Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a hazai, valamint az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait, és megállapította: Magyarországnak lehetősége van módosítani, valamint kiegészíteni a hazai szabályozást úgy, hogy az továbbra is összhangban maradjon az uniós joggal. A központ leszögezte, hazánk eddig például nem alkotta meg a “biztonságos származási országok” listáját, és nem élt a “gyorsított eljárás” lefolytatásának lehetőségével. Előbbi segítségével a magyar hatóságok jogosan tagadhatnák meg egyes országokból érkező menekültek kérelmét, a hazai szabályozás szélesítésével, pontosításával pedig Magyarország hatékonyabban utasíthatná vissza a megalapozatlan menekültügyi kérelmeket – közölte az Alapjogokért Központ. Ismert, az utóbbi két esztendőben hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült az Európai Unió és Magyarország, a magyar kormány lépéseket kezdeményez a gazdasági bevándorlókkal szemben.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Miután a magyar kormány kinyilvánította: mielőbb új hazai szabályozást kell alkotni a politikai menekültstátusra vonatkozóan, mérföldkő lehet az Alapjogokért Központ témában született legfrissebb elemzése. A központ ugyanis megvizsgálta a hazai, valamint az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait, és megállapította: Magyarországnak lehetősége van módosítani, valamint kiegészíteni a hazai szabályozást úgy, hogy az továbbra is összhangban maradjon az uniós joggal.
“A vonatkozó EU-s irányelvek lehetőséget adnak arra, hogy a tagállamok megalkossák a „biztonságos származási országok” listáját, valamint, hogy egyes esetekben „gyorsított eljárást” alkalmazzanak menekültügyekben – amely lehetőségekkel eddig a magyar jogalkotó nem élt” – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a központ. Álláspontjuk szerint annak sincs akadálya, hogy az Országgyűlés kiszélesítse a menekültügyi őrizetre vonatkozó szabályozást. “A gyorsított eljárással és a menekültügyi őrizettel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy az EU-s irányelvekben olyan fogalmak is szerepelnek, mint a „közrend”, „köz- és nemzetbiztonság”, „közegészségügy”, amelyek a hatályos magyar menekültügyi jogszabályokban nincsenek átvéve vagy elég pontosan kifejtve. Pedig ezen kategóriák egyértelműbb vagy részletesebb szabályozása hatékonyabbá teheti az eljárások lefolytatását, valamint a megalapozatlan menekültügyi kérelmek visszautasítását. Az esetleges módosítások során a jogalkotónak természetesen figyelemmel kell lennie a vonatkozó ENSZ-egyezményekre, különös tekintettel a visszaküldés tilalmára, például ha a menekült üldöztetésnek van kitéve származási országában” – hívja fel a figyelmet az Alapjogokért Központ.
A biztonságos származási országok listájának megalkotásával Magyarország átlátható feltételrendszert alakíthatna ki azon országokról, amelyekből érkező menekültek kérelmét a hatóságok megtagadhatnák. Egy új szabályozás segítségével gyorsított eljárást lehetne lefolytatni a nemzetbiztonságra, közrendre veszélyt jelentő bevándorlókkal szemben.
Határsértők Szegeden.
Ismert, az utóbbi két esztendőben hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült az Európai Unió és Magyarország. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint egy év alatt drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma Magyarországon, amely még a hivatalt is meglepte. Tavaly csak 856 menekült érkezett legálisan Magyarországra, miközben 41 921-re rúgott az illegálisan bevándorlók száma. Tavaly Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után hazánk volt az ötödik a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában.
Végh Zsuzsanna, a BÁH elnöke ismertette, a menedékjogi kérelmek számának növekedése nagyrészt annak köszönhető, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve sokan anyagi nehézségek miatt választják hazájuk elhagyását. A menedékjogkérők több mint fele gazdasági okok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket. A menedékjogot kérelmezők nagy részének azonban nem Magyarország jelenti a célországot, sokan még a menedékjogi eljárás alatt elhagyják az országot.
A gazdasági bevándorlást és a migrációs nyomást enyhíteni szeretné a magyar kormány, ezért a Fidesz tegnap benyújtotta a parlamentnek a bevándorlásról szóló politikai vitanapra vonatkozó kezdeményezését. Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján a “Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra” című vitanap-kezdeményezésüket indokolva közölte: két év alatt hússzorosára nőtt Magyarországon a politikai menedékjogot kérők száma, ám nagy részük „nyilvánvalóan nem politikai üldözött”, hanem megélhetési céllal érkezett bevándorló.
„Fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés éppen ezért megvitassa, miként lehet megakadályozni, hogy a megélhetési bevándorlók magukat politikai menekültként feltüntetve egyre nagyobb számban érkezzenek Magyarországra” – mondta a politikus. Tájékoztatása szerint a vitanapot akár már a tavaszi parlamenti ülésszak elején, a február 16-i hét második felében megtarthatják. „Szeretnénk, ha minden országgyűlési képviselő (…) el tudná mondani az álláspontját és letenné a javaslatát” – fűzte hozzá.
Rogán Antal szerint fontos megvitatni, miként lehet megakadályozni, hogy a megélhetési bevándorlók magukat politikai menekültként feltüntetve egyre nagyobb számban érkezzenek Magyarországra. Fotó: MTI
Az Országgyűlésnek a vitanap után ki kell alakítania a politikai menekültstátusra vonatkozó új magyarországi szabályozást – közölte. Rogán Antal szerint nemcsak a statisztikai adatok, hanem a hétfői események is rámutatnak ennek az egyébként összeurópai kérdésnek a fontosságára. A frakcióvezető ezzel arra utalt, hogy hétfőn a győri vasútállomáson több száz határsértőt szállítottak le a Budapestről Bécsbe tartó vonatról, mert nem rendelkeztek érvényes iratokkal. Rogán Antal megjegyezte, szinte mindegyikük politikai menedékjogot kért. A határsértők többsége Koszovóból jött – tette hozzá, jelezve ugyanakkor: a balkáni országban ma nincs olyan politikai helyzet, hogy politikai üldöztetésről lehetne beszélni.
A fideszes politikus kiemelte, Magyarország ellátja az Európai Unió külső határainak védelmét is, így a magyar hatóságoknak kötelessége a Magyarországra, ezen keresztül Európába érkező illegális bevándorlók feltartóztatása.
Ismert, a kérdéssel kapcsolatban Orbán Viktor is elmondta véleményét. A miniszterelnök szerint “a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”. Pikáns, hogy Orbán Viktor bevándorlással kapcsolatos álláspontját az az André Goodfriend amerikai ügyvivő kritizálta elsőként, akinek a hazája drákói szigorral lép fel az illegális bevándorlókkal szemben…
A címlapfotón Béli Balázs, a Barikád és az Alfahír fotósának díjnyertes, Úton Európába című képriportjának egyik remek kockája látható. Béli Balázs a sorozattal elnyerte a 33. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját. Béli Balázs képeit itt tekintheti meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS