BRUSSELS - NOW: Rubber bullets being fired at farmers protesting outside the EU Parliament.
— Persephone (@persephvoice) February 1, 2024
And still they come. The farmers against the regulations they had no say in 💥
pic.twitter.com/JJy9lifHor
Nyugat-Európát eluralták a gazdatüntetések: a lengyel, német, és francia farmerek mellett már a belgák is traktorra pattantak és bevették az Európai Unió “fővárosát”. Brüsszelben azonban egyáltalán nem beszélhetünk csendes demonstrációkról, hiszen a tüntetők összecsaptak az EU-csúcs idejére kivezényelt rohamrendőrökkel, akik egyes beszámolók szerint gumilövedéket is bevetettek a tüntetők megfékezésére. Közben Ursula von der Leyen az X-en arról írt, hogy a gazdák adminisztratív terheinek csökkentésén dolgoznak és számíthatnak európai támogatásra is. Úgy tűnik azonban, hogy mindez nem volt elegendő ahhoz, hogy csillapodjanak a kedélyek: egyre több országban forronganak a kialakult helyzet miatt a gazdák.
Az Index értesülései szerint a belga gazdák csütörtök hajnalban érkeztek meg Brüsszelbe mezőgazdasági gépiekkel, hogy tiltakozzanak a szerintük a megélhetésüket veszélyeztető, az iparágukat negatívan befolyásoló környezetvédelmi szabályozások ellen. A járműveikkel több közlekedési csomópontot is lezártak, és elképzelhető, hogy az Európai Unió székhelyén teljesen megbénulhat a közlekedés. A tiltakozók egy csoportja az Európai Parlament épületéhez vonult, ahol később egy csoportjuk összecsapott a kivezényelt rohamrendőrökkel. A tüntetők tűzijátékokat lőttek és petárdákat hajigáltak a rendőrsorfalnak, majd több kupac trágyát felgyújtottak. A tüzek miatt az európai intézménynek helyt adó Luxembourg tér sűrű füstben úszik.
A hely- és időpontválasztás nem véletlen: a tüntetéssel egyidőben tartják a rendkívüli EU-csúcsot, a gazdáknak pedig az volt a céljuk, hogy akciójukkal felhívják a döntéshozók figyelmét a megélhetésüket veszélyeztető problémákra. A tiltakozások fő oka, hogy egyrészt az EU-ban termelő farmereknek az utóbbi időben megnőttek az adminisztrációs terheik, ami szintén költségemelkedéssel jár, azonban e megemelkedett költségeket nem tudják áremeléssel kigazdálkodni, mivel abban az esetben az olcsó ukrán termékek kiszoríthatják őket a piacról – az Ukrajnából származó élelmiszerekre ugyanis nem vonatkoznak az unió szigorú környezetvédelmi és adminisztrációs előírásai, ezért a költségeik és a termékeik árai is alacsonyabbak.
Emellett az agrárszektorra a klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek is hatással vannak – tavaly rengeteg termény pusztult el az erdőtüzek vagy viharárvizek miatt, tovább nehezítve a gazdák megélhetését. Annak ellenére, hogy a rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem szerepel napirendi pontként a gazdákat érintő problémák rendezése, a tüntetésre több tagállam állam- vagy kormányfője is reagált, amikor beléptek a mindössze pár kilométerre található Európai Tanács épületébe.
A belga miniszterelnök, Alexander De Croo elismerte, hogy a gazdák követelése jogos, ugyanakkor beszédében nem ígért semmi konkrétat:
Angry European farmers besiege politicians locked in EU headquarters in Brussels. Patience seems to be running out. pic.twitter.com/N1W7rUQ1io
— RadioGenoa (@RadioGenoa) February 1, 2024
Gondoskodnunk kell arról, hogy a gazdák az általuk kínált kiváló minőségű termékeknek megfelelő árat szabhassanak, valamint arról, hogy csökkentsük az adminisztratív terheiket.
Ennél kicsit részletesebben beszélt Leo Varadkar ír miniszterelnök, aki rövid sajtónyilatkozatában arról beszélt: jelenlegi formájában nem szabad elfogadni az EU és több dél-amerikai ország között tervezett szabadkereskedelmi egyezményt, mert az negatívan érintené az unión belüli termelőket. Emellett kijelentette: a prioritás a meglévő szabályok és rendeletek végrehajtása kell, hogy legyen, és nem az, hogy az elkövetkező néhány évben újabbakat kényszerítsünk a gazdákra.
Forrás: Index, Telegram; Fotó: Telegram
Facebook
Twitter
YouTube
RSS