Lázár: ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással

Európában 1848-hoz hasonlóan ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással, és az április 8-i választás tétje az, hogy Magyarország bevándorlóországgá, vagy a nemzetállami függetlenség megőrzőjévé válik-e – hangoztatta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.

Az április 8-i választások tétje és 1848 márciusának idusa között párhuzamot vonva a miniszter azt mondta: most is a fő kérdés a nemzeti függetlenség.

A birodalom meg akarja mondani nekünk, hogy hogyan éljünk, kivel osszuk meg a településeinket, a szülőföldünket, a hazánkat. A nemzet azonban úgy tartja: semmit a magyarokról a magyarok nélkül, semmit az európai népekről és nemzetekről az ő döntésük nélkül. Mi a nemzetállamok, a területi autonómiák, szuverén nemzetek és népek Európájában hiszünk

– szögezte le a Fidesz politikusa. Lázár János a székelyföldi város főterén összesereglett ünneplő tömeg előtt rámutatott: a Fidesz-KDNP számára előbbre való a székelyföldi autonómia ügye, mint az idegen vallású és idegen szokású gazdasági bevándorlók anyagi támogatása, ami a baloldali és liberális ellenzéket foglalkoztatja. Kifejtette: a kormánypártok folytatni akarják nyolc éve megkezdett nemzeterősítő politikájukat, amelynek nyomán egymillió új magyar állampolgárral lett erősebb a nemzet, és megtízszereződött – a 2009-ben juttatott 9 milliárd forintról csaknem 100 milliárdra nőtt – a nemzetpolitikára fordított összeg.

Az elért eredmények azt mutatják meg igazán, mennyi tervünk kerülne veszélybe a jövőben, ha az április 8-i választásokból a nemzetei önrendelkezés megcsonkítását támogató politika kerülne ki győztesen

– figyelmeztetett a miniszter. Hozzátette: az oktatás, hitélet, az egyház támogatása után a következő ciklusban már a gazdaságfejlesztésre szeretnének összpontosítani az elszakított területeken, mert „minden autonómia a gazdasági önállósággal kezdődik”. Lázár János rámutatott: a magyarok olyanok Európának, mint a székelyek a magyarságnak: védik határainkat, elválasztanak, de össze is kötnek kultúrákat.

Magyarország kész vállalni a centrális, közvetítő szerepet, amelyre földrajzi fekvése is alkalmassá teszi. (…) Magyarországnak Kelet-Közép-Európa főterévé kell válnia, románok, szerbek, ukránok, és a többi itt élő nép agorájává, találkozási ponttá, a közös érdekérvényesítés centrumává

– jelentette ki. Úgy vélekedett: ha a térség népei egymással harcolnak, akkor Európa nagyhatalmai megosztják őket és uralkodni fognak felettük, ha viszont együttműködnek akkor az ellensúlya, egyenrangú tárgyalópartnere tudnak lenni az úgynevezett Nagy-Európának is.

Április 8-án dől majd el, hogy Magyarország – centrális helyzetével és szerepével – bevándorlóországgá, vagy a nemzetállami függetlenség megőrzőjévé, mások számára is követhető és követendő példává válik-e

– vonta le a következtetést a miniszter. „Ha (a választásokon) a nemzeti függetlenség voksai kerülnek többségbe, akkor Magyarország megmaradhat magyarnak, a Székelyföld megmaradhat székelynek, Európa megmaradhat európainak: ez a tét” – jelentette ki Lázár János. A miniszter végezetül Kossuth Lajos intelmére figyelmeztetett, aki szerint az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs föltámadás.

Ne legyünk öngyilkosok április 8-án, ezt üzeni nekünk 1848 márciusának idusa

– zárta a – háromszéki ünneplők hosszú tapsát és éljenzését kiváltó – beszédét a magyar kormány képviselője.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egyebek mellett arról beszélt: a székelyek is aggodalommal figyelik az Európa nyugati részén zajló népességcserét.

Mi itt Háromszéken teljes mértékben támogatjuk azt, hogy Magyarország jövőjéről a magyarok döntsenek, mert mi már megtapasztaltuk a betelepítési kvóták eredményét

– mondta a polgármester, az etnikai arányokat megváltoztató erdélyi betelepítésekre utalva. Antal Árpád beszédében a magyarság évezredes kárpát-medencei jelenlétének, a vallásszabadság 450. és az 1848-as forradalom 170. évfordulójának, a Székelyföld Románia részeként eltelt száz évének következtetéseit summázta.

Az elmúlt száz év során a román adminisztráció bebizonyította, hogy nem képes vezetni Erdélyt. Nem a Kárpátokon-túli régiók emelkedtek Erdély szintjére, hanem Erdélyt züllesztették le a Balkán szintjére és sajnos ennek Székelyföld is áldozata, mert fejlődését a mai mapig bojkottálják

– mondta Antal Árpád. A székelyeknek joguk van szabadon élni, ami a 21. században az autonómiával valósítható meg, ami nem a Romániától való elszakadást jelenti – hangoztatta Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Forrás: MTI; fotó: MTI