Közel kétmillió bevándorló kapott eddig migránskártyát

A kétmillióhoz közelít azoknak a migránsoknak a száma, akik az utóbbi években Görög- és Törökországban egyénileg vagy családosan hozzájuthattak az unió által támogatott migránskártyákhoz – írja a Magyar Nemzet. A program számos kérdést vet fel, ráadásul rendkívül költséges is, ennek ellenére Brüsszel és az ENSZ a kiterjesztését, nem pedig a leállítását tervezi.

Megközelíti a kétmilliót azoknak a migránsoknak a száma, akik az utóbbi években az Európai Unió (EU) és az ENSZ különböző programjaiban pénzzel feltöltött bankkártyákat kaptak vagy azok előnyeiben részesültek – derült ki az interneten fellelhető hivatalos adatok összesítéséből. A bevándorláspárti ellenzék által hol tagadni, hol bagatellizálni próbált akciók nem mellesleg több, mint másfél milliárd eurójába, azaz közel ötszázmilliárd forintjába kerültek az uniós adófizetőknek az utóbbi években. A szolgáltatás elviekben csak a regisztrált menedékkérőknek jár, a jogosultságot viszont nehéz, a kedvezményezett személyazonosságát és szándékait pedig gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a hazánkban elfogott és az Iszlám Állam hóhéraként azonosított Hasszán F. is kapott korábban migránskártyát.

Az EU két kártyaprogramban érintett. Az egyik az Emergency Social ­Safety Net (sürgősségi szociális biztonsági háló, ESSN), amelynek beindításáról és kezdeti eredményeiről két éve a Finan­cial Times is tudósított. A Törökországban tartózkodó migránsok számára kitalált ESSN és a kártyarendszer pénzügyi alapjában akkor, 2017 januárjában 348 millió euró volt, s az illetékesek úgy becsülték, hogy hat hónapon belül 200 ezer családnak, ezzel pedig körülbelül egymillió embernek nyújtanak majd támogatást. A program honlapja szerint a tervet sikerült bőségesen túlteljesíteni. Az essncard.com oldalon az akciót az unió valaha volt legnagyobb humanitárius projektjeként hirdetik, nem véletlenül: 2018 elejére ugyanis közel egymilliárd eurót öntöttek bele és 1,4 millió embert értek el vele.

A másik migránskártyaprogram pedig már az unió határain belül, Görögországban működik. Ez az Emergency Support to Integration & Accommodation (sürgősségi integrációs és elszállásolási támogatás, ESTIA) része, amit Brüsszel az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) közösen indított el. Ami az ESTIA eredmé­nyeit illeti, a Menekültügyi Információs Adatbázis adatai szerint 2018 decemberé­ben több, mint 63 ezren rendelkeztek migránskártyával, de volt, amikor ez a szám majdnem százezer volt. Az UNHCR azt közölte: idén körülbelül nyolcvanezer résztvevője lesz a programnak, amire 190 millió eurót különítettek el. 2018-ban egyébként 167,5 millió, 2017-ben pedig 139 millió euró volt a görögországi migránskártyákra fordított összeg, vagyis bár Brüsszel és a bevándorláspárti erők folyamatosan arról beszélnek, hogy a migránsválság véget ért, az uniós adófizetőknek mégis egyre többe kerül a migránsok ellátása.

A migránskártyák támogatói azzal érvelnek, hogy az élelmiszer-, ruha- és gyógyszersegélyek megalázók, ha viszont pénzt kapnak a menekültek, azzal erősödik az önbecsülésük, valamint lehetőségük nyílik arra, hogy azt vegyék meg, amire tényleg szükségük van. Újabban azt is hangoztatják, hogy a kártyaforgalom a helyi gazdaságokra is jó hatással van, ezért a program kiterjesztését szorgalmazzák. Az ENSZ idén márciusban vetette fel ennek lehetőségét. A magyar kormány a migránskártyák megszüntetését követeli, mert a rendszer segíti az illegális bevándorlást, és olyan emberek is anyagi juttatást kaphatnak, akik biztonsági kockázatot jelentenek.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI