Másik munkát kereshet az elítélt Fekete-Győr, ha döntenek az összeférhetetlenségéről

Ma kezdődik az Országgyűlés öt napos ülése, amelyben megemlékeznek a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról, majd többek a 2025-ös költségvetés vitája után arról is döntenek, hogy összeférhetetlen-e Fekete-Győr András országgyűlési képviselő, miután a momentumos politikust a Fővárosi Ítélőtábla október 17-én jogerősen elítélte hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt – olvasható a Magyar Nemzetben.

A fentieken kívül több előterjesztés bizottsági jelentését is megvitatja a parlament, majd azok elfogadásáról is dönt. Ezek között szerepel egyebek mellett a polgármesterek fizetésével kapcsolatos önkormányzati törvénymódosítás, a munkáshitel alapszabályait tartalmazó munkaügyi törvényjavaslat, továbbá a rövid távú szálláshelykiadásra (Arbnb) Budapesten moratóriumot bevezető pénzügyi törvénymódosítás.

Miként arról a PS beszámolt, Fekete-Győr Andrást  csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádjában elsőfokon felmentették, másodfokon felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a napokban  viszont már jogerős ítéletet hoztak az ügyben, két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott a Momentum korábbi elnöke. Az elsőrendű vádlottat, Szarvas Koppány Bendegúzt három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság csoportosan, elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért.

Fekete-Győr Andrást hat évvel az eljárás megkezdése után egy év szabadságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették. A Fővárosi Ítélőtábla a vizsgálat során megállapította, hogy az első és a másodfokú bíróság sem követett el szabálysértést, azonban a elsőfokú bírálat döntése nem volt megalapozott, ugyanis a tényállás megállapítása nem volt bizonyított.

Az elsőrendű vádlott elkövette a hivatalos elleni erőszak bűntettének magatartását, azonban a másodrendű vádlott cselekedeteiből hiányzott az erőszak, de így is azt állapították meg, hogy Fekete-Győr András cselekedetei is kimerítette a hivatalos elleni erőszak bűntettének magatartását, mert a büntetőjog nem határozza meg az erőszak fogalmát, így azt minden tényállásnál külön kell vizsgálni.