Gyurcsány Ferenc jelentette a mélypontot a magyar nemzetpolitikában, aki a „nyílt nemzettagadás politikáját valósította meg”, ami azóta is továbbél a baloldalon – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Rákóczi Szövetség által szervezett Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóján.
A politikus szerint „mindaz, amit a magyar baloldal sajátosságának, genetikai hibából fakadó torzult karakterének gondoltunk, az valójában az európai baloldal karaktere”. Kövér László kifejtette: nem lehet semmissé tenni a 2004. december 5-i népszavazás következményeit. Különösen a fiatalabb generációban okozott olyan maradandó sérüléseket, amelyeket semmilyen szimbolikus jóvátétel nem tud teljesen helyrehozni.
A második Orbán-kormány által 2010-ben megfogalmazott nemzetpolitika célja a nemzethatárok fölötti újraegyesítés elindítása – fogalmazott Kövér László, aki szerint az egyesült Európa jelenti azt a tágabb mozgásteret, amelyet kihasználva, a határok fölött meg tudjuk valósítani a nemzet integrációját. Mint mondta, most a cél a nemzetegyesítés politikájának a gyakorlatba való átültetése, ugyanakkor a legnagyobb kihívást a demográfiai lejtmenet jelenti. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar politikai elit az elmúlt 25 évben képtelen volt kialakítani egy egységes nemzetpolitikát – jelentette ki a házelnök. Véleménye szerint ezért is fontos, hogy a jelenlegi politika folytonosságot kapjon még legalább egy-két cikluson keresztül. Kövér László szerint a biológiai megmaradásunk, a demográfiai kérdések fejben dőlnek el, ez pedig elsősorban a pedagógusokon múlik, és nem azon, hogy milyen és mekkora kedvezményeket kapnak a családok.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása, szülőföldjén történő boldogulása oktatási, kulturális és anyanyelvi kérdés is. Előadásában kifejtette, hogy a mai magyar nemzetpolitika különböző támogatásokkal, programokkal igyekszik segíteni, mivel az értelmiség nélküli csonka nemzetnek nehezebb a túlélés. Ezért erősíteni kell a határon túl intézményeket, amelyek közül nagyon sokat a magyar állam tart fenn, évente több mint tízmilliárd forintból. Pánczél Károly szerint nemzetpolitikai szempontból mélyponton vannak a magyar–szlovák és a magyar–román kapcsolatok, miközben a gazdasági kapcsolatok virágoznak ezen országokkal. A körülmények a Kárpátalján a legrosszabbak, és Szerbiában a legjobbak, ahol a Délvidéken kvázi autonómiáról lehet beszélni. A péntekig tartó találkozón egyebek mellett szó lesz az egyetemes magyar tanterv kárpátaljai munkálatairól, az erdélyi magyar irodalomról és a vidékfejlesztési stratégia oktatást érintő kérdéseiről is.
Forrás: Napi Gazdaság
Fotó: MTI/Vajda János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS