A klasszikus ideológiák küzdelmének végjátékát látjuk. A liberalizmus – mint önmaga farkába harapó kígyó – felfalja önmagát, a szociáldemokráciát a neoliberalizmus gazdaságfilozófiája ejtette rabul és szüntette meg praxisát, a szocialisták alól elfogytak a proletárok, a kereszténydemokrácia pedig totálisan kiüresedett – tragédiáját a progresszív napirendnek való megfelelési kényszernek „köszönheti”. A klasszikus ideológiák nem tudnak érvényes és megnyugtató választ adni a globalizáció kihívásaira, de már valláspótlékként sem támasztják meg a közösségi létünket. A konzervativizmus viszont nem ideológia, hanem magatartásforma. (Ha mégis ideológiaként próbál fellépni menthetetlenül megsemmisül.) A világ gyorsabban változik, mióta ember él a Földön: ma nem ugyanabban a korban halunk meg, mint amibe beleszülettünk. Így a konzervativizmusnak olyan biztonságos kereteket kell építenie, ami az idő felett áll. Nemzet, család, hagyományőrző, illetve hitbéli és kulturális közösségeket.
Az európai jobb- és a baloldali törésvonalat (amelynek már megnevezése is hosszas magyarázkodásra kényszeríti a politikai gondolkodókat) felülírta a globalista–szuverenista szembenállás. Éppen ezért (vagy ennek ellenére is) másfajta közösségszerveződési logika vált hangsúlyossá. Beköszöntött az identitáspolitikák kora.
Mi lesz velünk, konzervatívokkal ebben az új világban?
A nyugati civilizációban folyó politikai versengés drámai átalakulásban van. Az úgynevezett zöldek már évtizedekkel ezelőtt identitáspolitikára váltottak, ahogy a mozgalmi létből előbújó (neo)marxisták is újabb és újabb, mesterségesen kitalált identitásokra építik politikájukat, miközben a liberálisok is ráleltek a mesterségesen hétről-hétre kiötlött új identitásokra, amelyre képesek felhúzni a progresszív szemléletű politikájukat. (Habár éppen ezért meg is szűnnek liberálisnak lenni, de ez jól láthatóan nem okoz nekik problémát.)
A klasszikus jobboldal viszont keresésében van, még akkor is, ha a nemzeti identitás, mint politikai gyakorlat lehetősége adva van. Nem véletlen, hogy sikeres indentitáriánus mozgalmak alakulnak meg Európa-szerte, de mivel ezek inkább ellenmozgalmak, valamivel szemben határozzák meg magukat, ezáltal üdeségük tagadhatatlan, frissítik, de önmagában nem elégségesek arra, hogy a kor kihívásaihoz igazítsák a konzervatív gondolkodást.
A nosztalgia kényelmes, a múltba révedés kockázatmentes, akadémiai vitákat folytatni pedig mindig is vonzó intellektuális tevékenység volt. Mikor azonban az ideológiák küzdelmét felváltja egy totálisan eltérő, az identitásokon alapuló politikai verseny, akkor ez nagyon kevés lesz.
A klasszikus ideológiáknak tehát bealkonyodott, ám a történelemnek, így a politikai küzdelemnek nem lett vége. Habár a plurális verseny – éppen a progresszív politika lépéselőnyének és identitásközpontúságának köszönhetően – beszűkült, de a politikai küzdelmek kora korántsem fejeződött be. Számos kérdés, ami a politikára tartozna (azaz világlátás szerint vitatkozni kellene róla) kikerült a demokrácia dimenziójából, majd a progresszív baloldalnak „hála” dogmává vált ugyan, de a konzervatívizmus – ha csak kis léptékben és regionálisan is –, de életben maradt.
Olyan kérdésekben, mint az LMBTQ-jogok, a multikulturális társadalom haszna, az értéksemleges (értsd: keresztény etikától megfosztott) oktatás–nevelés kérdéseben nincs parlamenti vita, nincs népszavazás. Az egyre terjeszkedő politikai korrekt közbeszéd pedig a közéleti diskurzus lehetőségét is kizárja. Mi, konzervatívok azonban ellenállunk.
Milyen fegyver maradt a kezünkben?
A progresszív politika hegemóniáját éppen az ideológiák kiüresedése miatt nem lehet újratöltött ideológiákkal ellensúlyozni, ahogy eltérő identitáspolitikával sem lehet felvenni a küzdelmet. Másra van szükség ahhoz, hogy a konzervativizmus túlélje ezt a világpolitikai fordulatot.
Először is el kell kerülni a liberalizmus által elkövetett hibát. A liberális napirend, ezzel együtt a liberális antropológia győzött, a szabadság szeretete áthatja a nyugati demokráciákat, de miután ideológiává vált, úgy szükségszerűen zsákutcába került. A konzervativizmus nem lehet ideológia – felérne egy öngyilkossággal. Másodszor el kell kerülni a szociáldemokrácia fatális tévedését is, nem fogadhatja el kizárólagosnak a globális neoliberalizmus logikáját (ez volt a giddensi Harmadik Út). Harmadszor a progresszív napirendnek való megfelelési kényszert is el kell felejteni, amihez bátorságra és talán „forradalmi” attitűdre is szükség lesz.
Legvégül vissza kell térni a nemzeti gyökerekhez. Amennyi nemzet, annyi konzervativizmus. Ha globálissá akarjuk tenni, akkor teszünk egy lépést az ideológiává válás felé.
Tehát olyan nemzeti konzervativizmus(ok)ra van szükség, amelyek hálózatosodnak és közös identitásokat keresnek (megfelelnek korunk politikai logikájának) és tiszteletben tartják (tolerancia) egy másik nemzet saját konzervativizmusát.
Ilyen értelemben a konzervativizmus nem ideológia, hanem magatartásforma. Meg akarja őrizni és tovább örökíteni azt, amely egy adott közösségben múltjában már bevált. De nem áll meg ezen a ponton. A világ gyorsabban változik, mint bármikor, mióta ember a Földön él: ma nem ugyanabban a korban halunk meg, mint amibe beleszülettünk. Így a konzervativizmusnak építkeznie is kel. Ehhez pedig saját identitás szükséges. Olyan, ami közösségi szinten biztonságos keretet és jólétet biztosít, s amivel az egyén képes legalább részben azonosulni.
Ezt az identitáshalmazt, ami minden közösség (nemzet, de lehetne egy falu közössége is) számára részben más és más lesz progresszív napirend elleni küzdelem mellett a közös akarat, azonos magatartásforma és az antikvitásban gyökerező erénykultúra, illetve az egyetemes zsidó–keresztény morál tudja a nyugati civilizációban egybetartani.
Azaz építkezni kell. A szembenállás önmagában ugyanis nem ad valódi identitást.
balfék
2024-02-10 at 23:20
Eddig utáltam az izmusokat, iákat és az áciákat, most már az íveket is tehetem a listára. Nem lehetnék csak egyszerűen magyar végre?!
Joris
2024-02-10 at 16:26
T. Keljfel Julcsi,
Nagyon-nagyon fontos, amit írtam arról, hogy szerencsére Isten nem bízta ránk, ingatag, bűnös emberekre az üdvösség dolgát. S ami még több: akit üdvösségre rendelt, AZT EL IS VISZI A MENYORSZÁGIG. Jézus talán erre gondolhatott (többek között), amikor tanítványainak azt mondta: “ha földiekről szólok, s nem hisztek nekem, akkor hogy hihettek majd, ha mennyeiekről szólok…”
Az üdvözülés menetrendje tehát:
1/ Isten kiválaszt embereket.
2/ S akiket kiválaszt, azt BIZTOSAN eljuttatja az üdvözülésig.
3/ Krisztus ismeri esendőségünket; a lényeg, hogy bármilyen (!) bűnbe is esünk, bízzunk Benne, imádkozzunk bocsánatáért és végezetül tegyük le bűneinket.
S ahogyan írtam is: a kiválasztás egyik csalhatatlan jele, amikor valaki elkezd komolyan érdeklődni Jézus után. A legrövidebb út Hozzá az Újszövetség kitartó olvasása. A János 1,1 felvilágosít, hogy Jézus az Ige, s olvasáskor Vele beszélgetünk… “Hiszed-é ezt?”
A legjobbakat.🙂🙏😃
Realextate
2024-02-10 at 16:11
Az én kozervativizmusom lényege az összes régi és mai keletű libsevik tébolyra (azaz mindenre, ami most a Nyugatot és az EU-t jellemzi, tehát gyakorlatilag mindenre, amit most erőltetnek és nyomatnak ezerrel), hogy: elmentek ti a jó kurva édesanyátokba, pofátokat befogjátok, gecik!!!
Ez ugyan nem túl akadémikus, de annál pragmatikusabb.
“kell még momndanom valamit, Ildikó?”
Édi
2024-02-10 at 13:31
Csak odafent ilyen légies az angyalunk, láttam a földön a múzeumban az agyagmintát, érdes paraszt arca van és köpcös is.
Sas
2024-02-10 at 13:15
a konzervatív opponálja az utópisztikus mentalitást-ennyi.
fanni
2024-02-10 at 12:39
Először is tisztázni kell, hogy amit a Fidesz képvisel az nem a klasszikus konzervativizmus, hanem neokonzervativizmus. Ez az irány- és kultúraváltás (konzervativizmusból neokonzervativizmusba) a Fidesznél egy pár éve kezdődött el.
A neokonzervativizmus protestáns amerikai alapokon fejlődött ki és három pillérre épül: az első a vallás, a második a patriotizmus, a harmadik a gazdasági növekedés. Szépen hangzik, de a valóságban a következőket jelenti: a vallás esetében nem a hagyományos keresztény egyházak privilégiuma, hanem a zsidó-keresztény vallási ortodoxia, amit Mo.-on a a Hit Gyülekezet képvisel. Patriotizmus tekintetében a külpolitikára koncentrál: a „nemzeti érdek” fogalma túlterjed az országhatárokon (csádi szerepvállalás erőltetése, a gázai konfliktusban való nyílt elköteleződés folytonos hangoztatása – egyik esetében sincs magyar érdek! Irakban a megszállók oldalán állunk, Libanonban az izraeli határt védjük, a fekete-afrikai Csádban pedig egy francia gyarmatot!).
Gazdaság tekintetében a neokonok alacsonyabb adókat szednek, támogatják a legális bevándorlást (nálunk vendégmunkások betelepítése és későbbi családegyesítése) és gyengítik a társadalmi gondoskodást (a TB egyre kevesebb ingyenes eü.-i beavatkozást fedez).
Nálunk legfőbb képviselői Lánczi András, az ifjabbak közül Kohán Mátyás, és Békés Márton, az XXI. Század Intézet igazgatója, és a Kommentár folyóirat főszerkesztője, a Fidesz meghatározó ideológusa.
A konzervatív fideszeseknek nem tetszik ez az irány. Huth Gergely szerint: “egy polgári-liberális fordulat történt, szám szerint nagyon megsokasodtak a kormányzásban a liberális, nemzetközi konzervatív körökkel kapcsolatot ápoló, neokonnak is címkézhető erők, és meggyengültek azok a tradicionális nemzeti gondolkodást képviselő politikusok és a mögöttük álló megmondóemberek, a kulturális szféra alakjai, akik egyébként az elmúlt egy-két kormányzati ciklust fémjelezték.” Magyarul megtörtént a neokonok hatalomátvétele.
Ennek az ukrán-orosz háború az oka (amellett, hogy a neokonok már régóta építkeznek): a covid után kiköltekeztünk, de nyugalmi időszak helyett azonnal a háború jött, a kormány pedig anyagilag is kiszolgáltatott helyzetbe került.
A Fidesz média azt szajkózza Amerika kapcsán, hogy van a neomarxista Demokrata Párt és annak partvidéki szavazótábora (New York, Kalifornia), és van a Republikánus Párt, akik a közép-amerikai fehér, konzervatív, vallásos szavazóréteget képviselik. Az előbbivel rosszban vagyunk, de ha az utóbbi nyer, az jó nekünk. De a valóságban amikor a republikánusok kerülnek hatalomra, nincs 180 fokos fordulat, minden marad ugyanaz, hiszen az USÁ-nak (érthető módon) nem változnak az érdekei.
Békés Márton zseniálisan végzi a neokon irányváltást, nem tárja fel a kártyáit, hiszen a konzervatív nemzeti oldal ez ellen hangosan tiltakozna. Békés nem mond semmit az irányváltásról, egyszerűen csak létrehozott egy intézményi infrastruktúrát, és elkezdte terjeszteni a neokon ideológiát. Közben meghirdetett ugyan egy kultúraváltást, de nem a balliberálisokat váltja le, hanem a hagyományos jobboldalt.
Valódi nemzeti-konzervatív fideszes megmondó ember már kevés van: Huth Gergelyen kívül talán csak Szentesi Zöldi László.
Neokon vezetők: Orbán, Trump, Le Pen, Meloni, a volt brazil elnök, Bolsonaro, a holland Geert Wilders, és az argentin Javier Milei.
István
2024-02-10 at 12:25
Orbán beterjesztette a pedofil ellenes alaptörvény módosítást.
A magyarok kormánya teszi a dolgát.
Az idegen ügynök, idegen pénzelt ellenzék elmehet Soros gazdijához és jelentheti, hogy ma se lesz kormányváltás.
Dobreva marad az árnyékszékben. 🤣
Sas
2024-02-10 at 12:13
Molnár T-Utópia-Örök eretnekség. A konzervatív nem támogatja az utópisztikus gondolkodást.
Keljfel Julcsi
2024-02-10 at 11:24
Joris, igazi keresztény vagy akinek mások üdvössége nem mindegy. Köszönjük .
A fenti cikk a nyugati médiákban már nem jelenhetne meg, mert társadalmilag teljesen bevett új “értékeket” mint az LMBTQ kritizálja.
Ott a konzervatizmus- fasizmust és visszamaradt, intoleráns álláspontot jelent. Az agymosott lelkek nem tudnak mit kezdeni az eddig bevált ertekekkel. Ők rombolni és egy ateista világot akarnak, és az üldözések már elkezdődtek.. már teljesen ártatlan kritikákért hatalmas pénzbüntetéseket szabnak ki az emberekre. A birkák ahelyett hogy a saját országukért , szólásszabadságukért tüntetnének, a jobboldaliak ( konzervatívak) ellen mennek ki az utcára.
Az EU is csak a kezdet. A sátáni erők gyülekeznek.
K
2024-02-10 at 10:54
K
2024-02-10 at 10:50
Tehát minden probléma az ókori görög demokráciákkal kezdődött, ahol a szavazatokat megvásárolták, pont ugyanúgy mint jelenleg is.
Ebből a pénzügyi korrupcióból kellene kigyógyulnia az emberiségnek.
K
2024-02-10 at 10:50
–A konzervatív szó a latin conservare-ből származik, jelentése megőrizni, megmenteni.
Az “értékek” megőrzésének legfőbb gyakorlója a “demokrácia”, mert már az ókortól kezdve próbálja az általa “értékeknek” nevezett elveket megőrizni, KONZERVÁLNI. Tehát a legkonzervatívabb tanmese a “demokrácia”, ókori eredetű hazugsághalmaz.
–Sajnos a demokrácia már az ókorban elavult és maradi lett, mert az emberek hamar rájöttek hogy az egész egy hazugság, kamu, mert a szavazatokat már akkor megvásárolták (ugyanúgy mint jelenleg is) , és így lett a “demokráciából” pénzügyi diktatúra és ” görög trójai faló”.
–A “demokrácia” átmentésének történelme a római korban a római szenátus “jogalkotásában” folytatódott, majd a középkorban antik felvilágosodásban , ami inkább nevezhető elsötétedésnek, és a francia forradalom tömeggyilkosságaiban, ahol a “szabadság testvériség egyenlőséget” hirdették és azóta is ezeknek a fogalmaknak az ellenkezője valósult meg a liberalizmusban, a szociáldemokráciában, a nácizmusban és a kommunizmusban, stb, párosulva a tömeggyilkosságokkal.
–Azóta is ezeket a társadalommal kapcsolatos szélhámos tanmeséket különböző “idegen szavakba” csomagolták, elárasztva az áltudományos “szakirodalmat”, ami csak a butaságot és a sötétséget terjesztették, mint romboló “ajándék görög falovak”.
–Ez az újkori tömeggyilkosságoknak a jelenlegi alapja.
Ideje lenne az emberiségnek kigyógyulnia a pusztító ókori betegségekből.
Rajmiund 007
2024-02-10 at 10:28
“Amennyi nemzet, annyi konzervativizmus.”
Ezért kellene beszélni a magyar konzervativizmusról is, mert arról a cikkben egy szó se esett.
Beszélnünk kellene a Szent Korona-tanról, a kelet-nyugati kettős identitásunkról, sajátos szakralitásunkról, vallási sokszínűségünkről, toleranciánkról, szabadságszeretetünkről.
Ha van magyar konzervativizmus, akkor az valami egészen más.
Cuki
2024-02-10 at 10:08
Egyre inkább meggyőződésemmé válik annak rendkívüli fontossága, hogy a társadalomban kell lennie egy nem nagy, de mégis mértékadó csoportnak, amely bizonyos megváltoztathatatlan normákért és értékekért felelősséget érez. Ezt a felelősségérzetet azzal is megpecsételi, hogy az említett értékekhez életpéldájával is a legkeményebben ragaszkodik. Természetes nemességnek, Nobilitas Naturalis-nak nevezhetném ezeket az embereket, akiket a társadalom sohasem nélkülözhetett.
Ma pedig, amikor annyi minden szétmállik és inog, még nagyobb szükségünk van erre a természetes nemességre, erre az elitre, amely nemesi címét csak a legmagasabb szintű teljesítményből származtatja. Az ilyen életet természetes méltóság övezi. Az emberek készségesen elismerik tekintélyét.
Wilhelm Röpke
Theo
2024-02-10 at 10:06
A keresztény kultúra, -pontosabban.
Joris
2024-02-10 at 09:57
Mindkét előttem szóló nagyon sok értékes gondolatot írt le. Amihez én már csak azokat tudnám hozzátenmi, amiket már régebben eddig is tettem.
Éppen ezért ajánlanék figyelmükbe és minden érdeklődő figyelmébe néhány keresztény gondolkodó levezetését világunkról. Sokan kutatják mai eltorzult világunkat. A jobboldaliak általában kapcsolódnak valamiként a keresztény hithez. Eme keresztény hit azonban érthetetlen az Alapító: Jézus Krisztus igazi megértése nélkül. Jézust az Újszövetség Ígéi nélkül lehetetlen megérteni. Ez a megértés elejétől a végéig a Szentháromság Isten kegyelmi adománya. A Szentírás Igéi, mivel azt egy Szuverén Isten jelenti ki, megelőz, fölötte áll, igazabb bármilyen emberi állításnál-vélekedésnél. Hiszen ezért SZENT ÍRÁS. A szent: Isten számára elválasztott.
E rövid bevezetőm pusztán arra szolgál, hogy néhány olvasóm talán elinduljon azon az úton, amelyen Isten fogja őt vezetni, hiszen az út kezdete és vége (az örök élet biztonsága🙂), az, ha rá tudunk lépni az Újszövetség kutatására – biztos. Istenhez, Jézushoz lehetetlen közeledni, ha Ő nem vonz – más fordítás szerint nem kényszerít magához. Jézus mondja:
“SENKI sem jöhet én HOZZÁM, hanemha az Atya vonja azt, Aki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.” János6,44.
…”És így folytatta: Ezért mondtam nektek, hogy SENKI sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt NEKI AZ ATYA.” János 6,65.
Tehát ez a kezdet. Minden jószándékunk ellenére saját erőnkből, Egonkból lehetetlen Istent megismerni. Ha vonz valakit a kereszténység, vegye figyelembe, hogy már maga ez a vonzás (kényszerítő erővel…) sem a véletlen, hanem Isten műve! Ott Ő lépett be valakinek az életébe. További, számunkra hihetetlen végkifejletről tudósít pl. a Filippi1,6.:
“Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy AKI ELKEZDTE BENNETEK a jó munkát, ELVÉGZI Krisztus Jézus napjára.”
Tehát:
“Akikről pedig EZT eleve ELRENDELTE, azokat el is HÍVTA, és akiket ELHÍVOTT, azokat meg is IGAZÍTOTTA, akiket pedig MEGIGAZÍTOTT, azokat meg is DICSŐÍTETTE.”
Utóbbi idézet a Római levél 8,30. A Róma 8. fejezete elejétől végéig csodálatos tömörséggel beszél a megváltói folyamatról.
Bármilyen hihetetlen, tessék ELHINNI, amit ott olvasnak. Hiszen pont az a HIT: a nem látott dolgokról való MEGGYŐZŐDÉS! Az alapja megrendíthetelen. (A kősziklára épített ház példázatában, Máté 7., Lukács 6. fejezeteiben.)
Egyébként egyetlen Igén (rhema) is meg lehet térni, ahogyan legtöbbünknél ez meg is történt!
Kutassátok az Újszövetséget!
A legjobbakat.
gyozo2018
2024-02-10 at 09:18
“Nemzet, család, hagyományőrző, illetve hitbél és kulturális közösségeket.”
/
Nem világzenét, nem világfilmet, nem világmagatartást.
A szovjet érában nem volt hungarorusszki nyelv, mint manapság a hungol,
nem árasztották el az üzletek homlokzatait az orosz cégnevek, stb., stb.
Pedig rohadt gyilkosok voltak azok is, mint az USA.
Naprózsa
2024-02-10 at 08:47
Akkor elsőnek el kell felejteni a liberális szómágiát, kereken, konokul nevén kell nevezni a dolgokat. Vagyis nincsenek melegek, csak buzik vannak. A meleg szó máris azt sugallja az olvasónak, hogy a ratyi, buzi, homokos, fartúró szavak illetlenek, jóember nem használ ilyet.
Másodsorban nincsenek jóemberek (gutmencsek), akik attól jóemberek, hogy hagyják lerombolni a természetet, kisgyerekre ráhagyni az aktuális nemi bolondériáját, mintha ő is döntésképes lenne, miközben dohányozni, alkoholt inni tilos a koránál fogva.
Nem hívunk aljas söpredéket becenéven, mint Katka, mert ezzel is azt sugalljuk, hogy elfogadjuk őkelméket. Sőt semmi káros szokást sem becézünk, arról nem is beszélve, hogy a 14 évnél idősebb bűnözőt nem hívjuk “fiúnak” vagy fiatalnak, pláne nem becézve, mert ez azonnal enyhítő körülmény sugall.
De hamár a gyerekkori büntethetőségnél tartunk manapság egy 12 éves tudja mit csinál, szorgalmazni kell a büntetési korhatár 12 évre leszállítását.
Aztán várom a keresztény egyházak tevékeny részvételét a normalitás helyreállításában. Tessék nem hívőknek is beharangozni világias istentiszteleteket. Még a középkorban divat volt meghívni jó képességű papi előadókat, hogy normalitásközpontú politikai beszédeket tartsanak mégpedig világi, életbevágó témákról a szószékről és kifejezetten a nem aktív templombajáróknak, másvallásúaknak és ateistáknak. Egy templom tiszteletet parancsoló tere avagy előtte jobban alkalmas meghitt együttgondolkodásra mint egy világi politikai tér.
Az iszlámnak megengedik, hogy mise ürügyén fenyegetően hajlongjanak a köztereinken, és gyilkosságra tanítsanak a mecsetjeikben, akkor nekünk is szabad békekörmenetekkel és templomi valóságbeszéddel is harcolni.
Ne várjuk azt se, hogy a napi megélhetésükkel, betegeik gondozással, gyerekneveléssel elfoglalt átlagember megszokott ATV, RTL, és libsi csatornáit majd magától átkapcsolja a jobboldali információkhoz, hanem minden lakásba juttassuk el a Bilderbergek terveit leíró tájékoztatóinkat. Higgyék el, sok nem politizáló embernek fogalma sincs mivel fog járni, ha hisz ezeknek a libsi világárulóknak.
S nemcsak buzimesekönyvekre lehet kiírni pályázatokat, hanem – mégpedig sürgősen – az iszlám mindennapjait bemutató könyvekre,versekre, filmforgatókönyvekre és kisfilmekre.
Az érzékenyítő sunyi krimikre és török szappanoperák agymosására lehet, kell(!!!) válaszul megtörtént muszlim bűneseteket bemutatni, ahol az apa öli meg a saját lányát, a férj mészárolja le a gyereke előtt vallási birtoklásvágyból válni akaró nem muszlim nejét. Az igazi történetek sokkal érdekesebbek mint a kitalált agymenések, és sokkal ébresztőbb hatásúak is. Tessék ezzel élni!
bl
2024-02-10 at 08:09
A konzervatív globalizmus az a kereszténység. Minden ami a kereszténységhez hasonló, vele összeegyeztethető viselkedésmintákat létrehozza, fenntartja, fejleszti globális szinten, az a megbékélést, az együttműködést, a bizalmat, a szeretetet erősíti (kiárad a szentlélek, hogy ne kelljen félni).
A konzervatív szociáldemokrácia az az általános együttműködés, szolidaritás és jóra törekvés, ami nem úgy segít, hogy összességében minden rosszabb lesz utána. Ha konzervatívan tekintünk a szociáldemokráciára, akkor nem halat adunk, hanem halászni tanítunk.
A konzervatív liberalizmus, pedig a keresztény szabadság, a keresztény szabadságban megmutatkozó, A JÓ VÁLASZTÁSA. Mert nem igaz, hogy ami az egyiknek jó az a másiknak rossz, ami a másiknak rossz az az egyiknek is rossz lesz, csak idő kérdése Vagy hiányként vagy rossz dologként parabolaként kapja majd vissza mindenki azt a rosszat, amit az útjára engedett.
Ami az Újszövetségben le van írva, arra úgy is lehet tekinteni, mint élettapasztalatok összessége, amiket nem egy-két magának zseninek képzelő társadalommérnök alkotott meg, hanem a hagyomány és a szűrők(zsinatok) összessége. Sokkal nagyobb az objektivitása bármilyen mai haladó nézetrendszernél.