Surányi kitartó, de hiábavaló küzdelme a számokkal – aztán elfogy a tudomány
A közelgő országgyűlési választások miatt láthatóan egyre többen érzik úgy, hogy a politikai ízlésüknek megfelelő pártok és jelöltek érdekében meg kell szólalniuk. Surányi György, Márki-Zay Péter titkos tanácsadója is köztük van, hiszen az utóbbi hónapokban sűrűbben hangoztatta képzelgéseit, mint általában. Végignézve, illetve hallgatva megszólalásait, úgy tűnik, hogy annak a szerepét vállalta magára – vagy bízták rá –, aki a világjárvány okozta globális infláció közepette csak azért is bebizonyítja, hogy márpedig Magyarországon a kormány, de leginkább a jegybank az oka az inflációnak. Így aztán mostanában tett pár elég meghökkentő kijelentést, amelyek különösen pikánsak annak a „szakembernek” a szájából, akinek a modernkori jegybanki tevékenység legmagasabb, közel 30 százalékos inflációját köszönhetjük.
Surányi György az egyik internetes rádiócsatornának nemrég adott interjújában például azt ecsetelte, hogy szerinte az ország későn ébredt az infláció megfékezése tekintetében. Ennek azonban mi sem mond jobban ellent, mint a tény, hogy az infláció tartós emelkedését éppen az MNB jelezte legkorábban Európában, jóval más országok jegybankjai előtt. És az MNB küldött először egyértelmű üzenetet a piaci szereplőknek, hogy hamarosan megkezdi a szigorítási ciklust, ezért készüljenek fel rá. (Halkan teszem hozzá, hogy az EKB a mai napig nem akarja elfogadni a tartós infláció jelenségét.)
Ismételt üzenetek
Az inflációs kockázatot és a várható szigorítást tartalmazó üzenetet a jegybank a következő hónapokban folyamatosan megismételte, mielőtt a nyáron ténylegesen elkezdte volna a kamatemelési ciklust. Elég jól lekövethető tehát, hogy – Surányi állításaival szemben – az MNB pontosan azt tette, amit előzetesen kommunikált, és pont a megfelelő időben.
2019-ben még a legszörnyűbb rémálmainkban sem gondoltuk volna azt, hogy egy világméretű járvány miatt az emberiség zöme a négy fal közé kényszerül hónapokra, a gazdaság közben szinte teljesen leáll, majd pedig úgy felpörög, hogy az világméretű inflációt gerjeszt. Az USA-ban például az infláció 30 éve nem látott szintet ért el.
Azt sem láthattuk előre, hogy ez a járvány nemcsak egyszeri alkalom lesz, hanem egy hosszan elhúzódó folyamat, amely évekig bizonytalanságban tart minden piaci szereplőt. Elmondható, hogy 2019 decemberéig szinte semmit sem tudtunk erről a vírusról, és még akkor is csak annyit, hogy valahol Kínában találtak egy új koronavírus-fajtát.
Egyszer volt egy Bokros–Surányi-program
Ám Surányi György 2020-ban, a vírus magyarországi megjelenésekor mégis az MNB monetáris szigorítását javasolta. Ennyi idő elteltével már látszik, hogy ha bárki megfogadta volna Surányi György tanácsait, akkor biztosan messze az Európai Unió legrosszabb válságkezelését produkálta volna Magyarország. Végül is a Bokros–Surányi-csomag egyszer már megmutatta, hogy ha valaki, hát ő nagyon jól tudja, hogyan kell visszafognia hazája gazdaságát.
Amikor pedig Surányi György olyan intézkedéseket kér számon a jegybankon, amiket az már meglépett, amikor az infláció alakulása kapcsán évekre visszamenőleg megfeledkezik a rendelkezésre álló adatok számításba vételéről, vagy amikor elfelejt számolni egy-egy kulcstermék világpiaci árának drasztikus emelkedésével (az olajár például két év alatt több mint két és félszeresére ugrott fel), akkor azért felmerül a kérdés, hogy mennyire megalapozottak a kritikái.
Amikor elfogy a tudomány
Mégiscsak elgondolkoztató, hogy Surányi György nagyvonalúsága a számokkal annak idején még a valósággal szintén hadilábon álló Gyurcsány Ferencnek is feltűnt, aki az őszödi beszédben úgy fogalmazott róla:
Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Amikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.
Fotó: MTI/Illyés Tibors
