A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság komoly kihívások elé állította az európai országokat, amelyek egységes stratégia híján eltérő válságkezeléssel igyekeztek csökkenteni a vírus okozta károkat, ám azok az országok, ahol a gazdaságpolitika már a járvány előtt is fegyelmezett volt könnyebben megbirkóztak ezzel a kihívással – írja a XXI. Századi Intézet legfrissebb elemzésében. Hozzáteszik: Magyarország is ezek közé az országok közé tartozik, ezért sikeres válságkezelésről beszélhetünk, ezért 2021-től a védekezést a gazdaság újraindítása váltja fel, aminek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság elérheti a 2019-es GDP szintet, ezzel pedig komoly gazdasági versenyelőnyhöz juthat a több tagországgal szemben.
Az elemzésben azt vizsgálták, hogy európai összehasonlításban mennyire volt hatékony a magyar gazdasági válságkezelés a koronavírus-járvány során és milyen helyzetben kezdődhet meg a gazdaság újraindítása.
A koronavírus 2008 óta nem látott egészségügyi és gazdasági válságot eredményezett az Európai Unióban. Az Eurostat által publikált adatok szerint az Európai Unió éves bruttó hazai összterméke (GDP) körülbelül 12 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ez az érték 14,7 százalékos visszaesést mutatott. A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy az Eurostat-adatgyűjtés 1995-ös kezdete óta nem volt példa ekkora visszaesésre az EU-ban.
A recesszió leginkább a turizmust és a szolgáltatóipart érintette, a tagállamok pedig egységes stratégia híján többféleképpen igyekeztek mérsékelni a válság negatív hatásait. Nagy szerepe volt a védekezésben az időben meghozott kormányzati intézkedéseknek és szabályoknak, amelyek sikere az egyes kormányok politikai stabilitásának és cselekvőképességének tesztjeként is értelmezhetők.
Ott volt hatékony a védekezés, ahol a járvány előtt is stabil kormány volt
A gazdasági és egészségügyi adatok jól mutatják, hogy a válság azokat az országokat sújtotta leginkább, amelyek kormányai engedtek a politikai nyomásnak, kapkodtak és sokszor kaotikus intézkedésekkel igyekeztek kezelni a kialakult helyzetet. Az elemzés példaként említi Spanyolország és Portugália esetét, ahol az elhibázott járványkezelés eredményeként jelentősen csökkent az országok gazdasági teljesítménye 2020 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest (Spanyolország -8,7%, Portugália -5,7%).
Hatékonyabb válságkezelésről beszélhetünk viszont azokban a tagállamokban, amelyek már a válságot megelőzően is politikailag stabil kormányokkal rendelkeztek. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol a következetes válságkezelésnek köszönhetően a következő hónapokban a gazdaság védelme helyett már annak újraindítása határozza majd meg a kormány gazdaságpolitikáját. Márciusban bevezették a gazdaságvédelmi akciótervet, ami munkahelyeket, vállalkozásokat védett, kiszolgáltatottságukat csökkentette. A kormány folyamatosan alkalmazkodott a vírus által többször is megváltoztatott körülményekhez, aminek az egészségügyre és a gazdaságra gyakorolt negatív hatásait jól megfontolt és célzott intézkedésekkel igyekezett tompítani. Példaként említi az elemzés a tavaszi lezárások során alkalmazott stratégiát, a lélegeztetőgépek beszerzését és most a különutas vakcinabeszerzést is. Utóbbinak köszönhetően a magyarországi átoltottság már most meghaladja az uniós átlagot.
Célzott segítség
Gazdasági téren is célzott intézkedéseket vezetett be a kormány. Ilyen volt az egészségügyi dolgozók béremelése, a családok védelme érdekében pedig hitelmoratóriumot rendeltek el, amit több alkalommal is meghosszabbítottak. A válság által leginkább sújtott szektorokat sem hagyta magára kormány: a turizmusban és vendéglátásban működő kis- és középvállalkozások járulékainak csökkentése mellett munkabértámogatások bevezetésére is sor került. Az Orbán-kormány a gazdaságvédelmi akcióterv során bevezetett intézkedéseivel az elmúlt egy év során körülbelül 50 ezer kis- és középvállalkozás mellett, több mint 1 millió családnak nyújtott segítséget, amivel azok közel 3000 milliárd forintot tudtak megtakarítani. Mindemellett a kormány mintegy 280 ezer munkahely megtartásához is hozzájárult.
A koronavírus elleni vakcinák érkezésével és a beoltott emberek számának növekedésével a gazdaságvédelmi akciótervet a következő hónapokban a gazdaság-újraindítás akcióterv váltja majd fel, aminek keretében a gazdaság talpra állítását és az ország válság előtti növekedési pályára történő visszaállítását tűzte ki célként a kormány. Ennek végrehajtására egy több mint 6000 milliárd forintos gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a kormány. Csökkent a lakásépítés áfája öt százalékra, hárommillió forintos lakásfelújítási támogatásra nyílt lehetőség, és a 25 év alattiaknak nem kell jövedelemadót fizetniük legkésőbb 2022-től. A szocialista kormányok alatt elvett 13. havi nyugdíjat visszaépítik, a nyugdíjemelést pedig az infláció mértékéhez igazítják. A hitelmoratórium 2021- június 30-ig kitolták, a bajba jutott szektorokban tevékenykedő kis- és középvállalkozások bértámogatása folytatódik, utófinanszírozás helyett, előfinanszírozási formában. A vállalkozásoknak továbbá egy 10 éves kamatmentes kölcsön felvételére nyílt lehetőségük, aminek a törlesztését három év múlva kell csak elkezdeni.
Meggondolt döntések eredménye
A politikailag stabil kormány döntéshozatalát segítette, hogy azt szemben a nyugat-európai kormányokkal nem bénították meg a folyamatos koalíciós egyeztetések, amiknek köszönhetően gyorsan és hatékonyan tudott alkalmazkodni a vírus által okozott kihívásokhoz. A célzott intézkedéseknek köszönhetően a kormány gazdaságpolitikájának középpontjába a válságkezelés helyett immár a gazdaság talpra állítása került. A 2008-as gazdasági válságot az akkori Gyurcsány-Bajnai kormányok megszorításokkal kezelte.
A kormány válságkezelésének sikerességét bizonyítja, hogy az előrejelzések szerint a magyar gazdaság az Európai Uniótól közel egy évvel hamarabb, várhatóan már 2022-re eléri majd a válság előtti, 2019-es szintet, amivel hazánk komoly versenyelőnyre tehet szert az EU többi tagállamával szemben.
fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS