Telt ház előtt rendezte meg Magyarország az első úszó Európa-bajnokságot. Az 1926-os kontinenstornát Horthy Miklós nyitotta meg és annyian kintrekedtek, hogy végül megrohanták az újjáépített Császárfürdőt. Úszótornáink: 1926-tól 2017-ig.
(A címlapfotón a Hajós Alfréd uszoda látható, forrás: Fortepan.hu)
Egyre közeledik a magyarországi úszó-világbajnokság, bár ekkora sporteseményt még nem rendezhettünk korábban, az Európa-bajnokságoknak többször is házigazdái voltunk. Már rögtön az elsőnek, az 1926-os kontinenstornának is. Akkor a versenyeket a felújított Császárfürdőben rendezték, a megnyitón Horthy Miklós kormányzó mondott beszédet. Az érdeklődés akkor is hatalmas volt – bár nyilván összehasonlíthatatlan a modern korral: „Már fél 3 órakor ezernyi ember áll a kapuk előtt, autó autó után sorakozik a Császárfürdő bejáratánál. A tribünökön hatalmas fürtökben ül másfél- kétezer ember. Ez a tömeg egyre nő, a tribünök egyre zsúfoltabbak lesznek, úgy hogy három óra felé, amikor a megnyitás közeledik, már körülbelül 3500—4000 ember várakozik az első versenyszámra” – írta a Friss Újság 1926. augusztus 19-ei száma.
A versenyen csak férfiak vettek részt, tizenhét ország versenyzői jöttek el, a legnagyobb névnek talán a svéd Arne Borg számított, aki közel húsz évig tartotta az 1500 méter gyors világrekordját.
Már az első napokban kiderült, hogy a hatalmas érdeklődéshez képest az új stadion kicsinek bizonyult:
„Rohammal vette be a kinrekedt közönség tegnap az úszóstadiont” – írta a 8 órai újság 1926. augusztus 22-ei száma. „A Wacht am Rein (a Német Császárság nem hivatalos himnusza – MG) fenséges dallamai ünnepi csöndben hangzottak fel Szent István napján az új császárfürdői úszóstadionban, amikor Erich Rademacher, a németek büszkesége fővárosunkban még sohasem látott izgalmas és csodálatosan kemény harcban minimális különbséggel legyőzte az alig 17 esztendős belga Van Paryst.
Bent a publikum tombolt, a Stadionon kívül pedig ezer és ezer ember átkozódott, mert képtelen volt bejutni a versenyek színhelyére.
Autók százai röpítették a legelegánsabb közönséget már a kora délutáni órákban, de bizony közülük is sokan kint maradtak, mert képtelenek voltak jegyhez jutni.
A kint rekedt tömeg, amikor Arne Borg az 1500 méteres úszásban csak játszott ellenfeleivel, már nem bírta az izgalmat és megrohanta a bezárt kapukat.
Pillanatok alatt 500—600 ember tódult a Stadionba, ahol a kivezényelt rendőrséget egyszerűen elsöpörték. Ekkor már autókon jött a segítség és a kirendelt lovas- és gyalogos rendőrség, nehogy esetleg emberéletben is kár essék, gyorsan körülzárta az úszóstadiont.
…
Még mindig óriási volt az izgalom a nézőtéren, amikor Halasy (Halasy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázónk, aki csonka lábával is a kor klasszis úszója volt – MG) és Páhok (István – MG) egészen külön versenyt úszva, maguk alá gyűrték a cseh bajnokot és mindketten az alig kétnapos országos rekordot megjavították. A torony műugrás idejére már nyugalom volt a nézők táborában. Mindenkit teljesen kielégített a műugrók produkciója. A döntő viaskodásban a világbajnok Hans Luber győzött, akinek sikerére újból felhangzott a németek imádsága.
Páratlanul nagy izgalom közepette folyt le a belga-magyar vízipóló válogatott mérkőzés, amelyben a magyar fiúk csak nehéz küzdelem után tudtak diadalmaskodni, mert Drigny, a francia bíró erősen fogta a mieinket. Ebben nagyszerű segítőtársa volt a svéd Backlund, aki mint gólbíró szerepelt és az első jogos magyar gólt nem engedte megítélni,
amire olyan vihar zúgott végig a tribünökön, hogy még a gerendák is recsegtek-ropogtak. Minden pillanatban attól lehetett tartani, hogy leszakadnak a tribünök, de ez, a legnagyobb szerencsére nem következett be.
Mi lesz azonban vasárnap, amikor Arne Borg és Bárány István fogják vívni párharcukat?”
A költői kérdésre már tudjuk a választ. Az történt, amire vártak a magyar szurkolók: Bárány az Európa-bajnokság leginkább várt versenyszámában (100 méter gyors) legyőzte a svédek világklasszisát.
Folytatom.
Fotók: Fortepan.hu/Egykor.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS