A szexmunkásokat ért atrocitásokról, jogsértésekről tartott ma sajtótájékoztatót a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE). Földi Ágnes, a SZEXE elnöke szerint ugyanis számos megaláztatást kell elviselnie azoknak, akik prostitúcióból élni.
A PestiSrácok.hu-nak egy szexmunkás arról panaszkodott, hogy számtalan atrocitás érte már, a szabálysértések összege pedig olyan magas, hogy nem tudja kifizetni. Szerinte ez lehet az egyik oka annak, hogy számos magyar lány külföldre megy dolgozni, hogy ne kelljen a büntetését tényleges börtönre váltania, gyakorlatilag megszöknek a hatóság elől. Külföldön azonban még inkább kiszolgáltatottá válnak, gyakran bűncselekmény áldozatává. Ismert, hogy a tiltott kéjelgés nem létezik, mint büntetőjogi tétel, a prostitúció elősegítése az, ami bűncselekmény. Ha rajta kapják a zsaruk, akkor szabálysértési eljárást indítanak ellene. Magyarországon tizenhét éve legális a szexmunka. A prostitúciós törvényt azonban a kezdetektől kifogásolják az érdekvédők és jogvédők. A SZEXE érdekvédelmi szakemberei szerint az utcai szexmunka azért lehetetlenül el, mert az önkormányzatok nem jelölik ki a türelmi zónákat, amivel mulasztásos törvénysértést követnek el. Ennek következtében az utcán dolgozó szexmunkásokat óriási összegekre bünteti a rendőrség olyan indoklásokkal, mint hogy “rossz helyen álltak”.
A kép illusztráció; Fotó: 24.hu
A parkoló autóból is kiszednek!
A SZEXE szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a rendőrök igazságtalanul büntetik a szexmunkásokat, tetemes büntetési összegeket rónak ki rájuk. Bármennyiszer megbüntethetik a lányokat egy nap leforgása alatt, a korlátozásokat megszegő szexmunkásokat esetenként 300 ezer, ismételt elkövetés esetén 450 ezer forintos pénzbírságra büntethetik. A portálunknak nyilatkozó nő arról mesél, még a parkoló autóból is kiszedik, majd beviszik a kapitányságra. A SZEXE tanácsára a rendőri csekkeket nem írja alá, mert azzal elismerné a szabálysértés tényét. A 2012-ben életbe lépett szabálysértési törvény értelmében az ilyen ügyeket már a rendőrség saját hatáskörben kezeli, jogorvoslatra csak akkor van lehetőség, ha a bírságoltak ismerik az eljárásrendet, tudják, hogy mit nem szabad aláírniuk, és hová fordulhatnak jogi segítségért.
A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületét 2000-ben alapították szexmunkások és szövetségeseik, hogy kiálljanak a szexmunkások emberi jogaiért és javítsák szociális és egészségügyi helyzetüket.
Makó Klaudia, a SZEXE jogsegély szolgálatának jogásza szerint fontos tényező az eljáró rendőrök sokszor fenyegető magatartása. Sok olyan ügyfele van, akit konkrétan megfenyegetnek, sőt, találkozott olyan hatósági személlyel, aki több mint tizenöt évvel a prostitúció legalizálása után is azt hitte, hogy még mindig létezik a tiltott kéjelgés tényállása. A portálunknak nyilatkozó szexmunkás felháborítónak tartotta, amikor kéz-láb bilincsben, láncon vitték szabálysértés miatt, ami nem indokolt egy ilyen eljárásban. Panaszkodott arról is, hogy nem emberként bánnak velük, lenézik őket és előfordult, hogy odabilincselték egy vizelettől bűzlő fogda padjához, hiába tiltakozott a fertelmes bűz miatt. Most a Helsinki Bizottsághoz fordulnak az emberi jogaik megsértése és a rendőrök túlkapásai miatt. A szexmunkás szerint kifejezetten jó, hogy létezik szakszervezetük, mert van hová fordulniuk és legalább akadnak olyanok, akik emberként bánnak velük.
A kép illusztráció; Fotó: 24.hu
Embertelen bánásmód, nem megfelelő jogi szabályozás
Mint mondják, szexmunka céljára például tilos lakást bérbe adni Magyarországon, kizárólag saját tulajdonú lakásban volna legális a munka. Ez azonban teljesen életszerűtlen, hiszen a legtöbb szexmunkás nem is választaná ezt a munkát, ha volna saját tulajdonú ingatlanja, és nem kellene havi szinten százezres tételeket előteremtenie albérleti díjra. Az illegalitás miatt számos tulaj zsarolja a tőle lakást bérlő szexmunkásokat, de nem csak tulajdonosok, ismerősök, családtagok is gyakran élnek vissza az információikkal és pénzért, a közös gyermek felügyeletéért és számos más dologért tartják sakkban őket. Úgy vélik: a szexmunkások kizsákmányolását semmiképpen nem számolja fel a rendőrségi gyakorlat, sőt, inkább ellehetetleníti ezeket az amúgy is nehéz helyzetben lévő embereket, ha razziákkal csapnak le rájuk.
A prostitúciós törvény 1999-ben lépett hatályba Magyarországon, a jogszabály azonban életszerűtlen és számos lehetőséget nyújt az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévők további vegzálására. A SZEXE 2015-ös kutatása szerint az ügyfeleiket érő erőszak legfőbb forrásai maguk a hatósági személyek.
PestiSrácok.hu. A címlapkép illusztráció! Fotó: borsonline.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS