Már a bűncselekmények elkövetése után nem sokkal pontosan tudták a hatóságok, hogy Portik Tamás áll az 1990-es évek leszámolásainak hátterében, mégis csak másfél évtizeddel később léptek érdemben a rendőrök – ezt járja körbe nemrégiben megjelent Kisbandi és a maffia című könyvében az alvilág bankárának is gúnyolt Lakatos András, aki egy korábbi vallomásában szintén arról beszélt, nem az ügyben jogerősen elítélt H. István, hanem Jozef Roháč végzett Prisztással.
A Kisbandi néven is emlegetett férfi szerepelt a tíz legkeresettebb magyar bűnöző listáján, miután több száz rendbeli csalást követett el, majd tartozási spirálba került, és 1996-ban menekülnie kellett az országból. A Portik Tamással sokáig üzleti kapcsolatban álló, az olajszőkítési ügyletekbe is belefolyó Lakatos meg sem állt a karib-tengeri Dominikáig, később az Egyesült Államokban élt. Onnan 2001-ben hozták haza, ám néhány évvel később ismét felszívódott. 2016-ban Brazíliában fogták el, miután három évvel korábban csalás gyanúja miatt megint nemzetközi körözést adtak ki ellene. A férfi azóta itthon van, jelenleg házi őrizetben várja, hogy másodfokon is befejeződjön az ellene indított büntetőper a Debreceni Törvényszéken.
Részletesen vallott a gyilkosságokról
Kisbandi könyvében pontosan azokról a gyilkosságokról rántja le a leplet, amelyekről Portik Tamás elfogása után, 2012 novemberében az Aradi utcában titkosított, majd a minősítés alól feloldott vallomásában is beszélt. Elmondta, tudomása van arról, hogy az Energol-vezér parancsára lőtték le Prisztás Józsefet, a ferencvárosi lányfuttatóként ismert Domák Ferenc “Cinóbert”, illetve végezték ki Tahitótfalun Seres Zoltánt. Kisbandi szerint ráadásul Portik maga vallotta be neki azt is, hogy a menyasszonya szeme láttára szitává lőtt barátja, Muskovics Gyula meggyilkolásához is köze van. Lakatos fontos részleteket árult el Portik egykori olajos katonája, bizonyos Maka Gyula meggyilkolásának ügyében is. Egy nagyobb társaságban Kisbandi azt hallotta, Portik maga is jelen volt az emberölésnél egyik végrehajtó emberével együtt, aki „bele is bolondult a gyilkosságba”.
Dupla pénz az Aranykéz utcai robbantásért
Lakatos András a könyvében megemlékezett arról is, hogy a rendőrségnek 2014-ben videóvallomásában számolt be arról, mit tud a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásról. Hangsúlyozta, 1998 nyarán, a merénylet előtt néhány nappal Bécsben találkozott Portik Tamással és a szlovák és magyar alvilág bérgyilkosának tartott Jozef Roháč-csal. A találkozón a két férfi szóba hozta: Boros Tamást, az olajügyek rendőrséggel együttműködő koronatanúját felrobbantják, a bűncselekményt pedig Roháč fogja – dupla pénzért – elkövetni, mert „mások is meg fognak sérülni”. Kisbandi úgy tudta, Boros kivégzését azért rendelte el az Energol-vezér, mert a férfi terhelő vallomást tett az Energol vezetőire, valamint elsőként kötötte Portikhoz Prisztás József lelövését. Lakatos szerint neki egyébként azért kellett jelen lennie az ausztriai találkozón, mert Portik meg akarta öletni, és személyesen akarta őt megmutatni a bérgyilkosnak.
Fordulat jöhet a Prisztás-ügyben
Portik Tamást végül az Aranykéz utcai robbantás megrendeléséért tizenhárom, míg Prisztás József lelövetéséért tizenöt évi fegyházbüntetésre ítélte jogerősen a bíróság. Igaz, utóbbi ügyben jelentette be nemrég a szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč, hogy egy bicikliről leadott célzott lövéssel ő lőtte fejbe 1996. november elsején a milliárdos vállalkozót, nem pedig a perben elmarasztalt H. István. Rendőrségi kihallgatásán Roháč több mint nyolcórás vallomást tett, és a legapróbb részletességgel beszélt a végrehajtás körülményeiről. A szlovák férfi állította, arról nem volt tudomása, hogy kik voltak azok a személyek, akik a megfigyelést végezték, a bérgyilkosság közvetítője, az azóta szintén kivégzett Jozef Hamala csupán annyit árult el neki, hogy egy dunaszerdahelyi csoporttól jött a közvetlen megbízás, akik az orosz–ukrán maffia megrendelésére akartak végezni Prisztással. Roháč a kihallgatásán megemlítette, hogy a bérgyilkosságot 10 és 15 ezer közötti német márkáért vállalta el, amelyet az emberölés után két nappal meg is kapott Hamalától.
Kisbandi szerint is Roháč Prisztás gyilkosa
Érdekesség, hogy Lakatos András már pár hónappal ezelőtt megjegyezte egy interjúban, úgy tudja, Roháč végzett Prisztással (portálunk úgy értesült, hogy Lakatos erről korábban egy vallomásban is említést tett). Noha a szlovák bűnöző a nyomozóknak orosz–ukrán megbízásról beszélt, Kisbandi a riportban és könyvében is leszögezte, Jozef Roháčot biztosan Portik bízta meg a likvidálással. Lakatos hangsúlyozta, Portik féltékenységgel tekintett a több milliárd forinttal és rengeteg ingatlannal rendelkező vállalkozóra, aki előkelő helyen szerepelt az energolos halállistáján, amelyen azoknak a neve szerepelt, akiket az olajos üzletember ki akart végeztetni. Kisbandi pontosan emlékezett arra is, hogy Portik neki már 1996 elején elmondta, meg fogja öletni Prisztás Józsefet. Az Energol-vezér ezt azzal magyarázta, hogy „hatalmat akar magának az éjszakai életben”, amelyre a vállalkozó veszélyt jelent. Kisbandi szerint az elsőrendű vádlott minden komolyabb üzletbe be akart szállni Magyarországon, és „ennek a jövőképnek Prisztás az egyik akadálya volt”, ezért döntött úgy, hogy félre fogja söpörni a vállalkozót.
Megállapodtak a hatóságok Portikkal?
Dominikai bujkálása idején, három héttel a leszámolás előtt Portik azzal fenyegette meg Lakatost, hogy Prisztás meg akarja őt öletni, de ne aggódjon, nemsokára végezni fog az üzletemberrel. Portik úgy állította be a történetet, mintha ezzel a gyilkossággal neki tenne szívességet – állította a csalással vádolt férfi, aki könyvében arra is kitért, hogy a leszámolások után a rendőrség nem véletlenül volt sikertelen a merényletek felderítésében. Szerinte született egy nem hivatalos megállapodás a hatóságok és Magyarország leghatalmasabb és legerőszakosabb bűnszervezetének vezetője, Portik Tamás között. Amellett ugyanis, hogy az Energol-vezér által vezetett bűnözői csoport korrumpálta a hivatalos szervek egyes vezetőit, körülbelül 2000-től hallgatólagos kompromisszumra is sor került, mely szerint
a bűnszervezet a feltűnő tevékenységét megszünteti, továbbiakban nem demonstrálja erejét és kapcsolatrendszerét, valamint folyamatosan jó kapcsolatokat ápol, és segíti a rendőrség tevékenységét, ennek fejében a hivatalos szervek eltekintenek a szervezet, illetve annak vezetőjének felelősségre vonásától”
– áll a könyvben, amelyben az is olvasható, a megállapodás azután borult fel, hogy 2008-ban Portik Tamás kétszer is leült tárgyalni Laborc Sándorral. Portik a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának vezetőjével folytatott beszélgetései során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát, és minden szolgálatát felajánlotta a pártnak és Laborc Sándornak, sőt fideszes politikusok lejáratását is vállalta volna különféle állami és igazságszolgáltatási előnyökért…
A szerző írása a Magyar Idők augusztus 25-ei számában jelent meg.
Vezető kép: Mészáros Péter/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS