A globalizáció a nyugat ellen fordul: Oroszországnak havi 20 milliárd dollár bevétele van csak olajból

A globális olajkereskedelem minden, csak nem szabad piac. Már évtizedek óta szabályozza a kitermelést az OPEC, amely szabályozottan működő árkartell és amelyhez az idők során csatlakoztak nem arab országok is (Nigéria, Venezuela), és némely más ország, ha formálisan nem is, de hallgatólagosan együttműködik a szervezettel. Ilyen például Oroszország vagy Kazahsztán, de talán még az USA termelői is csendben egyeztetnek az árakról a többiekkel, hiszen nekik is ez az érdekük. Annyi biztos, hogy amikor Biden több olajat kért tőlük, akkor nem nagyon lelkesedtek az ötletért az amerikai palaolajcégek.

Tehát mindegyik kitermelő ország előre meghatározott kvóták alapján kereskedik az olajpiacon, és ennek fenntartása az összes szereplő elemi érdeke. Vevői oldalról ez úgy néz ki, hogy csak meghatározott mennyiségben, meghatározott országtól lehet olajat vásárolni. Nem olyan könnyű egyik beszállítót lecserélni a másikra. Ezt láthatjuk éppen most is, amikor a Nyugat igyekszik megszabadulni az orosz energiafüggőségtől. Úgy tűnik, hogy Európának lehetetlen kiváltania az orosz olajat, méghozzá azért, mert globálisan nincs felesleg.

Úgy is mondhatnánk, a globalizáció a Nyugat ellen fordul.

Nincs kitől mástól venni olajat

Az unió és az USA vezetői az elmúlt hetekben mindenhová elszaladtak, ahol van olaj, de mindenhol elutasították a plusz mennyiség iránti kérésüket. Tulajdonképpen egy ország jöhet szóba, nevezetesen Szaúd-Arábia, ahol azonnal kitermelhető, nagy mennyiségű fölös kapacitás található. De amikor Biden amerikai elnök telefonon kereste a szaúdi koronaherceget, akkor ő nem vette fel a telefont; nem akart vele tárgyalni, mert esze ágában sincs növelni a termelést, mert azzal lenyomná az árakat. Végül is sokkal jobb a 100 dollár feletti olajár, mint a 80 dolláros – legalábbis nekik.

A világ 11. legnagyobb olajexportőrét, Brazíliát nemrégiben kérte fel az Egyesült Államok olajkitermelésének növelésére, Brazília azonban elutasította Washington kérését. Az ország állami olajtársasága, a Petrobras azt mondta, hogy a kibocsátási szintet nem diplomáciai, hanem üzleti stratégia határozza meg, és azt is, hogy a bányászat rövid távú jelentős fellendítése logisztikailag egyébként sem lehetséges.

Washington megkereste Venezuelát is, amely a világ legnagyobb bizonyított olajtartalékával büszkélkedhet, és ígéretet tett arra, hogy enyhíti az országot sújtó szankciókat az Egyesült Államokba irányuló olajexport fellendítéséért cserébe. Washington azonban később arról számolt be, hogy visszalépett az ajánlattól, annak ellenére, hogy Caracas szerint legalább napi 400 000 hordóval növelhetné a kitermelését.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb kőolajtermelője, napi 11,6 millió hordóval 2021 decemberében. Ugyanakkor az ország a világ legnagyobb olajfogyasztója is, a világ teljes olajmennyiségének körülbelül 20%-át használja fel, ezért aztán nettó importőr. Az Egyesült Államok potenciálisan növelhetné a termelést, és több nyersolajat adhatna el Európának, csakhogy az amerikai olaj "nagyon könnyű", és alkalmatlan a szükséges gázolaj és benzin előállítására.

Moszkva fürdik a pénzben

Tehát Európának és így Magyarországnak, ha tetszik, ha nem, továbbra is marad az orosz kőolaj. Ők pedig köszönik szépen, jól vannak és jól keresnek. A Bloomberg hírügynökség szerint Moszkvának havi 20 milliárd dollár bevétele van olajból. A bevételek növekedése annak ellenére következett be, hogy a Nyugat szankciókat vetett ki Oroszországra az ukrajnai hadművelete miatt. A szankciók részeként az Egyesült Államok betiltott minden orosz olajimportot, az EU és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy az év végéig minden orosz nyersolajvásárlást megszüntetnek, és olyan óriáscégek, mint például a Shell és a TotalEnergies megígérték, hogy leállítják az olajvásárlást az országból.

Azonban ennek a tiltásnak nem sok eredménye van, mivel az orosz szállítmányok egyre csak nőnek – a márciusihoz képest napi 620 ezer hordóval áprilisban 8,1 millióra, így visszatértek az ukrajnai válság és az azt követő szankciók előtti átlaghoz. A megnövekedett kereslet miatt több szállítmányt irányítottak Ázsia felé, Kína és India pedig olyan szállítmányokat igényelt, amelyeket korábban máshová szántak. Ráadásul az EU álláspontja ellenére eddig továbbra is az orosz üzemanyag legnagyobb piaca maradt: áprilisban az ország olajexportjának 43%-a a blokkba irányult.

Az oroszok nem győznek eleget termelni

Számos új ügyfél kezdett olajat vásárolni Oroszországtól – mondta el Alekszandr Novak energiaügyi miniszter, mondván, hogy egyes célországokba – különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségbe – valóban nőtt az export. Moszkva jelenleg új infrastrukturális projektek kidolgozását vizsgálja olajszállításainak diverzifikálására, mint például a Kínába vezető csővezeték bővítése és új kikötők építése.Ezt a problémát már nyugaton is felismerték. Az uniós hatóságok által javasolt orosz nyersolaj-behozatali tilalom csak növeli Moszkva olajbevételeit – véli például Norbert Rucker, a svájci Julius Baer vagyonkezelő gazdasági és újgenerációs kutatási vezetője.

Az olajvásárlási tilalom Oroszországra gyakorolt ​​hatása erősen vitatható – maradjunk ennyiben.

Vezető kép: MTI/EPA/Filip Singer