Ahogy arról korábban már portálunk beszámolt, a geotermikus energia Magyarország számára ma még szinte felfoghatatlan léptékű lehetőségeket tartogat. Ezúttal portálunk egy szakmai háttérbeszélgetésre kapott meghívást, ahol lehetőségünk nyílt a hazai geotermikus fejlesztések mellett elkötelezett vállalatok képviselőit és a szakmai szereplőket is kérdezni a témában.
Miközben a gáz és a villamos energia ára még mindig az egekben van a háború előtti szintekhez képest, Magyarország számára a geotermikus energia hasznosításával eddig soha nem látott lehetőségek nyílnak meg az energiafüggetlenség megteremtésének és a rezsicsökkentés fenntartásának irányába.
Lengyel know-how
Már viszonylag széles körben ismert az a tény, hogy a földhő hasznosításával történő zöld energiatermelés szempontjából Magyarország lehetőségei világviszonylatban is rendkívül kedvezőek (nagy leegyszerűsítéssel úgy foglalható össze, hogy hazánkban sokkal kisebb mélységig kell fúrni a földben ahhoz, hogy elérjünk bizonyos hőmérsékleti szinteket, mint a bolygó más pontjain). A korábban, tudományos munkájáért Nobel-díjra is jelölt Bohdan Zakiewicz professzor a XX. század második felében kidolgozott egy olyan, úgynevezett „zárt rendszerű, mélyfúrásos technológiát”, amely lehetőséget ad arra, hogy az ezzel a technológiával elkészülő geotermikus erőművek a felszín alatti vízkészletek megsértése és beszennyezése nélkül termelhessenek villamosenergiát.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha több évtizede ismert előttünk a jelenlegi kihívásainkra megoldást jelentő technológia, akkor mégis miért nem alkalmaztuk azt? A válasz pedig igen egyszerű: mert nem volt rá szükség. Rendelkezésünkre álltak ugyanis az olcsó szénhidrogének, amelyekkel működtethetőek voltak országaink gazdaságai, fűthetőek voltak lakásaink és tankolhatóak autóink. Mára azonban a helyzet alapvetően megváltozott, így a gazdasági racionalitás olyan technológiák használatára ösztönzi az állami és a piaci szereplőket egyaránt, amelyekre eddig nem mutatkozott komolyabb igény.
Jobb helyzetben vagyunk, mint Izland
Ishtiaq Ahmad a felszíni, sekély fúrásos technológián alapuló geotermikus erőművekkel foglalkozó izlandi GEG cégcsoport képviselőjeként ismertette, hogy Magyarországon az elmúlt évszázad során olyan vizsgálatok és kutatások történtek, amelyek hitelt érdemlően bizonyítják, hogy hazánk kedvezőbb adottságokkal rendelkezik a földhőhasznosítás révén történő villamosenergia-termelés területén, mint a területen éllovasnak számító Izland. Kifejtette, hogy cégük finanszírozást és szakértői hátteret is biztosítani tud a magyarországi geotermikus erőművek létesítéséhez. Rámutatott, hogy az általuk alkalmazott moduláris rendszerrel történő fúrások olcsóbbak, biztonságosabbak és hatékonyabbak, ezáltal garantálják az ilyen technológiával készülő erőművek gyorsabb megtérülését.
Zöld, hatékony és kis helyet foglal
Zbigniew Roch, a Zakiewicz professzor által szabadalmaztatott fúrási technológia és a Rotard AG csapata által továbbfejlesztett, finomított változat felhasználásával rendelkező vállalat vezetőjeként arról beszélt, hogy amennyiben Magyarországon ilyen technológiával létesülhet geotermikus erőmű, úgy egy teljes mértékben zöld, környezeti kitettségektől mentes, napi 24 órában kiegyenlített energiatermelést biztosító rendszer jöhet létre. A zárt rendszerből adódóan pedig a környezetszennyezés lehetőségétől is mentes módon tud a jövőben az ország villamos energiát előállítani. Roch úr rámutatott, hogy a geotermikus erőművek valamennyi megújuló energiaforrással szemben kisebb helyigénnyel rendelkeznek, vagyis nem szükséges a létesítésük során például több tíz hektárnyi kiváló minőségű termőföldet vagy éppen erdőt letarolni, mindössze 3–4 ezer négyzetmétert.
Megjegyezte azt is, hogy az ipari parkok és települések közvetlen környezetébe telepített kisebb kapacitású erőművek további előnye lehet, hogy a helyi felhasználók igényeit elégítenék ki, vagyis a növekvő energiaigények ellenére sem lesz szükség rendkívül drága hálózatfejlesztésekre az ellátásbiztonság fenntartásához. Egyben kiemelte, hogy a Zakiewicz professzor által szabadalmaztatott fúrási technológiával Magyarországnak a jövőben kilátása lehet akár a nettó villamosenergia-exportőr pozíció felvételére (vagyis a megnövekedő igények mellett is tartósan több villamos energiát termelni annál, mint amit az ország felhasznál), emellett pedig a lakossági fogyasztókat védő rezsicsökkentés fenntartására is.
Hibrid megoldás Magyarországon
Szigli Tamás, a magyarországi fejlesztéseket előkészítő és összefogó Bridge Energy Kft. ügyvezetője elmondta, hogy céljuk egy olyan hibrid megoldás létrehozása, amely ötvözi az izlandi sekély fúrásos, valamint a Zakiewicz professzor által jegyzett mélyfúrásos technológia előnyeit. Emlékeztetett, hogy már több mint másfél éve dolgoznak kollégáival azon, hogy a geotermikus erőművek teret nyerhessenek Magyarországon ,és folyamatos fejlesztések zajlanak az energiaszuverenitás előmozdítása, valamint a lakossági rezsicsökkentés fenntartásának biztosítása érdekében.
Csak nyerhetünk vele
Napjainkban azonban különösen aktuális a kérdés, hogy vajon elfogadják-e egy adott település lakói, hogy a környezetükben egy eddig nem látott technológiával építsenek villamos energiát előállító geotermikus erőművet. Szigli Tamás kifejtette, hogy ezek az erőművek semmilyen módon nem veszélyeztetik a környezetet és a helyben élőket. Külön kiemelte, hogy az erőművek kapcsán az egyetlen felmerülő kérdés, hogy az ott működő szivattyúk mennyire lehetnek zavaróak a környéken élők számára. Ezzel kapcsolatban azonban leszögezte: hitelesített mérések bizonyítják, hogy ezek az eszközök sem jelentenek zavaró mértékű zajterhelést.
Szigli Tamás az összefoglalójában kiemelte, hogy a múltban részben megvalósított, a környezeti viszonyoktól függő energetikai beruházások nem hozták meg a várt eredményeket, és a fokozódó területhasználati igény sem kedvez a szél- és naperőműrendszereknek. Elmondása szerint annak érdekében, hogy hazánk energiakitettsége csökkenthető legyen, szükség van a földhő energetikai hasznosítására, illetve az ezzel összefüggő jogszabályi környezet racionalizálására. Kifejtette, hogy céljuk Magyarország számára olyan energetikai alternatívát nyújtani, ami rövid-, közép- és hosszútávon is megoldást jelent, illetve beváltja a hozzá fűzött reményeket. Végül az ügyvezető rámutatott, hogy cégük elkötelezett az üzletvitelüknek és a cégpolitikájuknak a nemzeti érdek szerinti alakítása mellett, ennek érdekében pedig szoros együttműködésre törekednek Magyarország kormányával, egyúttal bíznak benne, hogy az első mélyfúrásos technológián alapuló 50 megawattos erőművet közösen hozhatják majd létre, a közös nemzeti érdek alapján.
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
kanigunda
2023-03-18 at 16:31
Igen, sajnos a magyar geotermiához képest a kedélyeknek kéne hűlni. Szabadjon csak a büki fürdőre
utalnom egy rövid demonstráció keretében! Ott (legalábbis régebben) a feltörő gőz egy részét virág
csokrokra, Miki egerekre meg hasonló csecsebecsékre irányították amin nagyon gyorsan egy mészkőréteg
keletkezett. Gegnek jó a szuvenírboltba de gondoljunk bele, hogy a csövek is ilyen tempóban dugulnának.
Szóval egy direkt vízfelhozatal több problémát generál mint megold. Sajnos. Ugyan nem vagyok hőerőgépész
de egy zárt, mélyszondás megoldás nem értem miért eleve kizárt.
Klárika
2023-03-17 at 21:43
tökéletesen igaz és figyelemre méltó az amit apro_marosan_petergabor 2023-03-17 at 10:07 felsorol. Úgymint na4 2023-03-17 at 11:48 hsz.-e is
Van elég nagyobb területű, gazdagabb és zöldebb ország, mégsem vágnak neki e technológiának. Meg egyéb “katyvaszoknak. Sokat olvastam erről. Teljesen ismeretlen és kiszámíthatatlanok a következmények. Nem beszélve arról, hogy az illető kormányok a legnagyobb mértékben a lakósságuk tiltakozása miatt félnek. Hiszen ez viszonylag nagy területeket foglal el, onnan el kell a lakosoknak takarodniuk, házból, földről, otthonból kifele. Tehát minden folyománya a lakósság kárára történne, meg azután rém drága, költséges is. A relative lakatlan, ritkán belakott területeket is könnyelműség lenne feladni, hiszen azok beleszólnak az ország klimatikus viszonyaiba.
És akkor, tessék, uniós érdek lett, Magyaro.-t kikészíteni e technika által. Plusz, hogy befektető, építők, szakik mind külföldiek lennének s itt szereznének gyakorlati tapasztalatot e technikával kísérletezve.
Hülyeség áldozatává válni Magyaro. tompa fejű -már aki – polgárai, újságírói hiú “büszkeségének”, hogy itt van a legalkalmasabb hely, sehol máshol még a kiemelt Izlandban sem. Kitüntető, hogy Izlandnál is fontosabbak lettünk, mindegy, ha veszteségesen is.
Hesslerezredes
2023-03-17 at 18:53
Szlovenszki József2023-03-17 at 18:19
Egyetértek Önnel, sajnos – mármint az a sajnos, hogy az a helyzet, amelyet Ön – helyesen – felvázolni volt.
Minden jót Önnek.
Szlovenszki József
2023-03-17 at 18:19
Tisztelt Hesslerezredes!
Úgy látom azonosan látunk, csak az az eltérés, ki hány évet élt már!Én sajnos még a termálfürdőket sem így látom.Talán az is csak töredék szelet, amit megvalósítottak. A többit ( talán zöme )felújított, új fürdőket simán gázfűtésre állították. Nyilván az udvar köreiben volt ( és most is biztos van) aki a gázbizniszben , gázkazán importban…stb érdekelt. Miért térdelt le a legtöbb fürdő a gázáraktól? Én egyetlen sportlétesítményt sem engedtem volna építeni, ami nem földhővel működik. Dirrel-durral, kokárdával épül sok minden, mert mehet a biznisz, de a fenntartásnál már nagyok a deficitek. Ha reklamáció van a kivitelező már felszívódik, az önkormányzat kevés pénzt kap a működtetésre..stb.Ez volt a korábbi politikai vezetésnél is ,és most is. Csak a cégfeliratok változtak, a rendszer ugyanaz!
bl
2023-03-17 at 17:53
Magyarország arról híres, hogy a lehetőségeit elrontja, tönkretesz mindent (a feltehetően irányított) intrika. A földhő egy nagy lehetőség nemcsak fűtésre, hanem villamosenergia-termelésre is. Éjjel nappal zsinóráramot tudna adni, ráadásul diverzifikált módon.
Hesslerezredes
2023-03-17 at 17:09
Én ezt hallom már cca. 70 éve itt.
És a termálfürdők kivételével ebből – érdemben! – az égvilágon semmi nem valósult meg.
Félek, még ez lesz – minimum – másik 70 évig itt.
Vagyis helyesen: nem lesz.
Szlovenszki József
2023-03-17 at 16:13
Sajnos sem a múltban, sem most nem tudok már hinni abban, hogy országunk, és vezetése képes lenne kihasználni azt a kevés lehetőséget , amire adottságunk van. Mert igenis jobb lenne 20 db 50MW-os erőművet építeni, mint újfent gázerőműveket import gázra, kábelt húzni idegenek tengere alatt, hogy Azerbajdzsánból importáljunk áramot, gázvezetéket építeni Szlovénia felé, hogy Algériai gázt kapjunk.
De hát mit is gondoljak? Elnézem a boltokat,a jó paradicsom, paprika…olyan , mint a fehér holló, de magyar nem nagyon van, csak török, marokkói, spanyol, holland.Se íze, se szaga, se bűze nincs egyiknek sem, műanyag mind!Hát erre is jó lenne a geotermia!Már 30 éve európa elsőnek kellene lennünk, ha nem csak a szánk lenne nagy!
Gondoljuk meg! Hollandia:annyi, mint a Dunántúl, majd kétszer annyi lakossal, mint Mo.A termőföldjüket a tengerből kerítették le, földgázzal fűtött fóliákban , kelet-európai munkaerővel termelik meg a primőröket, amiben itt-ott világelsők.Hát még ebben sem rúgunk labdába, akkor mit akarunk? Legfeljebb fellengzős szólamokat pufogtatunk!Ebben sajnos 50 éve nem látok változást!Szégyen!
na4
2023-03-17 at 11:48
Városi legenda: az újságírók meg a politikusok minden butaságot elhisznek. Izland egy tektonikus törés mentén fekszik, és geotermikus adottságaik messze jobbak mint Magyarországé. Ami ott jól működik, nem biztos, hogy nálunk is jól fog. Van geotermikus cég már Magyarországon, a Pannergy. Van is néhány jól működő projektjük, de Magyarországot ők sem tudták megváltani. Lehet geotermikus energiát használni, de nem mindig és nem mindenkor. Számos kihívás és műszaki nehézség van, amiről szeretnek elfeledkezni, csak megy a nagy rózsaszín ködös álmodozás. És nagyon gyakran megjelennek a “subsidy hunter” szerencselovagok is, akik a buta politikusok ajtaján kopogtatva kunyerálnak búsás állami támogatásokat (vagyis vérrel, verítékkel megkeresett és befizetett adófizetői forintokat) fűt-fát ígérve nagy pénzeket talicskázva így át az adófizetők zsebéből a sajátjaikba.
Tudományos libsizmus
2023-03-17 at 11:26
Ááá, majd ezt is kikérik maguknak a “zöldek”.
Z
2023-03-17 at 11:23
Csak kérdés egy laikustól, a lehült termálvizet nem lehetne öntözésre használni ha úgy is egyre több aszályos év következik, vagy a kémiai összetétele miatt erre alkalmatlan?
agent smith
2023-03-17 at 11:01
minden, ami megkapja a “zöld” cimkét, kommunizmustól bűzlik
Királytigris
2023-03-17 at 10:54
PÁL JÓZSEF2023-03-17 at 09:16!
A lehűlt termálvizet vissza kell sajtoni, amihez energia szükséges. Innentől már nem olyan kedvező a leányzó fekvése…
Királytigris
2023-03-17 at 10:51
Ez a geotermikus erőmű 50 MW-os teljesítménnyel működne.
Paks I 2000MW.
Paks II 2400 MW.
A visontai hőerőmű 800 MW.
Hány darab geotermikus erőművet is kellene építeni, és összességében menyibe kerülne?
Lehet gondolkodni….
apro_marosan_petergabor
2023-03-17 at 10:07
Csak óvatosan P.J:.
Mielőtt megszületne a napelem + napkollektor + szélerőmű + geotermikus katyvasz, amelyikből egyik se tudja azt, ami elvárható lenne saját műfajáben, ellenben baromi drága, s könnyen elromlik…
xxx
– Másrészt a geothermia nem egyszerű, nem véletlenül nem terjedt el. A mélyfúrás roppant drága (lásd olajbányászat). A lehült vizet visszanyomni sem egyszerű, meg nem mindenütt lehet, számos káros következménye lehet ennek…
– Három: állandóan cserélgetni a lerakodással eldugult csőrendszereket sem egyszerű, sem olcsó. Márpedig a villany ára tényező…
– Hol vannak az erre felkészült vállalatok, szakemberek? A holdon?
ViAM
2023-03-17 at 09:17
“Felmerülhet a kérdés, hogyha több évtizede ismert előttünk a jelenlegi kihívásainkra megoldást jelentő technológia, akkor mégis miért nem alkalmaztuk azt. A válasz pedig igen egyszerű: mert nem volt rá szükség.”
A válasz egy nagy mismásolás!
PÁL JÓZSEF
2023-03-17 at 09:16
Csakhogy eljutottunk idáig! Nem értem miért csak külföldről kell vásárolni ilyen javítandó technológiát! Már többször írtam róla, hogy egy-egy energia átalakítót, azonos területen rendszerbe kell foglalni a többi lehetőségével, egymást kiegészítve-teljesítményüket növelve! Pl.:a napelem parkoknál az elemek alá közvetlenül kollektorokat szerelni, amelyek hegyben hűtik a napelemeket,- növelve a teljesítményüket, éleikre nagyfeszültségű szélgenerátort (amely védi a nagy viharok esetén a keletkezhető rongálódástól,- megtörve a vihar erejét a táblák szintjén,; esetleg a napelem alá vezetve a feszültséget, növelné a teljesítményét borús időben),; a napelempark körül,- alá függőleges és ferde mélyfúrással zárt rendszerű geotermikus energiát kitermelő egységet kialakítva, amelyhez még szivattyú sem szükséges, mert a zárt rendszer anélkül is működik, ezeknél figyelembe kell venni, megakadályozva, a rétegvizek keveredésének lehetőségének következményeit! Stb. Mindezt számítógéppel összehangolva az irányítás megoldható! Így az X területről stabilabban ,,többszörös”,- nagyobb mennyiségű energia nyerhető ki! A szivattyúk azért feleslegesek, mert energiát fogyasztanak és a hőt szállító közeg anélkül is a felszínre szállítja a hőt és ott csak le kell választani róla hőcserélővel, betöltve a generátorba és a tároló légtartályokba (megfelelő nagyságnál energia tárolására is alkalmas),- átmeneti,- köztes időszakra. Ha a felszín alá van süllyesztve,- geotermikusan,- ha felszínen van, a nap sugárzástól és a hőingadozásból nyerhető + hőmennyiség a kialakítástól függően.
angelblind652
2023-03-17 at 07:14
Addig mondogatjátok, amíg a pénzzel kitömött ballibsi csilliárdosok rá nem ugranak a témára. Aztán lehet síránkozni, hogy mennyibe kerül az élet M o.- on.