Londoni elemzők: nem a világgazdasági recesszió a legvalószínűbb forgatókönyv

Londoni pénzügyi elemzők szerint a globális bankszektorban tapasztalt legutóbbi felfordulás elindíthatja olyan események láncreakcióját, amelyek recesszióba sodorhatják a világgazdaságot, de nem ez a legvalószínűbb előrejelzési forgatókönyv – számol be az MTI.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics csütörtökön bemutatott tanulmánya szerint a világgazdaság továbbra is a korábban vártnál ellenállóbbnak mutatkozik az elmúlt egy év egymást követő sokkjaival szemben. A tavalyi év is a várakozásoknál valamivel jobb növekedési lendülettel ért véget, és azóta még világosabb jelek utalnak arra, hogy a világgazdaság az idei első negyedévben meglehetősen erőteljes teljesítményt nyújthatott – áll az Oxford Economics friss helyzetértékelésében. A ház kiemeli, hogy a kínai gazdaságban a vártnál meredekebb ívű kilábalás kezdődött a koronavírus-járvány elleni szigorú korlátozások feloldása után, az amerikai gazdaság változatlanul “egészséges ütemben” növekszik, és a korábbi félelmekkel ellentétben még az európai gazdaságban is volt valamelyes mérsékelt bővülés az elmúlt negyedévben.

Az Oxford Economics londoni elemzői közölték: mindezt egybevetve nem módosították azt az előrejelzésüket, amely szerint a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) az idén 1,9 százalékkal bővül. A ház jövőre ennél gyorsabb, 2,2 százalékos globális GDP-növekedésre számít, bár ez valamelyest rontott prognózis: a cég 0,3 százalékponttal visszavette 2024 egészére szóló világgazdasági növekedési becslését a decemberben összeállított előző előrejelzési forgatókönyvéhez képest. A csütörtökön ismertetett új tanulmány szerint van csekély mértékű esély arra, hogy a legutóbbi időszak bankszektorbeli bajaiból kialakulhat “valami sokkal rosszabb”.

Az Oxford Economics szerint ugyanakkor a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a globális bankszektor nem áll komoly válság szélén. Számos közelmúltbeli fejlemény, például az amerikai bankrendszer betétállományának meredek csökkenése valószínűleg csak az instabilnak érzékelt helyzetre adott reflexszerű reakció, és nem tartós folyamat. Az elemzőcég szerint valószínű az is, hogy a globális pénzügyi rendszer zömét “nem csupán egyetlen sokk választja el” a fizetésképtelenségtől, mivel a szakpolitikai döntéshozóknak megvannak az eszközeik a banki “járványhelyzet” kialakulásának, az egyedi jellegű problémák rendszerszintűvé válásának megakadályozására.

Más nagy londoni elemzőházak véleménye szerint az európai bankrendszerek is kedvező helyzetben vannak ahhoz, hogy átvészeljék a piaci kilengéseket és a befektetői bizalom megingását. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő legutóbbi helyzetértékelésében kiemelte: az általa besorolással ellátott húsz legnagyobb európai bank alapmutatói megfelelőek az erőteljes tavalyi eredmények nyomán, és ez elősegíti, hogy elviseljék a szigorodó monetáris politikából eredő nyomást, amely emeli a finanszírozási költségeket. A Fitch kiemelte, hogy az osztályzati listáján szereplő európai nagybankok követeléseinek és betétállományának rátája 2022 végén 94 százalék volt mediánértéken számolva; ez ötévi mélyponthoz közeli szint. A likviditásfedezeti ráták 129 és 194 százalék között jártak a Fitch által osztályzatokkal nyilvántartott európai bankok körében. A hitelminősítő közölte: becslései szerint e bankok magas minőségű likvid eszközállománya legalább 15 százalék volt tavaly a teljes eszközállományhoz mérve, és ez jóval meghaladta rövid távú nagybani finanszírozási igényeiket.

Forrás: MTI