A klímaváltozás hatására számíthatunk rá, hogy az időjárás egyre szélsőségesebbé válik. A rengeteg csapadékot és nagy szelet hozó viharok mellett egyre hosszabb száraz időszakok következnek, az enyhe telek pedig nagyobb esélyt adnak a kártevőknek a túlélésre. A Pilisi parkerdőben elindult kísérletben a kutatók azt vizsgálják, megbirkóznak-e a hazai erdők a globális felmelegedés kihívásaival, vagy örökre búcsút mondhatunk például Somogy és Zala megye bükköseinek?
Erdőink jövője a tét
Ódor Péter az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy miként reagál egy erdő a különféle művelési módokra. A kérdés feltevése a puszta tudományos érdeklődés mellett azért is meglehetősen időszerű, mert az erdő épp az ilyen beavatkozásokat követő időben válik különösen érzékennyé a klímaváltozás hatásaira. Míg egy háborítatlan erdő változatlanul elviseli a körülmények változását, azokon a területeken, ahol művelik, lehet, hogy már nem úgy újul fel, mint tette azt ötven vagy száz éve.
Egy Pilisszentkereszt melletti gyertyános-tölgyesben alakították ki a kísérleti területet, ahol hat, hasonló méretű és fekvésű részt jelöltek ki. A hat terület mindegyikén létrehozták a következő típusú területeket: érintetlen kontroll, bontóvágás, lékvágás, tarvágás (benne hagyásfacsoporttal). Az egyes területeken folyamatosan műszerekkel mérik a mikroklíma, a talajviszonyok, az aljnövényzet és egyes állatcsoportok (futóbogarak, pókok, televényférgek) változásait.
Ódor Péter az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa terepen; Fotó: Gilicze Bálint/MTA
Somogy és Zala megye búcsúzhat a bükköseitől?
Az MTA közleményével kapcsolatban portálunk megkereste Ódor Pétert, az akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársát, aki elöljáróban elmondta, a globális felmelegedés legjobban a nagy csapadékigényű fafajok, például a bükk esetében éreztetheti hatását. Különösen igaz lehet ez a dombvidékekre, például a Somogy és Zala megyében. Ugyanakkor hozzátette, változóban van az erdősztyepp határa is, amely a dombvidékek irányába tolódik. Ódor Péter szerint az elegyes erdők általában rugalmasabban reagálhatnak a klímaváltozás hatásaira, de hangsúlyozta azt is, a konkrét fiziológiai hatások mellett az egyes fajok ellenállóképessége is megváltozhat például a kártevők ellen.
A közelmúltban indult erdőökológiai kísérletük kapcsán arról is beszélt, hogy a csökkenő erdőborítottsággal arányosan magasabb hőingadozást kaptak, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kisméretű lékekben a talajnedvesség növekedését tapasztalták. Ódor Péter általánosságban megjegyezte, a kísérlet lehetőséget biztosít arra, hogy egyszerre vizsgálhassák a termőhelyet (talaj és mikroklíma viszonyokat), az erdei biodiverzitást és a felújulást.
A türelmes erdőgazdálkodásé a jövő
Egyelőre nyitott kérdés, milyen módszer bizonyul a legjobbnak az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kezelésére – hangsúlyozta Ódor Péter. A kutató szerint az egyik ilyen lehetőség, ha a vágásos gazdálkodás helyett az erdőgazdálkodás az úgynevezett szálalás irányába mozdul el, amely kisebb lépésekkel halad és a természetes megújulásra alapoz. Ennek egyik előnye a talaj folyamatos erdőborítása, így természetvédelmi és ökológiai szempontból az egyik legelőnyösebb. Azonos fafajú mesterséges erdősítések esetén megoldás lehet, ha a déli illetve szárazabb területekről hozzák a szaporítóanyagot.
Legfontosabb a talaj folyamatos erdőborítása; Fotó: Gilicze Bálint/MTA
Ódor Péter elmondta, egy átlagos szemlélő gyakran láthat eltérő erdőművelési formákat, például gyérítést, vagy a jóval drasztikusabb vágásterületet, ugyanakkor ezek mind egy erdőgazdálkodási rendszer részei. A vágás után az újulatot gondozzák, később gyérítik, amíg el nem éri az erdő a vágáskort, amikor ismét letermelik. Ettől a rendszertől lényegesen eltér a korábban említett szálalásos módszer, amely folyamatos erdőborítást tesz lehetővé. Az erdő folyamatos tájképi jelenléte azért is fontos, mert egy terület vízmegtartási képességét ez pozitív mértékben képes befolyásolni, miközben csökken a talaj eróziója. Hangsúlyozta, ezek a problémák a klímaváltozás legsúlyosabb kihívásai közé tartoznak.
A vadászok is tehetnek a klímaváltozás hatásainak kivédéséért
Portálunk kérdésére, hogy a kísérlet mennyire kíséri figyelemmel az állatvilág változását Ódor Péter elmondta, vizsgálatukban elsősorban a talajlakó, a talajképződésben résztvevő ízeltlábúakat és férgeket vizsgálják, hogy a különböző művelési eljárások hogyan hatnak az életközösségre. A kutató ugyanakkor kitért a nagyvadakra is, amelyet kritikus kérdésnek nevezett a jövőben az erdőgazdálkodás tekintetében. Mint kifejtette, a nagy vadállomány gátolja az erdők gyors megújulását. Hozzátette, ennek vizsgálatára a kísérleti terület egy részét elkerítették a nagyvadaktól, így azok hatásáról is lesznek eredményeik.
Sürgető kérdésekre gyors válaszok
Portálunk fölvetette, több kutató is hangsúlyozza, hogy már a 25. órában járunk. Egy, az erdő megújulását, egyes behatásokra adott reakcióját feltételezhetően hosszabb ideig kell vizsgálni, miközben azonnali válaszokra, megoldási javaslatokra vár a világ. Ódor Péter ezzel kapcsolatban elmondta, egy jól megtervezett kísérletben már az első időszakban is vannak felhasználható eredmények, így az első három év tapasztalatai már választ adnak a környezeti beavatkozás hatásaira, míg a regeneráció kapcsán 5-10 éven belül lesznek használható információk.
Kutató-gazdálkodóó kooperáció jött létre; Fotó: Gilicze Bálint/MTA
Ódor Péter hangsúlyozta, a kutatás elsősorban arra ad választ, hogy a különböző erdőgazdálkodási beavatkozások milyen hatásokkal vannak az erdei ökoszisztémára. Elmondta azt is, 2014-ben indult meg a kutatás, de akkor még az előzetes vizsgálatok elvégzése miatt nem nyúltak az erdőhöz. 2015 telén kezdődött az igazi munka, így 2015 végéig már rendelkezésre álltak egyes adatok, most már a 2016-os vizsgálatok folynak. Ezek alapján máris használható eredményeik vannak a mikroklíma, az állatközösségek illetve a növényzet változásával kapcsolatban.
Kutató-gazdálkodó kooperáció
Ódor Péter ugyanakkor hangsúlyozta, a kutatásnak egyik lényeges sajátossága, hogy az az erdőgazdálkodókkal közösen folyik. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársaival egy aktív kutató-gazdálkodó kooperáció jött létre. A közös munkától azt is várják, hogy a tapasztalatokat könnyebben sikerül majd átültetni a gyakorlatba. Hozzátette, a kísérlet több intézet, valamint hallgatók bevonásával zajlik, így nagy szerepe lehet a kutatás-szakképzés tekintetében is.
Forrás: MTA/PestiSrácok.hu
Kezdőkép: worldpress.com
bölcsuhu
2016-06-23 at 02:35
Amióta a Földnek légköre van azóta van klíma és klímaváltozás is! Az okai természetesek és az emberi ráhatás még lokálisan is elhanyagolható. Egy sor hozzá nemértő (politikus, jogász, önjelölt természetvédő+ rengeteg szélhámos) bizniszel vele vagy hisz benne bigottan. Érdekből vagy hülyeségből. A szakemberek is a saját érdekeiket nézik, mivel ma szentségtörés a klimaváltozás ember okozta okait megkérdőjelezni. Az ember ha bármennyire is akarja, nem képes egy tűzhányó kitörését, egy tornádó kialakulását, egy cunami rombolását, stb. is megakadályozni, hiszen még egy kiterjedtebb erdőtűzzel sem igen tud mit kezdeni még az USA vagy Kanada sem!. Csak felkészülhet a védekezésre, menekülésre. S mennyi széndioxid kerül iylenkor a légkörbe, pláne egy vulkéán kitörésnél? Al Gore, Áder meg a többi lökött azt hiszik, hogy az egér rengeti a hidat mikor az elefánttal végig sétál rajta!
Kaktusz
2016-06-22 at 18:20
Tóth Gy
Valami csak van, mert egyre szélsőségesebb az időjárás, ez pedig nem magától lett ilyen!!!
Tóth Gy
2016-06-22 at 13:42
Már a lefizetett tudósok sem merik hangoztatni, hogy nincs fölmelegedés.
Alex
2016-06-22 at 13:06
Az erdők eltűnése és a környékbeli cigányok számának növekedése között közvetlen kapcsolat van. Ld. a sajóládi védett 180 hektáros erdő sorsát amit a rendőrség szerint talicskával hordtak el…
(Két Margitsziget méretű területről van szó! Ne nézzenek mindenkit hülyének, ha nem találják a tettest!)