Már másfél évtizeddel ezelőtt is trükköztek a Buda-Cashnél

Manipulálta mérlegét a Buda-Cash? – ezzel a címmel írt tényfeltáró riportot 2003-ban a Magyar Nemzet. A már akkor is Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatóját egy korábbi üzletfél vádolta meg. A társaság ugyanis nem képzett céltartalékot egy 455 millió forintról szóló pereskedésre, amelynek hátterében egy különleges magyar találmányt gyártó vállalkozás részvényadásvétele áll. Sőt a követelésről az rt. könyvvizsgálói jelentéseiben sem esett szó. A Magyar Nemzet szerzője a kutakodás során MSZP-közeli vállalkozókba és a K&H-brókerbotrány érintettjeibe botlott.

Az vita hátterében egy 1997-ben kötött megállapodást állt az ujjlenyomat-felismerő berendezéseket gyártó, időközben felszámolt Dermo-Trade Rt. részvényeinek adásvételéről. A Buda-Cash Rt. bizományosként járt el az ügyben, a részvények megvételére az MSZP közeli vállalkozó, a Magyar Fejlesztési Banknak korábban értéktelen vécécsészéket és munkásmozgalmi rézkarcokat több száz millió forintért eladó Vindics József, mint a Pretium Holding Rt. tulajdonos-igazgatója adott megbízást a brókercégnek.  A másik oldalon is kemény figurák tűntek fel: a korábban milliárdos olajügyekkel megvádolt, de végül el nem ítélt Tálosi Lőrinc vállalkozó fogalmazott meg 455 millió forintos követelést a Buda-Cash-sel szemben, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy a könyv szerint milliárdos értékű részvénycsomagért az MSZP-közeli vállalkozó csak alig százmillió forintot akart fizetni. A Dermo-Trade neve később a 2003-as brókerbotrányban is felbukkant, a korábban a céget képviselő Kerék Csabát ugyanis a részvénypiaci visszaélések egyik kulcsfigurájának tartják.

Hogy valójában mennyit értek a részvények, az a Buda-Cash megítélése szempontjából szinte mindegy, a lényeg, hogy a pereskedést a kétezres évek elején eltitkolták, kifejtették a mérlegből, hogy az ne rontsa a brókerház mutatóit, piaci megítélését.

– Kérdés, hogy mit szól a Buda-Cash több ezer ügyfele ahhoz, hogy a vállalat a per lezárultával akár az alaptőkéje több mint felének megfelelő összeg kifizetésére kényszerülhet – tett hitet akkor várakozásai beigazolódása mellett Tálosi János. Az egykori „olajos” vállalkozó szerint az a tény, hogy a brókeróriás nem képzett céltartalékot a sok száz milliós perre azt is jelenti, hogy az rt. éveken át manipulált mérleget tárt a befektetők elé. 

Pintér Zoltán, a Buda Cash Rt. igazgatóságának tagja – aki Georgi Kornéllal közösen adott választ a Magyar Nemzet kérdéseire – azonban másként emlékezett vissza. – Cégünk könyvvizsgálója tud a perről, de a jogi szakvélemény alapján azt nyilatkozta, hogy nem javasolja a céltartalékképzést – állította az ex-vezérigazgató.

A Magyar Nemzet akkor egy igazságügyi könyvszakértőt is megkeresett az ügyben. Szerényi László úgy vélekedett: a per megindításáról szóló értesítés kézhezvétele után a Buda-Cash Rt. vezérigazgatóságának haladéktalanul tájékoztatnia kellett volna a könyvvizsgálót, a felügyelőbizottságot és a PSZÁF-ot. – Mégpedig írásban, hogy ennek nyoma legyen – tette hozzá. Szerinte 455 millió forintos céltartalékképzés lett volna indokolt, tekintettel, hogy a bíróság a pert befogadta, és érdemi tárgyalásokra is sor került. Szerényi egyben arra is figyelmeztetett, hogy a mulasztás miatt akár az érintettek büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.

Arról nincs hír, hogy a trükközés hozzájárult-e a Buda-Cash-ügyfelek megtévesztéséhez, a cégnél kialakult gigantikus hiányhoz. Minden esetre Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke ma azt nyilatkozta, hogy az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelést, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott első – a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott – átfogó vizsgálatánál feltárta “a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot”.

PESTISRÁCOK.HU-összefoglaló

Fotó: A Wall Street farkasa