Kövér László: az Európai Unió és a NATO sem a béke irányába tesz lépéseket

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Unió és a NATO sem a béke irányába tesz lépéseket, hanem az ukrajnai háború eszkalációját növelik. Kövér László a Hír TV Napi aktuális című műsorában péntek este arról is beszélt, hogy a magyar parlamenti delegáció jövő kedden és szerdán tesz látogatást Finnországban és Svédországban a két állam NATO-csatlakozása ügyében.

Kövér László arról, hogy számos kritika éri a magyar parlamentet, amiért csak most tűzte napirendre a két északi ország NATO-csatlakozását, illetve csak most utazik ki delegáció, azt mondta: Magyarország szuverén ország, a parlamentje a saját belátása szerint állapítja meg a napirendjét. Értékelése szerint hecckampány zajlik, Svédország és Finnország addig nem lehet az észak-atlanti szövetség tagja, amíg ehhez Törökország nem járul hozzá.

Erre valószínűleg a török választásokig nem fog sor kerülni

– jegyezte meg, hozzátéve: a nyári NATO-csúcs lehet az, ahová a teljes körű ratifikáció után meghívhatják a két államot tagjaik közé. Megjegyezte: a delegációk látogatására azért van szükség, mert a kormánypárti frakciók tagjaiban aggodalom és kétely merült fel, nem tartják automatikusnak a kérdés eldöntését. Emellett olyan nemzetközi helyzet alakult ki Magyarország körül, amit nem árt tisztázni, és világossá tenni, hogy hazánk mind a NATO-nak, mind az uniónak szuverén tagja. Ezekbe a szervezetekbe a saját elhatározásából lépett be, és nem gondolják úgy, hogy az elmúlt évtizedek megváltoztatták volna pozícióját a szövetségi rendszeren belül.

Olyan politikusok kérik most a támogatást, akik úgy viselkedtek az elmúlt években Magyarországgal szemben, hogy az ellenségünktől is durva lett volna. Világossá kell tenni, hogy kikérjük magunknak ezt az eljárást, nincs joguk beleszólni a magyar politikába

– jelentette ki Kövér László, hozzátéve: egy szövetségi rendszer normális működéséhez hozzátartozik a bizalom, amit alaposan aláástak a csatlakozás előtt. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról azt mondta: ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése; ezek az országok azon túl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek.

Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat

– húzta alá az Országgyűlés elnöke. A házelnök közlése szerint a Magyarországról utazó “jószolgálati” delegáció kedden és szerdán találkozik a svéd, majd a finn házelnökkel, a két ország szakbizottságaival és mindkét állam külügyminiszterével. A delegációt Hende Csaba (Fidesz) vezeti, tagja Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke, továbbá csatlakozik hozzájuk Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő kormánypárti EP-képviselő. Kövér László kitért arra is, hogy a két ország hadserege jól felkészült és jól felszerelt; csatlakozásukkal a NATO katonai, elrettentő ereje erősödik. Ugyanakkor a NATO-nak eddig Oroszországgal gyakorlatilag nem volt határa; most Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jön létre.

Ez növeli egy jövőbeni katonai konfliktus veszélyét

– mutatott rá. Megjegyezte: az Európai Unió tagállamainak katonai költségvetése ötszöröse az oroszokénak, így a két ország csatlakozása elhanyagolható jelentőségű ahhoz képest, ami a biztonságérzet csökkenésében bekövetkezik. Szólt arról is, hogy a NATO és az unió államai most már 60 milliárd dollárt meghaladó értékben küldtek halált okozó katonai eszközöket Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy a NATO és az unió egyes tagállamai – még nem harcoló félként, de – részeseivé váltak a háborúnak.

A veszély felmérhetetlen, kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni az első és a második világháború előtti időszakkal

– mondta Kövér László. Hozzátette: a béke a két harcoló félen múlik alapvetően.

Sem az unió, sem a NATO nem a béke irányába tesz lépéseket, hanem a háború eszkalációját növelik

– hangsúlyozta. Kijelentette, hogy mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülni, befejezve az öldöklést, és olyan kompromisszumra kell jutni, amely Ukrajna területi integritását és Oroszország biztonsági elvárásait egyaránt figyelembe veszi.

Arról, hogy Brüsszel folytatná a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, azt mondta: a tónus, a megfogalmazás, a hangsúlyok nagyon hasonlóak a szovjet megszállás utolsó éveihez, csak a munkásmozgalmi értékek helyébe az európai értékek léptek, a Brezsnyev-doktrína helyébe a Jourová-doktrína. A gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról közölte: komplex, higgadt megközelítésre van szükség. Ez a kérdés érinti a büntetőjog mellett a nevelési, oktatási intézményeket és a média területét is. Utóbbi kapcsán át kell tekinteni azon médiumok szabályozását, amelyeknek nem Magyarországon van a telephelyük, de itt sugároznak – jelezte. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a gyermekvédelmi törvény teljes átgondolására van szükség, és nem az utólagos szankciókra, hanem a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Kövér László a szuverenitás olyan területének nevezte ezt a kérdést, ahol nincs hová hátrálni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás