Koronavírus – Háromszázmilliárd eurót is mozgósíthat az Európai Bizottság fizetőképesség-támogatási eszköze

Akár háromszázmilliárd euró magántőkét mozgósíthat az Európai Bizottság fizetőképesség-támogatási új eszköze, amely révén a koronavírus-járvány által leginkább érintett ágazatokban, régiókban és országokban sürgős támogatást tudnak nyújtani az amúgy életképes, ámde a járvány miatt súlyos veszteségeket elszenvedő európai vállalatoknak.

A részleteket ismertetve pénteken tartott sajtótájékoztatóján Margrethe Vestager, a bizottság alelnöke, versenyügyi biztos elmondta, hogy becsléseik szerint az európai vállalatoknak idén hétszázhúszmilliárd euróra lenne szükségük a válság miatt elveszített tőkéjük pótlására, de ha a járvány visszatér, akár az ezerkétszáz-milliárd eurót is elérheti ez az összeg; enélkül számos, amúgy életképes vállalatra a fizetésképtelenség vár, ami munkahelyek millióit sodorná veszélybe. Ennek elkerülésére hozta létre a bizottság átmeneti válságkezelő eszközként a vállalatok fizetőképességének támogatását szolgáló, harmincegymilliárd euróval gazdálkodó alapot, amely a remények szerint további háromszázmilliárd euró magánforrást mozgat meg.

A harmincegymilliárd euró az Új Nemzedék EU névre keresztelt, hétszázötvenmilliárd eurós helyreállítási alap része, és az Európai Beruházási Bank (EIB) csoport révén lesz elérhető az idei évtől 2026 végéig. Az EIB az Európai Stratégiai Beruházási Alap révén nyújt hitelgaranciákat vagy hiteleket az arra jogosult vállalatoknak. Az Európai Bizottság a gazdaság helyreállítását célzó, szerdán meghirdetett nagyszabású tervében három fő célt jelölt meg: az uniós tagállamok megsegítését, a vállalatok támogatását és a járvány által okozott válság tanulságainak levonását. A fizetőképesség-támogatási eszköz mellett a magánberuházások ösztönzését szolgálja az is, hogy az Európa kiemelt beruházási programjának számító InvestEU-program költségvetését 15,3 milliárd euróra emelik. Ez akár százötvenmilliárd euró összegű beruházást generál majd, így fokozza a belső piacon a stratégiai – különösen a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódó – ágazatok és a kulcsfontosságú értékláncok rugalmasságát, a válságokkal szembeni ellenálló képességét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys