették, hogy Parragh László örökös iparkamarai elnök megszólalásainak üzenetei két nagy kategóriába sorolhatóak: vagy az utólagos okoskodás, vagy a megelőlegezett okoskodás. Ez nagyjából azt jelenti, hogy alapvetően kétféle interjút szokott adni. Az egyik típus, amikor az aktuális helyzet ismeretében elmondja, hogy szerinte hónapokkal-évekkel korábban kinek mit kellett volna tennie, persze mindig kiemelve, hogy ő egyébként mindent előre látott. A másik típus, amikor a jövőre vonatkozóan ismerteti saját hajmeresztő ötleteit, amelyek aztán általában az érintettek körében heves reakciókat váltanak ki.
Jön a recesszió: az USA kormánya egybillió dollárral többet nyomtatott a kelleténél
Az amerikai gazdaság a recesszió közelébe jutott, ami idővel az egész nyugati világot magával fogja rántani. Ugyanakkor az amerikai vezetők bajban vannak az igazmondással: csak nehezen, mismásolva ismerik el, milyen nagy is baj. Kivéve Elon Muskot, a világ leggazdagabb emberét, aki szerint a recesszió másfél évig fog tartani, és ennek fő oka, hogy az USA kormánya egybillió – ezer milliárd – dollárral többet nyomtatott, mint amennyire fedezete van.
A globalizáció a nyugat ellen fordul: Oroszországnak havi 20 milliárd dollár bevétele van csak olajból
Nemcsak azt nehéz megmondani, hogy az orosz–ukrán fronton éppen miként áll a helyzet, hanem azt is, hogy az olaj- és gázháborúban éppen mi történik. Mindegyik érintett fél másképp kommunikál, vagy egyszerűbben mondva: mindenki az érdekei szerint blöfföl. Egy biztos: az Európai Unió növelte az orosz olaj vásárlását áprilisban és továbbra is Moszkva legnagyobb piaca. Oroszországnak havi 20 milliárd dollár bevétele van csak olajból.
Vass Krisztián: Kelet Népe
Az amerikai gazdaság elindult a lejtőn, Európa is zuhan, de még éppen a víz felett van
A nyugat még ki se lábalt a Covid-válságból, máris itt van a következő mélypont. A háború miatt elszabadult az infláció, az élelmiszer- és energiaárak, és ez már komoly károkat okoz a gazdaságban. Amerikában már megkezdődött a visszaesés; Európa még úgy-ahogy tartja magát, de itt is megindult a zuhanás. Az év első negyedében az USA teljesítménye mínusz 1,4 százalék, miközben Kína majdnem 5 százalékkal növekedett.
Elkerülhetetlen az éhínség Észak-Afrikában és Egyiptomban
A nyugat szankciópolitikája nemcsak az energiaárakat lőtte fel az égbe, hanem az élelmiszereket sem kíméli. Ukrajna háborús övezetté vált, és még a tavaszi vetést sem végezték el, Oroszországot pedig a pénzügyi szankciók akadályozzák az exportban. Magyarországon pedig kiviteli korlátozásokat vezetett be a kormány azért, hogy az itthoni ellátás ne kerüljön veszélybe.
Új pénzügyi világrend kezd kialakulni a nyugati szankciók hatására
Az orosz–ukrán háború következményei miatt elkezdett meginogni a dollár – és kistestvére, az euró – világuralma. Az oroszok egyre agresszívebben követelik, hogy a földgázért rubelben fizessen a nyugat, ami részükről logikus. Ha szankciókkal sújtják a bankjaikat és nem tudják biztonságban felhasználni az euró- vagy dollárkészletüket, akkor kénytelenek olyan valutát használni, ahová nem ér el a NATO keze. Ilyen pénznem lehet a kínai jüan, vagy maga a rubel.
A nemzeti parkok az Orbán-korszak egyik nagy nyertesei
Az Orbán-kormányok idején, 2010-től több mint négyszeresére nőtt a nemzeti parkok költségvetése. Csaknem 20 milliárd forint állami támogatást kapnak évente. Az elmúlt tizenegy esztendő a zöld reneszánsz jegyében telt. Számos fejlesztés bizonyítja ezt országszerte. Erről Vass Krisztián, az Agrárminisztérium főtanácsosa számolt be minap a Kis-Balaton mellett elterülő Vörs községben tartott előadásában.
Fogalma sincs róla, mi történt a magyar gazdaságban – Király Júlia, Márki-Zay árnyékkormányának gazdasági kulcsembere
A választáshoz közeledve kisebb-nagyobb intenzitással szivárognak ki a pártok gazdasági elképzelései, és bár nagyon nem mindegy, hogy kinek milyen tervei vannak a koronavírus, majd pedig az orosz–ukrán háború által megtépázott világgazdaság árnyékában, a közvélemény mégsem igazán foglalkozik a témával. Persze érthető, hiszen a szomszédban háború tombol és tízezrével érkeznek a menekültek, ami leköti az ország figyelmét. Ám miután a választás napjáig már kevesebb mint tíz nap van hátra, mégis érdemes egy kis figyelmet szentelni az ellenzék gazdasági terveinek. Az alábbi cikk főszereplője az a Király Júlia, aki a 2008-as államcsőd egyik mentora volt (Gyurcsány Ferenc mellett), és aki behívta Magyarországra az IMF-et.
Boros Imre a PS-nek: a háborútól mindenképpen távol kell tartani magunkat
Magyarországon nincs helye egy kísérletező hülyegyereknek, csak tönkretenne mindent – Boros Imre szerint ez a leírás illik Márki-Zay Péterre, de Karácsony Gergely sem különb, rá sincs semmi szükség. A közgazdász a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában elismerte: Magyarországon sajnos magas az infláció, de érdemes tudni, hogy az euróval rendelkező Szlovákiában vagy Lettországban még magasabb.
Regős Gábor a PS-nek: a világgazdaságnak a minél előbbi béke volna jó
Regős Gábor, a Századvég közgazdasági elemzője szerint az EU által életbe léptetett gáz- és olajszankciók egyelőre nem érintik közvetlenül Magyarországot, azonban a világpiaci áremelkedések hatását nem tudja kikerülni a gazdaságunk. Az itthoni fogyasztók ugyanakkor védettek a különféle kormányzati ármaximálázási intézkedések miatt.
Róna Péter álközgazdász, áltanár és álmagyar
Vajon mi kell ahhoz, hogy valakit még a saját politikai táborába tartozó elvbarátai is - direkt nem írok kollégákat -, a közélet átlagnyelvezetéhez képest is rendkívül erős kifejezésekkel támadjanak? Mi kell ahhoz, hogy Róna Péter nevének hallatára - kivált hogy az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje lett - Simor András és Király Júlia egykori jegybankárok egy emberként szisszenjenek fel, és első felindulásukban keményen beleszálljanak Rónába? Mit, vagy miket kell ahhoz csinálni, hogy valakit „erkölcstelen figurának”, illetve „huncut pici gazembernek” nevezzenek még azok is, akiknek ezt a valakit egyébként hivatalból támogatniuk kellene?
Surányi kitartó, de hiábavaló küzdelme a számokkal – aztán elfogy a tudomány
A közelgő országgyűlési választások miatt láthatóan egyre többen érzik úgy, hogy a politikai ízlésüknek megfelelő pártok és jelöltek érdekében meg kell szólalniuk. Surányi György, Márki-Zay Péter titkos tanácsadója is köztük van, hiszen az utóbbi hónapokban sűrűbben hangoztatta képzelgéseit, mint általában. Végignézve, illetve hallgatva megszólalásait, úgy tűnik, hogy annak a szerepét vállalta magára – vagy bízták rá –, aki a világjárvány okozta globális infláció közepette csak azért is bebizonyítja, hogy márpedig Magyarországon a kormány, de leginkább a jegybank az oka az inflációnak. Így aztán mostanában tett pár elég meghökkentő kijelentést, amelyek különösen pikánsak annak a „szakembernek” a szájából, akinek a modernkori jegybanki tevékenység legmagasabb, közel 30 százalékos inflációját köszönhetjük.
Kósa Lajos a PS-nek: erős magyar érdek fűződik ahhoz, hogy decentralizáljuk az országot
Változnak az idők, ma már Debrecen az ország egyik ipari és oktatási központja. Úgy tűnik, hogy a városnak vannak még további ambíciói, és most kulturális téren is fejlődni szeretne. Ennek keretében költözik Debrecenbe a Természettudományi Múzeum. Kósa Lajos, a város országgyűlési képviselője, egykori polgármester, egyben a Fidesz alelnöke portálunknak adott interjújában elmondta: erős magyar érdek fűződik ahhoz, hogy decentralizáljuk az országot, hogy ne maradjon vízfejű. PS-interjú.
Stratégiai partnerségre lép egymással a 4iG és a Rheinmetall AG
Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
