Szankciók az orosz aranyra, nehogy a rubel “kemény valutává” váljon
A nyugat az Oroszországgal folytatott “keresztes háborújában” újabb és újabb szankciókat eszel ki, majd vezet be. Ettől azt várja, hogy “csapást mérjen az orosz hadigépezet szívére” (Boris Johnson) és végső soron kikényszerítse Putyin elnök bukását. A G7-ek újabb szankciója most az aranyat érinti, ugyanis megtiltja az orosz nemesfém londoni és New York-i értékesítését. Amerika szándékai érthetőek, az orosz kőolaj már kezd “kemény valutává” válni és meg akarják akadályozni, hogy az arany révén még erősebb legyen a rubel.
A festői bajor hegyek között összegyűltek a G7 csoport vezetői, alig egy héttel azután, hogy csúcstalálkozót tartott a rivális szövetség, a BRICS országcsoport. Úgy néz ki a világ kettéhasadt, a fejlett nyugati országokat tömörítő (USA, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada) és a kihívók öttagú szövetségére (Kína, Oroszország, Brazília, Dél-Afrika és India). Eme két országcsoport közt egyre nagyobb az érdekellentét, amely most az orosz-ukrán háborúban kulminál. A nyugat mintegy 40 országa élesen elítéli Oroszországot, mindenben támogatja Ukrajnát, és mindent megad neki, úgymint pénzt, paripát, fegyvert. Míg a Kína vezette formáció egyre jobban Oroszország mellé áll. A nyugat gazdasági szankciókkal próbálja Moszkvát térdre kényszeríteni, addig Kína és India szinte minden embargós árut hajlandó megvenni.
Oroszországot kitiltották a nemzetközi fizetési rendszerből, a SWIFT-ből, amely dollár és euró alapú. Ám a BRICS államok ezt úgy kerülik ki, hogy nemzeti valutákban kezdtek el kereskedni, azaz jüannal, rúpiával és rubellel helyettesítik a dollárt. Sőt olyan terveket dédelgetnek, hogy létrehoznak egy globális fizetési rendszert, amely a dollár világuralmát hívatott megkerülni. Kijelenthetjük, hogy az orosz-ukrán háború egyben egy világméretű valutaháború kezdete. Az összes nyugati szankció tulajdonképpen erről szól. Mert mit is érint, milyen termékekre vonatkozik? Leginkább az olajra és földgázra, amely energiahordozók világkereskedelmén alapszik a dollár hegemóniája. Feltehetően ebben az új valutarendszerben kulcsszerepet fog játszani az arany.
Az arany betiltása, de hogyan?
A világ két legnagyobb aranytőzsdei központja, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban várhatóan leállítja az aranykereskedelmet Oroszországgal. Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy az aranytilalom „példátlan költségekkel jár majd Putyin orosz elnök számára” , Boris Johnson brit miniszterelnök pedig azt állította, hogy „Putyin hadigépezetének szívére fog csapni”. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy:
az orosz aranyexport embargója mintegy 19 milliárd dollár éves bevételtől fosztja meg Moszkvát.
Blinken azt jósolta, hogy a Nyugat ugyan nem tudta eddig szankciókkal bántani az orosz gazdaságot, és szerinte a káros hatások csak jövőre lesznek láthatók. Az arany „az energia után Oroszország második legjövedelmezőbb exportcikke" – folytatta Blinken. Körülbelül 19 milliárd dollár évente, és ennek nagy része a G7-országokban kerül piacra. Ha ez lehetetlenné válik, akkor jelentős bevételtől esik el moszkvai kormány. Azonban Blinken állítása tényszerűen téves, mivel valójában Oroszország második legértékesebb exportcikke az élelmiszer, és a statisztikák szerint a mezőgazdasági termékek külföldi értékesítése 2021-ben meghaladta a 37 milliárd dollárt.
A fő kérdés azonban az arany ügyben, hogy lesz-e bármilyen érdemi hatása? Vélhetően nem sok. Oroszországnak továbbra is lehetősége lesz eladni aranyát finomítóknak, vagy új vevőket keresni Kínában, Indiában vagy a Közel-Keleten, ahogyan azt fosszilis tüzelőanyagok esetében tette. Az Egyesült Államok azt mondta, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók tönkreteszik annak a gazdaságát, de úgy tűnik, ez nem történik meg. Mikor kezdik el kifejteni a Nyugat és Biden elnök által megígért hatást ezek a szankciók? – kérdezte a CNN Blinkentől.
Minden, amit a kezdetektől fogva tettünk, a példátlan szankciók és az exportellenőrzések bevezetése során, mélyreható hatással van Oroszországra
– válaszolta Blinken, és azt állította, hogy Oroszország most „nem tudja megszerezni azt, amire szüksége van védelmi szektorának modernizálásához. Majd így folytatja: előrejelzések szerint az orosz gazdaság 8-15%-kal zsugorodik jövőre.
Kína figyel
Xi Junyang, a Sanghaji Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetem professzora szerint az, hogy a világ két legnagyobb aranytőzsdei központja, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban leállítja az aranykereskedelmet Oroszországgal, csak tovább emeli az arany árát és felpörgeti a globális inflációt. Kínai szakértők úgy vélik, hogy az új szankciók ugyanúgy megkerülhetők, mint a kőolaj és földgáz esetében. Egyöntetű az a vélemény, hogy Oroszországot csak minimális veszteség fogja érni.
A nyugati országok orosz olajjal szembeni szankciói csak arra késztetik a feltörekvő piacokat, hogy jobban profitáljanak az energiakereskedelemből, például kedvezményeket kapjanak az orosz kereskedőktől. Sajtóhírek szerint India és Kína a világpiaci árnál 30 százalékkal olcsóbban kapja az ural típusú olajat. Hasonló megoldások várhatók a mostani arany tilalom után is. Az orosz nemes fémnek lesznek új vásárlói Hongkongban, Szingapúrban, vagy Dubajban, akik majd feltehetően nagy kedvezményeket kapnak majd. Vagyis kétségtelen némi pénzügyi veszteség éri majd Moszkvát, amit azonban bőven kompenzálni fog az általános áremelkedés. Ám olyan hatása aligha lesz, amitől Putyin megrettenne és visszavonná a hadseregét a frontról.
