Románia egy bukott állam – állítja nemrégiben megjelent publicisztikájában Marius Ghilezan, a román konzervatív România Liberă egyik szerzője, aki többek közt azt fejtegeti, milyen előnyökkel is járna a kormányválságokkal terhelt Románia számára egy RMDSZ-es miniszterelnök. Ghilezan ráadásul példaként állítja a román politikusok elé Orbán Viktort is, aki értelmezése szerint kellő erélyességgel lép fel a brüsszeli bürokrácia, vagy éppen a nyomuló multinacionális cégekkel szemben. A szerző végkövetkeztetése szerint nemcsak, hogy nem lenne ördögtől való, ha Románia miniszterelnökét mondjuk Kelemen Hunornak hívnák, de az RMDSZ-es politikus előkészíthetne egy román–magyar konföderációt, amelyben az államok szuverenitásuk megőrzése mellett közösen képviselhetnék érdekeiket Európán belül…
A Főtér.ro erdélyi hírportál rendszeresen közöl eredetileg a román sajtóban megjelenő, magyar szempontból is érdekes cikkeket, publikációkat. Ezek legújabbika Marius Ghilezantól származik, aki a konzervatív România Liberă egyik szerzője. Ghilezan, mint a román politikai életből kiábrándult publicista, elég meglepő kijelentést tesz, amikor azt javasolja: az újabb kormányválságból épp kikecmeregni készülő, meglehetősen szokatlan, jobb- és baloldali koalíció ne a két nagy párt, azaz a PSD vagy a PNL jelöltjét javasolja miniszterelnöknek, hanem az RMDSZ-es Kelemen Hunort. Mint a publicista Klaus Iohannisra utalva megjegyzi,
ha már német elnökünk van, próbáljunk ki egy magyar miniszterelnököt is.
Románia egy bukott állam
A szerző kiábrándultságának oka, hogy a román politikai életről tulajdonképpen megállapítható: az lényegében kormányválságok sorozata, legalábbis annak tükrében, milyen sűrűn adják át egymásnak a kilincset a miniszterelnökök. Legutóbb éppen idén októberben bukott kormány, ami a Mentsétek meg Romániát (USR) koalícióból való szeptemberi távozáshoz vezethető vissza. Pont, amikor annak kezdhettünk örülni, hogy az új kormányban az RMDSZ színeiben Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila, Tánczos Barna és Novák Eduárd pedig miniszter lehet. A kormányválság utáni új felállásban az addig kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) kötött koalíciós megállapodást nagy baloldali ellenfelével, az eddig ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párttal (PSD), valamint az RMDSZ-szel. A kérdés jelenleg már csak az, melyik párt adja a miniszterelnököt. Ennek eldöntése érdekében mindkét nagy párt miniszterelnök-jelöltje elzarándokol majd Klaus Iohannis köztársasági elnökhöz.
Marius Ghilezan azonban unortodox javaslattal áll elő publicisztikájában, mégpedig azért, mert vélhetően elirigyelte a magyar politikai stabilitást. Mint a cikkben elképzelését kifejtve írja, intő jel Románia számára, milyen kormány alakult Bulgáriában, ahol a szerző szerint “az Egyesült Államokban felkészült Petkov és Vasziljev” miniszterek lettek az ügyvivők, ezzel létrehozva az “alkalmatlanok kormányát”.
Az alacsony választási részvétel egy laboratóriumi körülmények közt létrejött alakulat váratlan győzelméhez vezetett
– állítja a szerző, aki szerint ez olyan globális trend, amely könnyen utolérheti Romániát is. Marius Ghilezan ennek megoldásaként váratlan fordulattal egy Közép-Európán belüli, erős román–magyar konföderális összefogást javasol, elöljáróban is kifejtve, hogy a 1878 és 1886 között a bolgár elit Bukarestet járta, hogy felajánlja I. Károlynak: legyen a bolgárok királya is. A szerző szerint hasonló fordult elő a magyarokkal is, akik Kun Béla elűzése után éppen Ferdinánd román királytól kérték, hogy fogadja el a magyar trónt (a román–magyar perszonálunió ötlete ugyan felmerült a korban, de nem ilyen formában, és elenyésző támogatottsággal). A lényeg, hogy a publicista szerint ezeket a történelmi lehetőségeket kár volt visszautasítani és elszalasztani, pláne annak tükrében, hogy “százegynéhány évvel később a helyzet megváltozott, Románia egy bukott állam”, amit az elnök is elismer.
Orbán Viktor, a minta-miniszterelnök
Ghilezan szerint ráadásul
az új nemzetközi egyezmények, a bürokratikus brüsszeli struktúrák, az egyre erőszakosabb nagykövetségek, a multinacionális cégek feletti állami ellenőrzés hiánya, az erőforrásainkat felemésztő globalizáció – ezek mind arra ösztönzik az erdélyieket, hogy figyeljenek Orbán Viktorra.
A publicista példaként említi, hogy amikor a nemrégiben lezárult glasgow-i klímaegyezmény arra kötelezte az országokat, köztük Romániát, hogy szüntesse be a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, Orbán Viktor milyen kemény álláspontot fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy Brüsszel a klímavédelemre hivatkozva a klímaromboló multicégek helyett az átlagemberekre akar adókat kivetni. Ghilezan arra utal, hogy erre a hangra és erre a típusú kiállásra lenne szüksége Romániának, a román politikának is, ha szembe akar szálni a brüsszeli bürokráciával, vagy éppen a multinacionális cégekkel.
Előbb egy romániai magyar elnök, aztán a konföderáció
A publicista ezután levezeti, miért is lenne előnyösebb Románia számára, ha Kelemen Hunor lenne a miniszterelnök. Ghilezan szerint Kelemen Hunor egy pártsemlegesebb választás lenne, amely egy stabil, megbízható és reprezentatív kormányt eredményezne. Ráadásul az RMDSZ elnöke előkészíthetne – Európában elsőként – egy román–magyar konföderációt is,
amelynek keretében mindkét állam megőrizhetné a szuverenitását, de együttműködne gazdasági, társadalmi és politikai téren.
Mint hozzáteszi, ez
döbbenetes csapás lenne a megosztott európai közösség számára. Kelet-Európában születhetne újjá a németalföldi fejlődési modell.
A szerző a cikk végén idézi I. Mihály király 2011 novemberi, parlamenti beszédét is, amely kiemeli, hogy Románia akkor válik ismét tiszteletre méltóvá, ha “szomszédaival és testvéreivel” egységesen és közösen tervezi a jövőt.
Összességében tehát – legalábbis, ahogy a román publicista láttatja – Románia a sorozatos politikai bukdácsolása közepedte lassan felismerhetné, milyen politikai hozzáállásra is lenne szüksége, ha a brüsszeli bürokráciával, illetve a multinacionális cégekkel szemben saját érdekeit érvényesíteni szeretné. Nagy-Románia korábbi vélt hatalmi pozíciójához nincs mit hozzátennünk, hiszen ez a román folklór része, ahogyan ahhoz sem, hogy “Románia bukott állam”. A szorosabb román–magyar államközi összefogás, vagy egy romániai magyar miniszterelnök ötlete üdvözlendő, még ha a történelmi terheltség miatt az ehhez hasonló hangok nagyon halkak is Romániában. Mindenesetre Magyarországról példát venni egyenesen hízelgő lehet a számunkra, és tényleg: ha német lehet egy köztársasági elnök Romániában, miért ne lehetne magyar a miniszterelnök. Persze, ha ilyen előállna is, az egyelőre nem a józan átgondoltságot, hanem csak az ország szürreális politikai viszonyait képezné le. Még jó néhány hasonló cikk kell szülessen, hogy I. Mihály király szavai megfoganjanak…
Vezetőkép: MTI (a kép puszta illusztráció, amelyen Ionel Ghita, a román Softronic mozdonygyár vezérigazgatója és Horváth László, az L.A.C Holding elnök-vezérigazgatója az L.A.C. Holding érdekeltségébe tartozó CER Hungary új technológiával, Romániában készült Transmontana típusú mozdonyait avatják fel Budapesten, a Magyar Vasúttörténeti Parkban 2015. január 27-én)
Drégely
2021-11-19 at 21:14
Ha egy magyar lenne (??????!!) a román miniszterelnök, akkor:
– mit szeretne jobban: a románokat? Magyarokat? A hatalmat?
– hány napig, óráig lenne miniszterelnök?
– kinek lenne haszna belőle? Kinek? Esetleg neki. Románabbnak kellene lennie a született románnál – tehát magyarellenes kellene legyen. Janicsárszindróma, renegát-komplexus… Pár példa a múltból:
Mogyorós Sándor = Alexandru Moghioros, Szilágyi Levente = Leontin Salajan, Ludovic Satmareanu = Szatmári Lajos, Iolanda Balas _ Balázs Jolán, satöbbi.
Szép álmokat!
x
2021-11-19 at 13:02
Románia egy protetorátus. amely az első világháborút Párizsból és Londonból megtervező és levezénylő háttérhatalomnak köszönheti a létét.
Sem az első világháborúnak, sem Magyarország 1918-as összeomlásának és a jelenleg ismert Románia 1920-as megszületésének nincsen a szélesebb közönség számára iránytűként szolgáló narratívája. A hivatalos történettudomány által elfogadott nem ilyen.
Ezért nem csoda, hogy a második világháborúnak, a hidegháborúnak, az 1990-es kelet – európai eseményeknek, a „Project for New American Century”-nek, és a napjainkban az Európai Unió égisze alatt végrehajtani akart betelepítésnek sincs.
Kezdésnek a modern Európa megszületésének időszakaként tekintsük a magyar törzsek Kárpát – medencében történt honfoglalását, az őket onnan kiűzni akaró germánok ellen sikerrel vívott honvédő háborút (pozsonyi csata), és az újabb nyugati támadás megelőzése érdekében folytatott kalandozó hadjáratokat. A gesztus indoka, hogy voltunk egyaránt alanyai, majd játékszerként tárgyai a „hagyományos világ” történelmének, hogy aztán a mai tendenciák alapján, hosszú idő után ismét cselekvő alakítói legyünk.
Majd folytassuk azzal, hogy a franciák Európa középső, germán részének egyesülésétől tartva – és akár a korábban szintén pusztító külső támadástól tartó magyarok stratégiájának korlátozott voltát felismerve – hogyan használták fel ügyesen a pénzt és a propagandát a 30 éves háborúban, szítottak és tartottak fenn káoszt Európa középső részében, hozták létre és bérelték fel az északról vallásháború ürügyével támadó svéd katonaállamot, majd érték el a Vesztfáliai Békével 200 évre a német nyelvű területek megosztottságát, megszüntetve saját fenyegetettségüket.
Az 1618 – 1648 között zajló, a XVII. század világháborújaként aposztrofált konfliktus említése két szempontból nagyon fontos.
A tanulmányozása alapján ugyanis egyrészt – általában – olyan elvek fogalmazhatók meg, amelyek követendő mintaként szolgáltak későbbi világégések – messze a háttérben megbúvó – stratégáinak, ideológusainak. Ezért a harmincéves háború a későbbi világégések „ősatyjának” tekinthető.
Másrészt – konkrétan – a felfedezett stratégiai motívumok közül a kívülről, a lehető legjobban meggyengített földrajzi térség, lehető legkedvezőbb pillanatban, lehető legnagyobb erővel történő megtámadása az 1944. június 6-án „Hűbérúr”ként fellépő, és Európa nyugati felét elfoglaló USA második világháborús magatartásában fedezhető fel. Míg „az ellenségem ellensége a barátom” – az izraeli külpolitikai gondolkodásban egyébként perifériadoktríanként nevesített – elve tette lehetővé a nyugatról vezérelt első világháború előkészítő szakaszában a császári Németországot keletről fenyegető cári Oroszország stratégiai képességeinek létrehozását és erősítését, a vonakodó szövetségest akár fegyverként kényszerítő pénz segítségével.
Ezekből további következtetések szűrhetők le:
Először: a harmincéves háború svéd szakasza és a „french – russian alliance” mellé illeszthető – e az oszmán török katonaállam 1526-os, Magyar Királyság elleni – valójában a Magyar Királyság területén keresztül Bécs ellen – történt támadása. Ha ugyanis a magyarság jelentős részének pusztulását eredményező oszmán agresszióban – akár csak közvetve – fellelhetők francia érdekek és támogatás, az más megvilágításba helyezi a „Kereszténység védőbástyáját”, és a magyar történelmet. Ha valakinek a feltevés túlzásnak tűnik, nézze meg a harmincéves háborúról készített német sorozatot, abból különösen a német területek – a nyugati franciák érdekeit szolgáló – pusztulása mértékének ismertetését, majd döntse el, vonható – e párhuzam.
Másodszor: az első világháború előtt Párizsban és Londonban székelő, a jól előkészített fegyveres konfliktus kirobbantása előtt a székhelyét azonban az USÁ-ba áthelyező mozgalom létezésének elfogadása azon a meggyőződésen alapul, hogy földrajzi térségekre, majd a módszer tökéletesítésével a bolygó egyre nagyobb részére kiterjedő irányítás a pénz igénybevételével lehetséges. Mi tehát a pénz, amely révén az emberiség létszámához képest csoportnyi közösség kollaboránsain keresztül rá tudja kényszeríteni az akaratát számosakra; és kik a tagjai ennek a közösségnek. Tilos antiszemita felhangokat kihallva a zsidóságra, zsidó világösszeesküvésre asszociálni,; akkor sem, ha említhetők zsidó bankárdinszatiák, és a könyv népeként, intelligenciájánál fogva a zsidóság sokat tudhat erről a mechanizmusról is.
Harmadszor: a Szovjetunió megszületése és Sztálin diktátorrá emelkedése jól példázza, mi történik „üzemzavar” esetén, ha nem minden úgy alakul, ahogyan azt a már említett stratégák előzetesen elképzelték: egy irányítottnak vélt térség kicsúszik a kezük közül, és hatókörükön kívülre kerül. A császári Németország a cári Oroszország felrobbantásáig és Lenin hatalomra kerüléséig múló pillanatban szintén jól használta a pénzt, hogy aztán Sztálin diktátorrá váljon. Ez megengedi azt a következtetést, hogy egy kívülről fenyegetett országban – Franciország, Oroszország, Spanyolország – egy diktátor – Napóleon, Sztálin, Franco – felemelkedése valójában külső erőnek ellenállni akaró állam erőforrásainak és irányításának centralizálását és optimalizálását szolgálja a nehéz időkben. A fegyelmezéshez képest a jogok megvonásának és korlátozásának túlhangsúlyozása – még azok brutális mérete esetén is – egyoldalúság történelmi szempontból.
Negyedszer: a huszadik századi háborúkból kimaradó svéd, svájci, spanyol, illetve a náci Németország és a kommunista Szovjetunió jelentette acél fogaskerekek közül hangya módjára kiszaladó finn állam politikai túlélőstratégiája tanulmányozandó a súlyos károkat elszenvedett, pusztulás szélére juttatott Magyarországról.
Ötödször: egy nemzet ereje nem azonos országának méretével; a terület csupán egyik összetevője az állam erősségének.
A történelmi Magyarország feldarabolásának előkészítése már jóval 1918. előtt elkezdődött, és a nyugatról szervezett európai magyarellenes propaganda, a nemzetiségi szeparatizmus szervezése és pénzelése, a magyarországi szabadkőművesek mint felhasznált hasznos idióták államellenes felforgató tevékenysége, a fegyveres harcra készülődve a hadiiparban és a hadseregben szabotőrök és ügynökök beszervezése, majd a háború kitörése után az 1916-os román támadás logisztikai és hadászati támogatása mind ezt a célt szolgálta. Az évszázados elnyomatástól szenvedő, függetlenségét csak látszólag visszanyerő magyarságra támadó Nyugat fölényét demonstrálja, hogy 1918-ra levonták az 1916-os román kudarc konzekvenciáit, és már semmit nem bíztak a véletlenre. Sem az 1916-ban – szövetséges osztrák oldalon – történt árulás, sem az 1918-ban történt hazaárulás mértéke, és az erőviszonyok sem kihangsúlyozottak, amikor MO. 1918-as összeomlásának okait taglalják a szakemberek, pedig a kettő egymás mellé állítva érthető csak meg. Románia a magyarországi politikai felfordulásának kezdetén 39.000 hadra fogható emberrel rendelkezett a frontról hazatérő 1.000.000 magyar katonával szemben, majd a magyar haderő maroknyira olvasztásával párhuzamosan gyarapszik a román 180.000 fő körülire, és realizálja a területrablást. Nem ördögtől való azt feltételezni, hogy az 1916-ban csúfosan megfutó román sereg a nyugati irányítóközpont végső sikert garantáló, erőteljes ösztönzésére vált bátorrá és ellenállhatatlan erejűvé az ország területének megvédésére képes, később azonban belülről szétvert, és árulás folytán védekezésre képtelenné tett magyar haderővel szemben.
A mélyen rejtőzködő, világhatalmi projektjét következő fázisába léptetni kívánó közösség újra támadja Magyarországot, és az első világháború után a Magyar Királyság területén létrejött országok közül a magyarok maradék országán kívül már csak Románia létezik. A megváltozott körülmények között életképes-e az eddigiek alapján, és a jövőben mi lesz a sorsa, a mi szempontunkból azért fontos, mert a kárpát – medencei lehetőségeinket nagyban meghatározza. Ehhez pedig tudni kell, hogy milyen minták alapján milyen indítékoktól vezérelve mi történt valójában 1918-ban és közvetlen előtte.
Mr. Smith
2021-11-18 at 20:17
Szép jövőt lehetne ezekkel a románokkal építeni. Eddig minden szövetségesüket hátbaszúrták. Elég nekünk az unió, kés onnét is jön épp elég.
hozzaszolo
2021-11-18 at 17:48
Felmerül a kérdés, hogy a Gyulafehérvári majdani egyezményben biztosítunk e autonómia jogot a románoknak?
Lehet e román zászló, román himnusz?
Kinek a szeme fogja bánni?
Vladtepesch
2021-11-18 at 15:16
A helyzet az lenne, mint az NSZK és az NDK egyesülése esetén.
Az NSZK is a mai napig megszenvedi az egyesülést, a mai napig nem zárkóztak fel a volt “keleti tartományok”.
Miközben az NSZK háromszor akkora volt lélekszámban és minimum 50szer erősebb gazdaságilag az NDK-nál.
Egy magyar-román unió esetén az arányok a mi hátrányunkra katasztrofálisak lennének mindkét vonatkozásban.
És a legnagyobb gond az emberi tudattal lenne:
mi, magyarok túlnyomó többségünkben európai szinten vagyunk képesek gondolkodni, a románok pedig csak a legrettenetesebb uszulós vérlumpenproli szintjén (akárcsak a pesti prolik!).
És ez vágna minket teljesen haza.
Úgyhogy azért nincs semmilyen realitása egy uniónak velük, mert a románok olyanok, amilyenek.
Borzasztóak.
Füge
2021-11-18 at 14:48
Ne Te Ne!
Először is Erdély teljes egészében vissza adjátok, örökre lemondtok róla! Azután a maradékot a Kárpátokon kívül magyar fennhatóság alá helyezitek. Nos így már lehet ez a scifi némileg valós. Ha pedig Havasalföld és Moldva a saját erején e fennhatóság alatt eléri az önálló és józan ( ez kétséges) megmaradás szintjét ha akar marad föderális ha akar önállósodhat!
Kolonc nem kell a nyakunkba, csak az ami történelmileg megillet minden magyart!
Orientál
2021-11-18 at 14:23
Nagyon lassan és óvatosan egyre több román kezd el és fog csalódni a román politikusokban. Főleg aki nagyon káros románokra az eredetileg nem is román származású , az elnökük.
mutant pig
2021-11-18 at 11:41
Románia egészen jó ország lenne….románok nélkül.
Vladtepesch
2021-11-18 at 10:24
helyesen: és itt véget is ér. bocs.
Vladtepesch
2021-11-18 at 10:22
Természetesen a román pasas ötlete politikai sci-fi.
Eljátszadozva az ötlettel mégis az alábbi gondok vannak:
1. Romániában a nacionalizmus olyan mértékű, hogy ahhoz képest mi itt sehol nem vagyunk. És ezt alapvetően a román ortodox egyház gerjeszti, szítja, táplálja. Én úgy tudom, hogy Regátban, Havasalföldön nem nagyon van magyargyűlölet. Ez az erdélyi románokra jellemző inkább. Bukarest, mint tipikus nagyváros, eléggé liberális, ott szintén nincs magyargyűlölet. Fel van töltve a youtube-ra néhány video, ami ezt látszik alátámasztani.
2. Mivel elvileg mindkét ország a “kapitalizmust építi”, ahol elsősorban a teljesítmény számít, így egy magyar miniszterelnök Romániában ország-világ előtt megmutathatná, hogy a magyarok nem ellenségei a románoknak, sőt. Pláne, ha még jól is kormányozna.
3. Mit nyernénk a román nyelvvel, ha egy országban élnénk velük? Sokat. A román kulcs az összes latin nyelvhez és paradox módon az angolhoz is! Ne feledjük, a háború előtt és alatt a középiskolákban latint (is) kellett tanulnunk, és a több, mint ezeréves történelmünk döntő részében az államnyelvünk nem is a magyar, hanem a latin volt!
4. Nyernénk azt, hogy az erdélyi magyarság és kiemelten a Székelyföld teljes nyelvi, kulturális és utóbbi politikai autonómiát is kapna.
5. Lenne egy tengerpartunk.
6. A Fekete-tengeri gázlelőhelyek hasznából közvetlenül részesülnénk.
Na, eddig volt az ábrándozás.
És itt évet is ér.
Torockó
2021-11-18 at 10:18
Ezt fogadjuk el igaznak: “Románia akkor válik (ismét) tiszteletre méltóvá, ha “szomszédaival és testvéreivel” egységesen és közösen tervezi a jövőt.” Egy magyar miniszterelnökkel sokkal több balhét vitetnének el, azaz ráfognának mindent, amit ők csinálnak. Azért a pár hónapért felesleges ezt felvállalni. A folyamatos kormányválságot ők maguk, a rossz választási rendszerükkel is okozzák az ország instabilitását. Konföderáció – korábban Duna-Konföderáció – is több népet foglalt volna magában, nemcsak a magyart és románt. Most már létezik a V4, annak bővítése, súlyának növelése – bizalmi alapon is – érdekünk. A bizalom tekintetében sajnos eléggé hátul helyezkednek el a románok, meg eddig semmiféle jelét nem adták a közeledésnek, tehát dolgozzanak ezen. Aztán, néhány más ország után sorra kerülhetnének – szigorú feltételekkel.
Dániel Irén Viola
2021-11-18 at 09:45
A viccet félretéve: senki ne döljön be a Ghilezán állításainak, ugyanis a Johannist a román választók a PSD és Victor Ponta miniszterelnök elleni bosszuból választották meg, amiért a PSD nem létesített megfelelő számú szavazóhelyiséget a külföldön föleg az Angliában dolgozó románoknak. Akkor a bukaresti cégem könyvelőjének a fia aki Londonban dolgozott, felhívta a romániai rokonait és a szüleit, hogy szavazzanak Johannisra mert a PSD becsapta őket.
Most ugyanaz a helyzet: azzal riogatják a román pártokat, hogyha nem szedik össze magukat a nép a Kelemen Hunort fogja ültetni a miniszterelnöki székbe. Ez amolyan zsarolás hogy vigyázat mert inkább egy magyart teszünk meg miniszterelnöknek, ha ti nem szeditek össze magatokat.
Most már a Johannist tartják a felelősnek Románia jelenlegi helyzetéért.
Azt sem kell elfelejteni, hogy a döntő pillanatban a román vezetők átálltak az oroszok oldalára és győztesen kerültek ki a 2. Világháborúból. Egy szélkakas arra forog ahonnan fúj a szél.
Dániel Irén Viola
2021-11-18 at 09:16
Helló magyar baloldal!!! Na pont most kapta az Orbán kormany a legnagyobb elismerést a Bezzegrománia részeről, egy jeles újságíró Marius Ghilezán tollából!!!!
Ez az úriember Románia miniszterelnöki székébe kívánja látni Orbán Viktort, de legalább Kelemen Hunort ha az előbbi nem is lehetséges. Köztudott, hogy a román bal és jobb oldal ha semmiben nem ért egyet, abban viszont hogy a “közös ellemség a magyarok “, abban 100%-osan egyetértenek.
Na ezt soha nem hittem volna, hogy egy román ember le fogja írni. Nagyon kétségbe lehetnek esve a románok, ha magyar miniszterelnököt szeretnének Románia élére. Valóban nagy lehet a baj. Fele sem tréfa!!!
Retzkír
2021-11-18 at 08:42
Válaszom a szőröstalpú firkásznak:
NEM!
Sokat kell még vezekelni a románoknak, hogy odaülhessenek az asztalubkhoz
Éhes disznó
2021-11-18 at 04:14
Királytigris
2021-11-17 at 16:47
&
A sovinizmusuk elködösítette az agyukat és kikapcsolta a vészjelzőjüket.
Ez a gazember firkász meg közös államot akarna, közös alkotmánnyal. 20 millió tomán, 1 millió magyar és a 10 milliós Magyarország.
Gyakorlatilag Romániához csatolná Magyarországot.
Ne bzd már meg!
Péter
2021-11-17 at 22:39
Győző2018
Te még nem jutottál túl messzire a gondolatmeneted építésében ,erőltesd meg magad.
Ma hír a migrációt,és azokat segítő ngo-kat gyakorlatilag a törvények főlé helyezték a bírák.Akik ezeket támogatják olyan pénzügyi forrásokkal rendelkeznek mint 1000 Magyarország.Sosem állnak le még el nem érik a céljaikat ha már ennyi pénzt beleöltek,hacsak ki nem írtja őket valaki az ivadékaival együtt.Hát rájuk nem számíthatunk,látjuk úgy módosítják a játékszabályokat ahogy akarják.
Románokról keveset tudok viszont az feltételezhető nem mindenki magyargyülőlő
kretén ,biztosan vannak köztük is értelmes emberek .
Ha azt nézzük Magyarországon is csak néhány százalékon múlik ki alakít kormányt,ebből nem lehet megitélni egy népet.
Orbán már 10-éve rájött hogy csak a szomszédainkra számíthatunk,egymásra vagyunk utalva.tök mindegy mi volt a múltban .Ha nem tesszük kicsinálnak minket,a korrupt nyugati söpredék által.Te sem meg én sem vagyunk egyenrangúak
a valóságban egy nyugati polgárral
Zoltai Guszti
2021-11-17 at 22:25
Ungare Anunaki
Pedig egy Oláh-Ciszjordán palesztin konföderációt megnéztem volna szívesen. Amikor Bukarestet megszállják Merkava tankokkal…
B4C
2021-11-17 at 22:06
Orbán Viktort Romániának? Egy frászt, “lósaart, mama!”
Viszont a csótànyt makimajmostul, tehenestül, és a tetű ellenzék összes görényével együtt szívesen átadjuk! De vissza bem jöhetnek!!!
gyozo2018
2021-11-17 at 21:28
Péter
2021-11-17 at 21:13
Te sem tudsz gondolkozni.
Anyád volt már emlegetve?
2021-11-17 at 21:27
MARIUS GHILEZAN!
ERDÉLY UTÁN ROMÁNIÁHOZ CSATOLNÁD EGÉSZ MAGYARORSZÁGOT?
TETŰ.
Győző
2021-11-17 at 21:24
PG2021-11-17 at 20:50
Ja!
Az Országházunkban akarnák ünnepelni Erdély elcsatolását.
Megnézhetik Frankisztánt.
Na, ők igazgatják a románok sorsát.
Erdély tartson ki!
Péter
2021-11-17 at 21:13
Ha kettő rossz közül lehetne csak választani, a migránsok vagy a románok közül,akkor az utóbbira szavaznék!
Remélem itt azért még nem tartunk,és a nyugat összekapja magát, a jövőben pont az ellenkezőjét teszik majd, mint amit a soros tanácsadói leírnak nekik egy papírra
PG
2021-11-17 at 20:50
A románok mindig csak a pillanatnyi érdekeiket nézik, egyébként teljesen megbízhatatlan népség. Amikor nálunk rosszul mentek a dolgok, akkor bezzeg kihúzták magukat és ünnepelték Erdély elcsatolását. Aztán fordult a kocka, nálunk jól mennek a dolgok és boldogul az ország, s immár jó lenne nekik is ez a stabilitás és jólét, s ezért fantáziálnak a föderációról.
Solaris
2021-11-17 at 20:10
Új műfaj van születőben, a politikai sci-fi.
De legalább szórakoztató lenne, nem az.
Környezetszennyező mint sok más agyrém.
khm
2021-11-17 at 19:56
A ro-mánia nem kell,csak Erdély!
Ungare Anunaki
2021-11-17 at 19:39
Palesztin miniszterelnöknőjük sem lett végül, pedig már nagyon úgy állt a dolog.
kamcsatka
2021-11-17 at 19:32
szovesen annektaljuk Romaniat. semmi problema, holnap kezdhetjuk.
Zoltai Guszti
2021-11-17 at 19:10
Óriási!
Tényleg egy Történelmi Monthy Pyton van!
Azok az oláhok akik fennállásuk alatt minden szerződést megszegtek, és minden szövetségest elárultak,most döbbenten veszik észre jelen szövetségesük rogyadozó lábbakal csúszik lefelé a falnak támaszkdova a földre, ÉS NINCS KINEK ELÁRULN!!!
Az oroszoknál sikerrel ásták el magukat és miattunk nem is igen van rájuk szükségük,Kínának pont nem esnek a logisztikai láncba.Kell tehát valaki új szövetséges akit majd ha el tudnak árulni megint jól fog hozni.Hát felkínálják a nagy semmit (heszen románia osztatlan nemzetállam ugye) hogy a sok bajért cserébe megfelelő időben elárulhassanak valakinek…Komolyan ez egy vicc.
Én szavazzak egy államalakulatban az oláhokkal?
Ritkán mondjuk ki de Trinanonnak volt előnye is. Az összes körüllakó az etnikai problémán rugózva szerzett magának államot.Mind homogén nemzetállamot akart de csak egy lett az MI!
Most hogy az 1526-1946 közötti időszak összes etnikai verzióját kipróbáltuk amit igazából a Török hozott a nyakunkra, ugyan miért lennénk olyan hülyék hogy a régi átkot a nyakunkba vegyük?
Főjetek csak benne Domnue! Majd ha eleget főttetek a hús úgy is leesik magától a csontról….
Nonvideor
2021-11-17 at 18:58
Marius Ghilezan!
HOL VOLTÁL, AMIKOR MEGHURCOLTÁK, GYILKOLTÁK, AGYONVERTÉK A MAGYAROKAT, MERT MAGYARUL MERTEK BESZÉLNI, MAGYAR HIMNUSZT ÉNEKELTÉK ÉS MAGYAR ZÁSZLÓT TARTOTTAK OTTHON?
Tetű ágens.
accept
2021-11-17 at 18:19
Tök mindegy előbb vagy utóbb minden eu adófizetö a soros “SS” neonäci fasiszta brüsszeli diktatúra (korrupt -gazemberek) másodrangú csicskása és a “neved kuss és pofa be
“szolidaritás -rabszolga” lesz!Szocialparazita és kriminális bünözök afrikai iszlam hordák (Millios) tömegét fogják eltartani!
A oarazita herék szaporodnak te meg dolgozz szolidaritás rabszolga!
RV
2021-11-17 at 17:44
Íme Bezzeg Románia!
No comment.
Vladtepesch
2021-11-17 at 17:35
Tegnap egy hasonló hír kapcsán ezt írtam:
“Ideje, hogy Romániának magyar miniszterelnöke legyen.
Én javaslom nekik Viktor Orbánt.
Perszonálúnióban leszünk. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))”
Ugye értik, hogy erősen ironizáltam már tegnap is?
Erre ma megjelenik ez az ötlet – komolyan.
Némiképp hízelgő, hogy románok is olvassák a kommentemet.:))))))))))))))))))))))))))))
(irónia újra!)
Oké, lehet/ne perszonálunió, de ennek lenne néhány – nem teljesíthetetlen – előföltétele:
1. A Partiumot azonnal vissza kell adniuk nekünk.
2. Erdélynek önálló entitásnak kell lennie – Svájc mintájára szervezett kantonális berendezkedéssel, ahol a Székelyföld önálló kanton, és egyébként Erdély minden településén – ha van neki magyar neve (mindnek van magyar neve!!) – magyar és román nyelvű táblák legyenek, minden felirat kétnyelvű legyen mindenhol.
3. A románoknak nem kell tanulniuk magyarul – úgy sem menne nekik – a magyarok viszont idegen nyelvként tanulják a románt.
4. A francia típusú – prefektuális – közigazgatási berendezkedés helyett a régi magyar megye-rendszeren kell alapulnia az egész közigazgatásnak az unión belül.
Na, jó, most ért a bilibe a kezem – felébredtem.
A fentiek esélye rosszabb most, mint egy lottóötösé.
Egyébként végre lenne egy tengerpartunk, amire nagyon nagy szükségünk lenne.
Őszintén szólva a faszt érdekelnének engem a románok – éljenek, ahogy tudnak, ki nem szarja le, én nem akarnám elmagyarosítani őket (ez jelentős génromlást jelentene számunkra:)))))))))))))))))))), csak a magyarokról szálljanak le már.
Kérem, a fentieket tekintsék humor-irodalmi munkásságom részének! :)))))))))))))))))))))))))
Nonvideor
2021-11-17 at 17:15
“Románia a sorozatos politikai bukdácsolása közepedte lassan felismerhetné, milyen politikai hozzáállásra is lenne szüksége, ha a brüsszeli bürokráciával, illetve a multinacionális cégekkel szemben saját érdekeit érvényesíteni szeretné. ”
.
Seggfej!
Ha nem lennének komprádor kormányaitok Ceausescu kivégzése óta, akkor minden másként alakulhatott volna.
De ti ujjongtatok, amikor a jasi bányászok kiverték Sütő András szemét,
folyamatosan btatjátok a magyarokat, gyűlölködtök, ok nélkül bebörtönözitek a magyar fiatalokat, pofáztok, mert a több ezer éves szülőföldjükön magyarul beszélnek, megakadályozzátok az autonómiát, sok magyar a nrmzeti Himnusz, a nemzeti zászló miatt vertek agyon, akasztottak fel.
És most CSERÉBE ORBÁN VIKTOR KAPARJA KI NEKTEK A GESZTENYÉT ÚGY, HOGY
FÖDERÁCIÓVAL SZAVAZNÁTOK BE MAGYARORSZÁGOT AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBA?
SZEMÉT, SUNYI, ALATTOMOS ROMÁN, TE!
Csámpás Marcsa
2021-11-17 at 17:10
Matyika, drága! Te hány éves vagy, lelkem?
.
“Mert ha egyben marad a Monarchia, pláne kiegészülve Lengyelországgal, a délszláv és román térséggel, komoly hatalmi központ lett volna, Európa teljes értékű része.”
.
Pontosan azért verték szét a németek, franciák, angolok, hogy ne úgy legyen.
Tanulj, fiam, okosodj.
méz helyett gyantacsapda
2021-11-17 at 17:08
Aki ezt a “konföderáció” fazságot kitalálta, megíratta a saját újságírójával, az nem tud a magyarok fejével gondolkodni.
.
“Jujj, de ugranak majd a magyarok arra, hogy összebútorozhatnak Erdéllyel egy konföderáció alatt.”
.
Ja!
Koloncot a magyar nyakába, hogy együtt süllyedjen a románokkal?
Ezek ennyire hülyének néznek minket?
Bértollnokkal mézesmadzagot?
Hát azon a madzagon nem méhecske termelte méz van, hanem
gyantaméreg csapda.
Ludas Mátyás
2021-11-17 at 17:04
Álom álom édes álom… Amúgy nemrég a következő hozzászólást tettem fel O.V. oldalára: “Szokatlan dolog jutott eszembe. TRIANONNAL MINDEN KELET-EURÓPAI NÉP ROSSZUL JÁRT! Persze akik kaptak Magyarországból, nem így érzik, de valójában ők is. Mert ha egyben marad a Monarchia, pláne kiegészülve Lengyelországgal, a délszláv és román térséggel, komoly hatalmi központ lett volna, Európa teljes értékű része. De bejött az “oszd meg és uralkodj”, és ezeknek a népeknek a marakodása az elmúlt 100 évre biztosította a Nyugat hegemóniáját a térség fölött. Ezt érdemes lenne tudatosítani a többiekben is, hátha megértik, hogy közös érdek ezen változtatni.” Persze, hogy mennyi idő lenne 100 év soviniszta agymosását helyrehozni, az más kérdés.
Nonvideor
2021-11-17 at 17:04
“egy román–magyar konföderációt, amelyben az államok szuverenitásuk megőrzése mellett közösen képviselhetnék érdekeiket Európán belül…”
Egy a nagy LÓHADHÁZYT!
Aztán a kohn-döferáció a 20 milliós románnal megszavaztatná az Európai Egyesült Államokat.
ANYÁTOK DOBREVJÉT NEKTEK! AZT!
Méghogy vegyünk a nyakunkba egy lepusztult, szétlopott országot, és tegyük ki magunkat és a többségében liberálkommunistákra szavazó románoknak?!
NOOOORMÁLIS?
De az sem gondolkodik, aki ujjongani kezd az ilyen sunyi, alattomos nyomulás láttán.
.
Hála Istennek, a magyarok nem hülyék, Orbán zseni, átlát rajtuk.
Adjátok vissza Erdélyt, aztán majd látnátok csodát.
Sico
2021-11-17 at 17:02
ERDÉLY JÖJJÖN VISSZA DE A VLAHOK NÉLKÜL, A REGÁT PEDIG MARADJON AHOL VAN. KONFÖDERÁCIÓ ? KÖZÖS LÓNAK TÚROS A HÁTA. MIKOR TARTOTT BE AZ OLÁH EGYETLEN SZERZŐDÉST IS ? SOHA ! NA EZÉRT BUKNAK MEG MINDIG HISZEN A SAJÁTJAIKAT IS HÁTBA TÁMADJÁK !
gyozo2018
2021-11-17 at 16:58
Királytigris
2021-11-17 at 16:4
Mentsen Isten, hogy csatlakozzanak a V4-ekhez.
Azonnal szétvernék.
A románok mindig is árulók voltak!
Gáspár Anette
2021-11-17 at 16:57
Jóságos Isten!
A román publicisták, a román értelmiség még mindig nem fogta fel,
hogy A ROMÁN NEMZETÁLLAM MEGSZŰNT, KOMPRÁDOR HATALOM ÉRVÉNYESÜL
A KORMÁNYOKBAN ÉS A SZÁSZ ELNÖK IS AZ?!
Még mindig ugranak a rendszeresen kijátszott magyarkártyára,
s nem veszik észre, hogy a Nyugatnak lefeküdt bolsik kihúzták alóluk
az országukat?
Akinek esze van, az Erdélyben székely fejedelmet választ és elszakad
az összebarkácsolt, és szétkorrumpált Romániától.
Királytigris
2021-11-17 at 16:47
A románok annyira soviniszták, hogy egy ilyen konföderációra teljesen alkalmatlanok. Csatlakozásuk a V4-hez már egy reálisabb alternatíva.
Tudományos libsizmus
2021-11-17 at 16:43
“…Kun Béla elűzése után éppen Ferdinánd román királytól kérték, hogy fogadja el a magyar trónt” – orbitális féknyúz.
Ettől független, de ha jól tudom, Ferdinánd román királyt kitagadták a Hohenzollern dinasztiából Románia 1916-os és 1918-as árulása okán.
Ettől persze még lehetett volna magyar király, csakhogy erre őt az ég világon nem kérte fel senki.
Logikus
2021-11-17 at 16:40
HÁT, SZERINTEM AZ ILLETŐ SZERZŐT, BIZTOS HOGY KIRÚGJÁK, AMIÉRT ILYET MERT ÍRNI…
TS
2021-11-17 at 16:39
Petre Șidi lesz az a miniszterelnök.
Zsolt
2021-11-17 at 16:35
Ha csak annyi megtörténik, hogy a Kárpát-Medence népei elgondolkodnak a jövő globális kihívásain és meglátják a lehetőséget egy tágabb összefogásra, pl. kibővítve a V4 szövetséget, akkor utólag elmondható lesz, hogy mégsem volt hiába a cikk.
TS
2021-11-17 at 16:34
Bukott állam, bukott állam, a reálbér PPP-ben pedig megelőzte a magyart…
Kicsit olaszos lett a román politika, mert kormányválságról kormányválságra bukdácsolnak, korrupció orrba-farba, az ország meg fejlődik…
Tudományos libsizmus
2021-11-17 at 16:32
Magyar–román konföderáció? Isten őrizz attól. Visszaadjátok szépen Erdélyt, a Részeket, a Bánságot és Máramarost, és béke veletek. Majd Besszarábiával kárpótoljátok magatokat, ha nem lép közben a tyúkszemetekre Putyin. Amúgy is tele van Havasalföld és Moldova Egyesült Fejedelemsége (libsiknek: Románia) “Basarabia este română” graffitikkel.