Háborús tüntetések Oroszországban, ukrán győzelmek, katonai veszteség nélkül, összeomló orosz hadsereg és őrült Putyin – mit hihetünk el és egyáltalán mi a fene zajlik a szomszédunkban? A bizonytalanság egy fegyver, és sajnos úgy tűnik, nincs mivel védekeznünk ellene.
A legtöbb hír szerint az orosz offenzíva megtorpant. A nyugati média szerint Putyin katonáinak nincs üzemanyaga, sem élelme, Oroszország minden városában háborúellenes tüntetések vannak és Zelenszkij hamarosan megnyeri a háborút. Ebbe a sorba tartozik az alábbi videó is, amelyen egy idős nénit visznek el az orosz rendőrök, mert a háború ellen tüntetett.
Blockade survivor Elena Osipova arrested in St. Petersburg pic.twitter.com/uv3uUvN7nG
— NEXTA (@nexta_tv) March 2, 2022
Első körben le kell szögezzük: az, hogy erőszakszervek lépnek fel egy békés tüntető ellen, elfogadhatatlan. Az orosz hatóságok Elena Oszipovával szembeni fellépése nekünk, magyaroknak, akikhez a 2006-os események fájdalmasan közel vannak, különösen felháborító. A néni által tartott táblákon az atomfegyverek bevetése elleni szöveg szerepel, kiemelve, hogy
az ifjú Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, Oroszország pedig azzal fenyegeti őket.
Több hasonló videó is terjed az interneten, és tény: az orosz erőszakszervek soha nem arról voltak híresek, hogy békésen lépnek fel a demonstrálókkal szemben. A videót közlő cikket viszont érdemes jobban megvizsgálni. Elsősorban két állításuk van: Léna néni a Leningrádot övező német blokád túlélője és hetvenhét éves. Ez a két dolog alapvetően kizárja egymást, hiszen, ha valóban ennyi idős a hölgy, akkor az 1941–1944-as blokád idején még meg sem született. Valószínűbb, hogy a kilencvenes évekbeli szentpétervári éhínséget élhette túl, amikor az ex-KGB és a városi maffia uralta a városba érkező élelemiszerszállítmányokat.
Ami a tüntetést illeti, és azt, hogy Putyin belebukik a háborúba, azt legalább egy csipetnyi kétellyel kell fogadjuk: emlékezzünk az Alekszej Navalnij szabadon bocsátását követelő demonstrációkra. Putyin már abba is belebukott a sajtó szerint. Nem szabad elfelejtenünk, hogy csak Moszkva egy tizenkétmilliós város; innen nagynak tűnhet egy több ezres tüntetés, de ott nagyjából úgy néznek rá, mint amikor a mi ellenzékünk száz embert kivezet a Kossuth térre, akik közül húszan egy vietnámi esküvőről keveredtek a demonstrálók közé. Az orosz emberek számára rossz ez a háború, ahogy mindenkinek, de ez nem buktatja meg a kormányt. Az elnök hatalma ennél erősebben be van betonozva.
A kontraproduktív propaganda
Mind szeretünk a gyengébb fél mellé állni egy háborúban. Érthető, hogy egyes vágyvezérelt újságírók felkapják az oroszországi tüntetések hírét (nem mellesleg anno a szovjet propaganda is élvezettel cikkezett a vietnámi háború ellenes amerikai tüntetésekről). Azt is el lehet fogadni, hogy az ukrán propaganda eluralta a nemzetközi teret. Éppen ezért szomorú, hogy az utóbbi évtizedek egyetlen háborújáról van szó, ahol nincsenek semleges megfigyelők.
Olvashatjuk, terjeszthetjük azokat a híradásokat, miszerint az oroszok kifogytak az üzemanyagból, megfagytak, nincs élelmük, ezerszámra hullanak el, miközben az ukrán félnek csak civil áldozatai vannak, elesett katonákról nem érkezik jelentés. Olvashatjuk, mert ezzel van tele minden. Terjeszthetjük, mert ez az egyetlen forrás a háborúról és valamiféle tájékoztatásra szükség van. Elhihetjük? Fenntartásokkal. Ahogy annak a hírnek hitelességére sem szabad adnunk, hogy az oroszok probléma nélkül tartják a frontvonalat és csak arra várnak, hogy az egész NATO-t megsemmisítsék egy pillanat alatt, és azt sem szabad elhinnünk, hogy a hős Ukrajna máris megnyerte a háborút.
Elsősorban azoknak nem szabad elhinniük, akik Ukrajnát támogatják. Minden ukrán győzelemről szóló hír csak hiú reményeket kelt és tovább húzza a már így is elég véres háborút. A nemzetközi köröknek ezek terjesztésével valószínűleg az a céljuk, hogy megtörjék az orosz harci morált. Ez azonban nem fog működni. Elsősorban azért, mert Putyin lezárta a nyugati sajtó elérhetőségét, ahogyan a Nyugat tette az orosszal. Tehát az átlag orosz katonához nem fog eljutni, hogy ők mennyire meg vannak verve. Másrészt, akik azt hiszik, ezzel megtörhető a harci morál, azok annyit értenek a hadviseléshez, mint egyszeri HVG-s újságíró a házisertéshez.
A sorkatonák harci morálja átlagosan alacsonyabb, mint a hivatásosoké, azonban könnyebben szinten tartható. Egy hivatásos katona céllal megy a frontra, amit ha eltolnak előle, akkor csalódott lesz. Egy sorkatona azért megy, mert odaküldik, végig csalódott, de a parancs az parancs. Ahogyan hadviselt nagybátyám mondta: a parancsot megb*szni nem lehet, mert szaporodik.
Itt mindenki hazudik
Ami a másik oldalt illeti, ne üljünk fel az orosz propagandának sem. Énmagam is követem a haditudósításokat a másik oldalról alternatív csatornákon keresztül. Ne legyenek kétségeink: az oroszok is hazudnak. Nem állt be az egész nép az elnök mögé, a szankciók igenis fájnak, a háború nem a tervek szerint halad – még ha sokkal jobban is, mint az a nyugati fél leírja. Vannak tüntetések, de figyeljünk a számokra, ahogy fentebb is írtam. A csecsenek és a DNR propagandavideói a megvert, megalázott ukrán nacionalistákról nagyjából annyit számítanak, mint a zacskóval a fején vallatott orosz hadifoglyokról készültek. És nem kell komolyan venni az ideális ellátásban részesülő ukrán foglyokról készült felvételeket sem, amelyeken azt látjuk, hogy az orosz fogság olyan, mint egy nyaralás. Magyarok vagyunk, mindannyiunk családjában élt valaki, aki tudja, hogy milyen valójában az oroszok előtt letenni a fegyvert.
Háború van, ami senkinek sem jó. Háború van, amiről persze mindenkinek meglehet a maga véleménye, de bármelyik oldal propagandáját szó nélkül elhinni ostobaság. Az orosz oldal agresszor; bármi is történt a háború előtt, bármennyi okunk is van haragudni az ukránokra – kárpátaljai magyarként bőven van rá okom –, de támogatni egy országot, amely megtámadott egy másikat, nem elfogadható. Mindenki, aki abban reménykedik, hogy a jóságos Putyin most majd visszaadja nekünk Kárpátalját, üssön fel egy történelemkönyvet és nézze meg, mennyire bízhattunk valaha is egy-egy háborút indító nagyhatalomban, és gondoljon bele abba, hogy az oroszok nem kérdezik meg az ukrán egyenruhás katonától, hogy magyar-e, mielőtt lelőnék. Az ukrán oldal talán kikerülhette volna a háborút. Ha nem követ háborús retorikát, ha nem uszít a nemzetiségek ellen, akkor most nem kellene külföldi segítségért könyörögni. De az ő összeomlásuknak szurkolni pont annyira vágyvezérelt hozzáállás, mint az, hogy naponta ötször bejelentjük, hogy már meg is nyerték a háborút.
A belgák álljanak saját maguk mellett, ne szurkoljunk senkinek. A háborúban nincs jó és rossz oldal. A háborúban okok vannak és ürügyek. Az orosz kisebbség védelme ürügy, a NATO terjeszkedése ok. Az orosz támadás pedig hadüzenet nélküli hadicselekmény, ami elfogadhatatlan, ahogyan az is, hogy egy értelmetlen háborúban magyarok halnak meg. Az orosz tüntetések közvetítései pedig propagandafogások, amelyek nemhogy lerövidítenék, de elnyújtják a háborút.
Fotó: showbizcast
Facebook
Twitter
YouTube
RSS