A kormány csak hatalmi céljait érvényesíti az oktatásban is – állítja Magyar Bálint volt SZDSZ-es oktatási miniszter. Véleménye szerint a kormány célja a társadalmat bebetonozni egy ideológiailag meghatározott, primitív kasztrendszerbe. Arra a felvetésre, miszerint Palkovics László inkább egyfajta menedzsertípus Hoffman Rózsához képest, úgy reagál, nem szólná le a menedzsereket azzal, hogy a szolgákat menedzsernek hívja.
Magyar Bálint a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent interjújában arról beszélt, 2010 óta a kormány zárójelbe tette az oktatáspolitikai preferenciákat, és elsősorban hatalompolitikai szempontokat érvényesít az oktatásban. Mint kifejtette, a kormány négy hatalmi céllal esett neki az oktatás rendszerének. Az első, a tanári kar autonómiájának felszámolása, és betagozása egy alá-fölé rendeltségi viszonyrendszerbe. Az oktatás kormánytól való függése véleménye szerint Európában ismeretlen, „ilyen még az átkosban sem volt” – hangsúlyozta. A kormány további célja ezen felül a kötelező tanterven és tankönyveken keresztül az ideológiai nevelés, továbbá az oktatás átállítása egy „primitív kasztosított társadalomszervezetre”. Magyar Bálint szerint az utolsó cél pedig az erőteljes forráskivonás. Hangsúlyozza, „ahol az uralom bebetonozásának igénye határozza meg az oktatáspolitikát, ott szuverén oktatáspolitikáról és oktatáspolitikusokról nem beszélhetünk”.
Magyar Bálintot az oktatás egyik szétverőjeként emlegetik; Fotó: MTI/Kovács Tamás
A volt SZDSZ-es miniszter arra a felvetésre, miszerint Palkovics László inkább egyfajta menedzsertípus Hoffman Rózsához képest, úgy reagál, nem szólná le a menedzsereket azzal, hogy hogy a szolgákat menedzsernek hívja. Mint az interjúban fogalmaz, „Hoffmann Rózsa ideológiai hevülettel szolgálta ki a rendszert, míg Palkovics László csak érzelemmentesen végrehajtja az alkalmi utasításokat”. Az oktatás általános helyzetével kapcsolatban Magyar Bálint hangsúlyozza, a 2010 óta hozott összes intézkedés szembemegy az esélyegyenlőséget csökkentő, deszegregáló, kompetenciaalapú oktatással. Hozzáteszi, ezt tükrözik a katasztrofális PISA-eredmények is. Mint kifejtette, az elmúlt öt-hat évben olyan negatív hatások érték a gyerekeket, amelyek megmutatkoznak a teljesítményükön. Magyar Bálint kiemelte, a kormány szűkítette a versenyképesebb gimnáziumok férőhelyeinek számát, a szakközépiskolában ugyanakkor csökkentették a közismereti órák számát, a szakiskolákban pedig gyakorlatilag felszámolták a közismereti oktatást. Ehelyett a lexikális tudás és az ideológiai tartalmak kerültek előtérbe.
A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtöki számában olvashatja.
Forrás: Magyar Narancs;
Címlapkép: alfahir.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS