Pesti Srácok

A nemzeti parkok az Orbán-korszak egyik nagy nyertesei

A nemzeti parkok az Orbán-korszak egyik nagy nyertesei

Az Orbán-kormányok idején, 2010-től több mint négyszeresére nőtt a nemzeti parkok költségvetése. Csaknem 20 milliárd forint állami támogatást kapnak évente. Az elmúlt tizenegy esztendő a zöld reneszánsz jegyében telt. Számos fejlesztés bizonyítja ezt országszerte. Erről Vass Krisztián, az Agrárminisztérium főtanácsosa számolt be minap a Kis-Balaton mellett elterülő Vörs községben tartott előadásában.

A fejlesztések keretében mintegy 400 millió forint ­európai uniós forrásból korszerűsítettek és bővítettek a Salföldi Majornál, a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen, a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpontnál és Balatonfüreden, a Lóczy-barlangnál.A magyar tenger értékeit 24 esztendeje a legmagasabb intézményi szinten óvja a természetvédelem. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben jött létre. Területe a Balaton északi partján húzódik, és 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet. Az igazgatóság működési területe kiterjed Veszp­rém és Zala megyére, Győr-Moson-Sopron megyében 5 település teljes közigazgatási területére, illetve Somogy megyében a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre.

A látogatók jelenleg 44 bemutatóhely közül választhatnak: 5 látogatóközpont és 7 kisebb látogatópont, 4 látogatható barlang, 1 tájház, 2 természetiskola, valamint 25 tanösvény mutatja be élményszerűen a Balaton világát, a térség természeti, táji és kulturális értékeit. Idén nyáron is várja az üdülőket, kirándulókat és a helyieket egyaránt.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.