A július elején megalakuló Európai Parlament tagjai már ismertek, de az, hogy kik állnak majd az uniós intézmények élén, még teljesen bizonytalan. Egyre valószínűbb azonban, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer az Európai Bizottság elnöki posztjára megbukott – írja a Híradó.hu.
Az jól látható, hogy továbbra is a nemzetállamok irányítanak az európai politikában – jelentette ki Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
Elsősorban nem a pártcsaládok és ideológiák határozzák meg a bizottságban folyó alkudozást, hanem a nemzetállami érdekek
– mondta. Úgy véli, az európai parlamenti választások egyik fontos tanulsága, hogy azok az erők erősödtek meg, amelyek nemzetben gondolkodnak, így leginkább ezek a tagállamok lettek az idei választás nyertesei. Megjegyezte: a pártok tekintetében pedig azok lettek erősebbek, amelyeknek valamilyen markánsabb mondanivalójuk volt a választóik felé. A szakértő szerint vannak az úgynevezett új típusú pártok, mint például a Fidesz vagy Matteo Salvini pártja, amelyek teljesen más irányú álláspontot képviselnek az európai politikával szemben. Hangsúlyozta: az ilyen pártok is jelentősen megerősödtek, a mainstream pártok pedig gyengültek, így egyfajta patthelyzet alakult ki Európában. Ez azt jelenti, hogy az erősödő pártok még nem erősek annyira, hogy valamilyen áttörést tudjanak megvalósítani, a mainstream pártok viszont még nem annyira gyengék, hogy az új típusú pártok legyőzzék őket és domináljanak az európai politikában. Hozzátette: ez egyfajta alkuteremtési helyzetet kényszeríthet ki az egymással szemben álló felek között.
Forrás: Híradó; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS