Keno Verseck, Németország legolvasottabb hírportálján, a Spiegel Online-on tette közzé újra személyes fájdalmát. Nevezetesen azt, hogy április 18-án e helyütt megemlítődött neve Gregor Mayer, Ernst Gelegs, Bernhard Odehnal és Florence La Bruyere budapesti tudósítókollégáival együtt, akik mindenfajta tényellenőrzés nélkül szolgálnak globális visszhangcsatornát a helyi ellenzéknek. Említésük annak kapcsán történt, hogy a holland közszolgálatban Orbán Viktor arcul köpésére buzdítottak – írja Lovas István újságíró, publicista a Magyar Idők cikkében.
Verseck erről már terjedelmes interjút is adott másik tudósítói alkalmazójának, a Deutsche Wellének, amelyről szintén beszámolt már a Magyar Idők. De sérelme nem hagyja nyugodni. Hiszen, mint a hozzá hasonlóan Budapestről évtizedek óta tudósító vagy egy-két napra idelátogató kollégái panaszkodnak rendszeresen jobboldali kormányok idején, rettegésük színhelyén „a történelem legsötétebb korszaka” tér vissza – írja Lovas. A Der Spiegel Online tegnap kiposztolt budapesti „tudósítását” így foglalja össze:
Magyarországon rosszabbodik a klíma az újságíróknak. A nem kedvelt újságírók és médiák feketelistán landolnak – hogy ezzel lélektani nyomást építsenek fel ellenük”
A „bűnös” e sorok írója, aki azt javasolta a kormánynak, ideje lenne már fellépni az említett, Magyarországról kirívóan és folyamatosan torz képet sulykoló tudósítókkal szemben. Akik olvasták szintén „e sorok írójának” az elmúlt évtizedekben sok tucatszor elhangzó hasonló buzdítását az említettek nevét tartalmazó cikkekben, tudják, a „feketelistázóból” csak az illiberálisok frusztrációja szólt, hiszen tudja, felszólításának annyi foganatja lesz, mintha Keno Versecket megkérné valaki, most, hogy megjelenik a heti Magyar Hang, fáradjon el az orbanisztáni médiadiktatúra hozzá legközelebb fekvő újságos standjához, és olvasóinak csak egyszer számoljon be arról, miként kapható e helyeken az ellenzéket támogató hat hetilap (Heti Világgazdaság, Élet és Irodalom, 168 Óra, Magyar Narancs, Heti Válasz, Magyar Hang), szemben a kormányt támogató kettővel (Magyar Demokrata és Figyelő). Mely kijelentés „természetesen” „gyűlöletkeltő”, és amelyhez hasonló megfogalmazásokat az EU jövőre már intézményesen cenzúrázni fog, mint ahogyan már ma Németországban fojtják meg fokozatosan a kormányellenes hangokat – említi a publicista.
Keno Verseck megnevezett budapesti tudósítókollégáival együtt le akarja fejeztetni a magyarokat.
Lovas István arra kéri a „magyar embereket” (értsd: a magyarokat), riadjanak meg, mert fenyeget bennünket a történelem legsötétebb korszakának, azaz a kommunizmusnak a visszatérte, amely világrendszer több mint százmillió ember megöléséért felelős. És amelynek ideológiai idolja, Karl Marx születése kétszázadik évfordulójára utazik a németországi Trier városába ünnepelni ideológiai szerelmét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. Aki abból az országból származik, azaz Luxembourgból, amelynek liberális karmai között van Magyarország minden faluban fogható, legnézettebb ellenzéktámogató televíziója, a Verseckék által totálisan elhallgatott, „a magyar emberek nyelvén”, azaz magyarul szóló RTL Klub, amelynek híreit naponta több mint egy millióan nézik, szemben az MTV hírei 150 ezres nézőtáborával.
Ugye senkinek nincs semmiféle kételye, hogy a Nyugat fősodratú sajtója ugyanazt a képet alakítja ki rólunk, mint Keno Verseck, Gregor Mayer, Ernst Gelegs, Bernhard Odehnal, Florence La Bruyere és a méltatlanul meg nem említett Runa Hellinga, aki évekkel ezelőtt szuperéberséggel már figyelmeztette holland lapját, a Trouw-t („Bizalom”), hogy Vásárhelyi Mária szociológus bőréből lámpaernyő készítésére bíztat egy azóta már sok társához hasonlóan, már régen kivégzett jobboldali, kormányközeli lap vezércikke? – teszi fel a kérdést a Magyar Idők publicistája.
A teljes cikk ITT olvasható.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: Horváth Péter Gyula/Ps
Facebook
Twitter
YouTube
RSS