Regős Gábor a PS-nek: a világgazdaságnak a minél előbbi béke volna jó
Regős Gábor, a Századvég közgazdasági elemzője szerint az EU által életbe léptetett gáz- és olajszankciók egyelőre nem érintik közvetlenül Magyarországot, azonban a világpiaci áremelkedések hatását nem tudja kikerülni a gazdaságunk. Az itthoni fogyasztók ugyanakkor védettek a különféle kormányzati ármaximálázási intézkedések miatt.
Az utóbbi két hétben, a háború kitörése óta a forint történelmi mélypontra süllyedt, majd látványosan erősödött. Mi történt? Milyen hatások mozgatják az árfolyamot?
A forint árfolyamát több hatás is rángatja. A mostani felfokozott hangulat jelentős volatilitást eredményez az árfolyamban, amelynek következményei a jelentős erősödések és gyengülések. A legfontosabbak talán a háborús fejlemények, de ezen kívül további pénzpiaci és azon kívüli okok is befolyásolják az árfolyamot. A nem pénzpiaci okok közé a várakozásokat sorolom, mint például az energiaimportot érintő esetleges szankciók. Bár tényleges megvalósulásukra az Európai Unió jelentős kitettsége miatt csekély az esély, illetve Magyarország sem támogatna ilyen szankciókat, azok negatív következményei miatt azonban belengetésüknek van lélektani hatása, így a várakozásokon keresztül tudja gyengíteni az árfolyamot. A pénzpiaci okok között egyrészt a jegybanki beavatkozásokat említeném – kamatemelés –, másrészt pedig a különböző, forinttal kapcsolatos spekulációk hatásait; most éppen talán a shortpozíciók zárása erősíthette az árfolyamot. A látványos erősödésben emellett szerepe lehetett esetleges jegybanki beavatkozásoknak, nyíltpiaci művelteknek, illetve valamennyire a kedvező világpiaci híreknek.
Az Oroszország ellen életbe léptett gáz- és olajszankciók miként érintenek minket?
Egyelőre a szankciók közvetlenül nem érintenek minket, hiszen erre a területre nem terjednek ki. Az amerikai intézkedések az amerikai importra vonatkoznak, ám az orosz behozatal súlya ott elhanyagolható, és ott az intézkedés még a hazai gazdasági szereplőket is erősíti. A szankciók lebegtetésének ugyanakkor van hatása: az érintett energiahordozók drágulása, azaz többet fizetünk az importért az orosz félnek.
Mik az infláció fő okai? Belső hatások? Energiaár, vagy árfolyam?
A februári inflációs adatban a háború hatása még nincs benne, hiszen az adatokat a hónap első húsz napján veszik fel. A legfontosabb ok a növekvő nemzetközi inflációs környezet, amelyben nagy szerepe van az energiaárak emelkedésének. Ez közvetlenül a fogyasztókat nem érinti a hatósági energiaárak miatt, de közvetett hatása van más termékek és szolgáltatások árán keresztül. Továbbra is van szerepe az ellátási láncok szakadozásának, illetve a szállítási nehézségeknek, amelyek az orosz–ukrán háború miatt csak súlyosbodnak. Vannak természetesen belső hatások is, ezek szerepe kisebb a külső hatásoknál, de attól még jelen vannak. Ezek közé a gyenge forintárfolyamot és az erőteljes belső keresletet, valamint a béremelkedések hatásait sorolhatjuk.
Hol a vége? Mikor ér véget a forint körüli hisztéria?
Lehetetlen megmondani, hogy hol a vége. Jelen sorok írásakor a 378-as árfolyam körül járunk. Szükség lenne jó hírekre, amelyek megnyugtatnák a piacokat. Kérdés az is, hogy meddig tud erősödni a forint, és ha tud erősödni, milyen szintre? 355? 360? 370? A magyar gazdaságnak most érdeke az erősebb forint, hiszen fontos feladat az infláció megfékezése, ez pedig gyenge forinttal nem lehetséges, mivel a gyenge forint tovább fűti az inflációt.
Mikor stabilizálódhat a világgazdaság? Már évek óta bukdácsolunk: előbb a pandémia, most a háború.
Ennek szükséges feltétele a háború és az ehhez kapcsolódó bizonytalanság befejeződése. Ezt természetesen nem tudjuk megmondani, hogy mikor következik be, de akár gazdasági, akár nem gazdasági szempontból nézzük, a béke az, ami kívánatos és minél előbb elérendő.
Fotó: PS
