Magyarország álláspontja, hogy az Európai Uniónak nem Ukrajnát kellene finanszíroznia, hanem a saját ukrán stratégiáját, amely magában foglalhatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és egyéb segítséget is – nyilatkozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Corriere della Sera olasz napilapnak római látogatása során. Ukrajna már régóta szorgalmazza, hogy a nyugat biztosítsa számára azt a 300 milliárd dollárnyi vagyont az újjáépítéshez, amelyet az orosz tulajdonosoktól fagyasztottak be, azonban az európai államok ellenzik ezt, mivel egy ilyen lépés következtében az orosz lakosság bizalma elszállna a jövőben, így nem tartanák a pénzügyi tartalékokat Nyugaton.
Bóka János a Facebook-oldalán kedden közzétett bejegyzésben az interjú főbb állításait idézve azt írta: Magyarország stratégiai megbeszélést javasolt az EU Ukrajna-politikájáról, mivel úgy véli, hogy “a kezdeti stratégia, amely azon a feltételezésen alapult, hogy Ukrajna nyerni fog a hadszíntéren, és ez politikai változást fog hozni Oroszországban, nem működik. Alkalmazkodnunk kell ehhez.” A miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság javaslata négy évre kíván finanszírozást biztosítani, miközben Ukrajna fejleményeit és igényeit nem lehet négy évre előre megjósolni.
Magyarország szerint ezért konzervatívabb tervezés szükséges: rövidebb pénzügyi időszakokkal, és minden időszak végén felül kellene vizsgálni a kialakított rendszert, valamint létre kellene hozni egy speciális alapot az európai államok és a nemzetközi pénzügyi szereplők önkéntes részvételével
– ismertette Bóka János. A miniszter kitért arra is: Magyarország stratégiai érdeke, hogy az Európai Unió és Oroszország, valamint Magyarország és Oroszország között “egy stabil entitás legyen, és hogy ez az entitás a lehető legnagyobb mértékben horgonyozzon le az európai struktúrák mellett”. Bóka János úgy vélekedett, hogy az orosz–ukrán konfliktusnak nincs katonai megoldása, csak politikai.
Ehhez pedig párbeszédre van szükség a felek között, ami viszont azonnali tűzszünetet igényel
– emelte ki. A miniszter kifejtette, hogy a kormány szerint teljesen különálló az Ukrajnának nyújtott európai segélyek és a jogállamisági kifogások miatt Magyarországtól elzárt források kérdése.
Úgy gondoljuk, hogy teljes mértékben megfelelünk a szabályoknak, hogy a nekünk járó európai forrásokat megkaphassuk
– mutatott rá. Bóka János az olasz napilapnak azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök az egyik legfontosabb konzervatív vonatkoztatási pont Európában, függetlenül attól, hogy a Fidesz melyik csoporthoz tartozik.
Davosban is tárgyalnak ma az Ukrajnának szánt forrásokról
A napokban tartják a svájci Davosban a világelit éves találkozóját, ahol az ukrajnai háború eseményeiről is tárgyalnak egymással a felek. Ismét szóba került Ukrajna támogatása a zárolt orosz vagyonok felszabadításával – írta meg a Portfolio. Az eseményen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki szintén beszédet mond Davosban. Várhatóan a lefoglalt vagyonok sorsa is szóba kerül majd. A kérése azonban lehet, hogy süket fülekre talál, mivel a G7-országok képviselői szerint a zár alá vett pénzek elkobzása jogi akadályokba ütközik. Az Egyesült Államok támogatná a kezdeményezést, viszont az európai államok ellenzik ezt. Szerintük egy ilyen lépés miatt az orosz lakosság bizalma elszállna a jövőben, így nem tartanák a pénzügyi tartalékokat Nyugaton.
I attended the ‘CEOs for Ukraine’ meeting at #WEF2024.
I highlighted Ukraine’s economic growth exceeding 5% in 2023, as well as optimistic forecasts for 2024. I encouraged the participants to invest in Ukraine and contribute to its recovery. It is important to be in Ukraine, to… pic.twitter.com/FehxZ0ojKu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 16, 2024
Az ukrán elnök a davosi fórumon találkozott a JP Morgan vezetőivel is. Ismeretes: a legnagyobb amerikai bank, illetve a BlackRock, az USA legnagyobb alapkezelője is segítene az ukrán kormánynak létrehozni egy újjáépítési bankot, amely közpénzből finanszírozna olyan beruházásokat, amelyek később több százmilliárd dollárnyi magántőkét is bevonhatnának. Az ukrán elnök a következőket írta a Twitteren:
Reméljük, hogy a JP Morgan segít nekünk abban, hogy számos globális befektető és vállalat fektessen az ukrán gazdaságba.
A Világbank márciusi becslése szerint Ukrajnának 411 milliárd dollárra lenne szüksége a háború utáni újjáépítéshez, ám ez az összeg azóta valószínűleg még magasabb lett, például a kahovkai gát pusztulása miatt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Stefan Wermuth
aladin
2024-01-17 at 09:47
Engem az háborit fel mikor a soviniszta náci ukrajna azt mondja az EU. országokra, hogy a partnereink segitsenek, nekünk semmi közünk sincs ukrajnához milyen partner, akik megalázzák az ukrajnában élö kisebbségeket nekünk ahoz semmi közünk, nekünk ukrajna az ellenségünk. Ezért várjuk az orosz gyözelmet, hogy felszabaditson benünnket az ukrán terror alol.
Orientál
2024-01-16 at 19:37
2 ÉNAKI2024-01-16 at 18:42 És Ukrajna nem is NATO tagállam még egy kölcsönös szerződés sincsen a NATO-n kívüli Ukrajna és az EU között. Ezek miatt még hadászat segélyek sem járnak Ukrajnának. Csak hét Sorosék ukrajnai felvásárlásaik.
2 ÉNAKI
2024-01-16 at 18:42
Bóka János helyesen tette,hogy felhívta az EU figyelmét hogy.Ukrajna háborús költségvetése nem a tagországokra tartozik. Ukrajna nem EU s tagállam,nem jár neki semmi.Pénzelje azusa,aki ezt a háborút különböző okok miatt kirobbantotta. Az időközi béke terveket sorban meggátolta.Nem Európa háborúja,de minket is érint,az EU s esztelen adakozása miatt.