Magyarország álláspontja, hogy az Európai Uniónak nem Ukrajnát kellene finanszíroznia, hanem a saját ukrán stratégiáját, amely magában foglalhatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és egyéb segítséget is – nyilatkozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Corriere della Sera olasz napilapnak római látogatása során. Ukrajna már régóta szorgalmazza, hogy a nyugat biztosítsa számára azt a 300 milliárd dollárnyi vagyont az újjáépítéshez, amelyet az orosz tulajdonosoktól fagyasztottak be, azonban az európai államok ellenzik ezt, mivel egy ilyen lépés következtében az orosz lakosság bizalma elszállna a jövőben, így nem tartanák a pénzügyi tartalékokat Nyugaton.
Bóka János a Facebook-oldalán kedden közzétett bejegyzésben az interjú főbb állításait idézve azt írta: Magyarország stratégiai megbeszélést javasolt az EU Ukrajna-politikájáról, mivel úgy véli, hogy “a kezdeti stratégia, amely azon a feltételezésen alapult, hogy Ukrajna nyerni fog a hadszíntéren, és ez politikai változást fog hozni Oroszországban, nem működik. Alkalmazkodnunk kell ehhez.” A miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság javaslata négy évre kíván finanszírozást biztosítani, miközben Ukrajna fejleményeit és igényeit nem lehet négy évre előre megjósolni.
Magyarország szerint ezért konzervatívabb tervezés szükséges: rövidebb pénzügyi időszakokkal, és minden időszak végén felül kellene vizsgálni a kialakított rendszert, valamint létre kellene hozni egy speciális alapot az európai államok és a nemzetközi pénzügyi szereplők önkéntes részvételével
– ismertette Bóka János. A miniszter kitért arra is: Magyarország stratégiai érdeke, hogy az Európai Unió és Oroszország, valamint Magyarország és Oroszország között “egy stabil entitás legyen, és hogy ez az entitás a lehető legnagyobb mértékben horgonyozzon le az európai struktúrák mellett”. Bóka János úgy vélekedett, hogy az orosz–ukrán konfliktusnak nincs katonai megoldása, csak politikai.
Ehhez pedig párbeszédre van szükség a felek között, ami viszont azonnali tűzszünetet igényel
– emelte ki. A miniszter kifejtette, hogy a kormány szerint teljesen különálló az Ukrajnának nyújtott európai segélyek és a jogállamisági kifogások miatt Magyarországtól elzárt források kérdése.
Úgy gondoljuk, hogy teljes mértékben megfelelünk a szabályoknak, hogy a nekünk járó európai forrásokat megkaphassuk
– mutatott rá. Bóka János az olasz napilapnak azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök az egyik legfontosabb konzervatív vonatkoztatási pont Európában, függetlenül attól, hogy a Fidesz melyik csoporthoz tartozik.
Davosban is tárgyalnak ma az Ukrajnának szánt forrásokról
A napokban tartják a svájci Davosban a világelit éves találkozóját, ahol az ukrajnai háború eseményeiről is tárgyalnak egymással a felek. Ismét szóba került Ukrajna támogatása a zárolt orosz vagyonok felszabadításával – írta meg a Portfolio. Az eseményen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki szintén beszédet mond Davosban. Várhatóan a lefoglalt vagyonok sorsa is szóba kerül majd. A kérése azonban lehet, hogy süket fülekre talál, mivel a G7-országok képviselői szerint a zár alá vett pénzek elkobzása jogi akadályokba ütközik. Az Egyesült Államok támogatná a kezdeményezést, viszont az európai államok ellenzik ezt. Szerintük egy ilyen lépés miatt az orosz lakosság bizalma elszállna a jövőben, így nem tartanák a pénzügyi tartalékokat Nyugaton.
I attended the ‘CEOs for Ukraine’ meeting at #WEF2024.
I highlighted Ukraine’s economic growth exceeding 5% in 2023, as well as optimistic forecasts for 2024. I encouraged the participants to invest in Ukraine and contribute to its recovery. It is important to be in Ukraine, to… pic.twitter.com/FehxZ0ojKu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 16, 2024
Az ukrán elnök a davosi fórumon találkozott a JP Morgan vezetőivel is. Ismeretes: a legnagyobb amerikai bank, illetve a BlackRock, az USA legnagyobb alapkezelője is segítene az ukrán kormánynak létrehozni egy újjáépítési bankot, amely közpénzből finanszírozna olyan beruházásokat, amelyek később több százmilliárd dollárnyi magántőkét is bevonhatnának. Az ukrán elnök a következőket írta a Twitteren:
Reméljük, hogy a JP Morgan segít nekünk abban, hogy számos globális befektető és vállalat fektessen az ukrán gazdaságba.
A Világbank márciusi becslése szerint Ukrajnának 411 milliárd dollárra lenne szüksége a háború utáni újjáépítéshez, ám ez az összeg azóta valószínűleg még magasabb lett, például a kahovkai gát pusztulása miatt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Stefan Wermuth
Facebook
Twitter
YouTube
RSS