Lengyelország ellenzi az uniós támogatások kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötését, mindazonáltal Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint az erre vonatkozó új európai parlamenti jelentés nem veszélyezteti a Lengyelországnak a 2020 utáni uniós keretből járó pénzeket.
Az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön megszavazott állásfoglalás – amely az Európai Bizottság javaslatán alapul – olyan mechanizmusok létrehozásáról szól, melyek a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban jogállamisági feltételekhez is kötnék az Európai Unió (EU) tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A szabályozás végleges változatát az EU minisztereit tömörítő tanács hozzájárulásával fogadják csak el – emelte ki az EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes csütörtök este. Konrad Szymanski a PAP hírügynökségnek nyilatkozva aláhúzta: az EU Tanácsának fórumán Varsó korábban eredményesen felvetette, hogy a jogállamisági kritériumok nem köthetők aktuálpolitikai értelmezésekhez. Ezeket a kétségeket az EU Tanács jogi szolgálata és az Európai Számvevőszék is osztja – jegyezte meg Szymanski.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/PAP/Radek Pietruszka
Kétes
2019-01-18 at 13:25
És akkor először felfüggesztik a franciáknak járó agrár támogatások kifizetését, mert milyen jogállam az ahol Macron testőre diákokat verhet, vagy ahol a zsidók nem érzik magukat biztonságban, mert az állam ezt nem garantálja és ezért menekülnek onnan!
Kíváncsian várom Köves Slomoék európai jelentését az utóbbitól!
Pardon
2019-01-18 at 13:21
Már bocsánat, de a jogállamiságnak igenis van fogalma, és ÍROTT szabályai. Tehát van mihez viszonyítani a “jogállamságunkat” is akár. Vagy ennek hiányát. Legfőbb ismérvei egyébként:
– Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása). Törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.
– Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. “A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál”.
– Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek.
– A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.
– Az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.
– A hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.
Kétes
2019-01-18 at 13:34
És hol van ez az ország? És ad zöld kártyát?
Mellesleg amikor a bíróság mint hatalmi ág bekerült a jogállami kritériumok közé, akkor nem ilyen silány átlag emberi minőségű bírák voltak. Nézz már körül! Kikre akarod te a jogállam védelmét bízni?
És akkor még nem beszéltünk az idegen érdekek zsoldjában álló NGO-król, vagy Hadházy Ákostól és társairól… A sajtó pedig…
Jóska
2019-01-18 at 12:29
Oktatómnak: Machiavelli alapelvei nem változtak, csak az eszközök fejlődtek. Aki a politikában morális tartalmat keres az tévúton jár. Szómágia nem helyettesíti az analízist.
pufff
2019-01-18 at 11:40
Bent vagyunk az EU-ban és az egyhangú kormányfők és elnökök határozatát teljesen eltörlik a Sorosék által pézelt migráció párti balliberálisok ,akik minden pártban ott vannak mert beférkőztek.
Jóska
2019-01-18 at 11:28
Nézzük meg, az EP képviselőket ki választotta meg! Senki.
A pártok két tipikus pártembert küldenek az EP-be:
a párt első három vezetőjére potenciális kihívást jelentő értelmes személyt, vagy
olyan pártfunkcionáriust, akit ők maguk is bármire alkalmatlannak tartanak.
Pont.
Logikus
2019-01-18 at 11:28
Engem az érdekelne, hogy ki fogja megmondani, hogy mik a jogállamiság feltételei? Soros BALLIB hibbantjai?
Klárika
2019-01-18 at 12:13
Már meg is mondta a szargentina s el is fogadták a jelentését.
Újabb vád készül felterjesztésre az unióhoz: vétkesen felduzzadt a kormány szponzorálta média!
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-01-18 at 17:09
Tekintettel arra, hogy nincs pontosan definiálva a jogállamiság követelményrendszere, politikai bunkósbotként használható. (Nem mintha számítana a pontos definícióü, mert arra nagy ívben tesznek, ha erős állam szegi meg a pontosan definiált követelményt – pl. költségvetési túllépés Franciaország esetében). Ezt a módszert már zsenge gyermekkoromban is ismertem.
Együtt megy a medve, a farkas, a nyúl és a tyúk, beleesnek egy verembe. Napokig ott senyvednek, közeleg az éhhalál. A medve kitalálja, hogy azt eszik meg, aki csúnya. Már mondja is a többség helyeslése mellett: medve koma jaj de szép, farkas-barkas az is szép, nyulam-bulam az is szép, tyúkom-búkom jaj de rút! Megeszik a tyúkot. Másnap még éhesebbek, a medve rákezdi: medve koma jaj de szép, farkas-barkas az is szép, nyulam-bulam jaj de rút! Többségi szavazással a nyulat is megeszik. Végül csak a farkas marad, ezt nem lehet többségi szavazással megenni, ezért a medve, mint elnök dönt.
ciki
2019-01-18 at 11:28
Azt az EU nyíltan nem meri kimondani, hogy azokat büntetné, akik nem akarnak migránsokat befogadni, ezért kitaláltak egy fogalmat, melynek alapján majd ők megmondják melyik államban nem érvényesül a jogállamiság. De mi a jogállamiság fogalma pontosan? Senki nem tudja megmondani, mert nincs rá definíció. A kohéziós pénzek pedig rögzítve vannak az EU-s szerződésben, hogy pontosan miért jár egyes tagállamoknak a támogatás a felzárkózáshoz. Nincs benne a jogállamiság kitétel. Ismét az eu-s jogszabályok önkényes megszegéséről van szó, már sokadjára. Németországban félholtra vernek egy politikust, Franciaországban, Belgiumban ütik, verik a tüntetőket és lehetne sorolni és ott jogállamiság van?