Ideje lenne beismerni, hogy elhibázott lépés volt az euró bevezetése – írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a brit Financial Times pénzügyi lapban megjelent cikkében.
Eljött az ideje, hogy megkeressük az euró csapdájából kivezető utat
– írta Matolcsy György, aki “káros dogmának” nevezte, hogy az euró bevezetése a következő teljesen normális lépés lenne az egységes Nyugat-Európa létrehozása felé vezető úton. Az MNB elnöke szerint azonban az európai közös deviza egyáltalán nem tekinthető “normálisnak”, mivel bevezetésének szinte egyetlen előfeltétele sem teljesült. Két évtizeddel az euró bevezetését követően még mindig hiányoznak a globális deviza sikeréhez szükséges alapfeltételek: az egységes államszervezet, az euróövezet bruttó hazai termékének legalább 15-20 százalékát lefedő közös költségvetés, a közös euróövezeti pénzügyminisztérium és az annak vezetésével megbízott pénzügyminiszter.
A közös deviza bevezetését megalapozó elhibázott döntés valódi gyökerét tulajdonképpen egy, Franciaország által állított kelepcének tartja Matolcsy György. Szerinte François Mitterrand, a német újraegyesítés idején Franciaország elnöke Németország befolyásának növekedésétől tartva úgy gondolta, hogy Európa “németesítésének” megelőzéséhez elég lesz a németeket rávenni a német márka feladására. Helmut Kohl német kancellár pedig a javaslatot az “egyesülés árának” tekintette, és bele is egyezett.
Mindketten tévedtek
– szögezte le írásában Matolcsy György. Az eredmény egy európai Németország lett és nem egy német Európa, az euró pedig egyáltalán nem akadályozta meg egy újabb német hatalom kiemelkedését. A németek azonban maguk is beleestek a “túl jó ahhoz, hogy igaz legyen” euró csapdájába. A dél-európai gazdaságok bevonása az euróövezetbe eléggé legyengítette az euró árfolyamát ahhoz, hogy Németország legyen az Európai Unió legerősebb exportgépezete. Németország a kedvező feltételek közepette elkényelmesedett, elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését és a beruházásokat a jövő iparágaiba. Lemaradtak a digitális forradalomról, tévesen mérték fel Kína előretörését és elmulasztották páneurópai vállalatok létrehozását. Mindeközben olyan nagy német vállalatok, mint az Allianz, a Deutsche Bank vagy a Bayer kísérlete az Egyesült Államok meghódítására és a Wall Street bevételére kudarcba fulladt.
A Centre for European Policy tanulmánya szerint a legtöbb euróövezeti tagország gazdasága jobban teljesített az euró bevezetése előtt, mint utána
– mutatott rá Matolcsy György, hozzátéve, hogy az eltelt két évtizedben csak kevesen nyertek, de sokan veszítettek az euró bevezetésén.
A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-2012-es euróövezeti gazdasági válság súlyosan érintette a tagok többségét és az államadósság felduzzadásához vezetett. Nincs olyan, hogy ingyen ebéd, és az olcsó hitelekért a végén mindig nagy árat kell fizetni
– hangsúlyozta a Financial Timesban Matolcsy György.
Alexandre Lamfalussy magyar születésű közgazdásznak igaza volt, amikor azt mondta, hogy a közös devizára az európai hatalmak közötti kötelékek megerősítéséhez és Európa Szovjetunióval szembeni védelméhez van szükség. A bökkenő csak az, hogy az euró bevezetéséről meghozott végső maastrichti döntésre 1992-ben, a Szovjetunió összeomlásakor került sor. A közös deviza létének az indoka pont akkor szűnt meg létezni, amikor megszületett
– írta a jegybankelnök.
Eljött az idő, hogy felrázzuk magunkat ebből a káros és eredménytelen álomból
– fogalmazott Matolcsy György.
Első lépésként nem ártana bevallani, hogy a közös deviza szinte minden euróövezeti tag számára valamilyen szempontból csapda, és nem aranybánya. Az Európai Unió tagjainak – akár bent vannak vagy sem az euróövezetben – be kellene ismerniük, hogy elhibázott stratégiai döntés volt az euró bevezetése. A dollárral vetekedő globális deviza létrehozásának szándéka nyílt kihívás volt az Egyesült Államoknak, az Európai Egyesült Államok létrehozásának víziója miatt pedig az Egyesült Államok mind nyíltan, mind leplezetten, de hadviselésbe bocsátkozott az elmúlt két évtizedben az Európai Unió és az euróövezet ellen. Meg kell találni a módját, hogyan szabadítsuk ki magunkat ebből a csapdából
– hangsúlyozza Matolcsy György. Európának fel kell adnia a fantáziálást az Egyesült Államokkal vetekedő világhatalom létrehozásáról. Az euróövezeti tagoknak lehetővé kell tenni a kilépést a következő évtizedekben, a maradóknak viszont egy valóban globális deviza létrehozásán kell munkálkodniuk.
Az eurót megalkotó Maastrichti Szerződés 30. évfordulóját a megállapodás újraírásával kellene megünnepelni 2022-ben
– írta Matolcsy György a brit Financial Timesban megjelent cikkében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
márko
2019-11-05 at 10:18
Az eurót NEM KELL bevezetni
MERT
rabszolgaviszonyba taszítja az egész ( országot + népet )
ÉS
ezermilliárd dolláros hasznot biztosít egy amúgy is gazdag rétegnek
ÉS
semmi lehetőség tőle megszabadulni
/
A központi euró = ugyan olyan NYAVALYA
MINT
az EU ( parlamentarizmus + egész szerkezete )
MELY
mindenben jó kivéve a részeiben és az egészben
/
EU – SOHA SEM JELENT ( szabadságot + demokráciát + szólasszabadságot )
ARROGÁNSAN milliárd dolláros médiáktól támogatva
(Welt, Spiegel, FAZ, FT, NYT, WP, NZZ, Guardian, ARDtv, ZDFtv …)
fejemremászó trendi civilszervezetek
Szakács István
2019-11-05 at 05:56
Az eurót az eurózónában jelenleg körülbelül 337 millió ember használja.[9] Az eurózónán kívül hat európai ország[10] fizetőeszköze: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán enklávé törpeállamok szerződés alapján,[11] Koszovó és Montenegró nem hivatalosan vezette be. Szintén nem hivatalos fizetőeszköz a Dél-Afrikai Zimbabwében, amely 2009 óta nem rendelkezik önálló fizetőeszközzel, viszont az országban, több más pénznem mellett az euró is használatban van.
Világszerte 175 millióan használnak az euróhoz kötött pénznemeket, ebből 150 millióan Afrikában.
Bevezetése óta az euró a második legjelentősebb tartalékvaluta, valamint a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár mögött, emellett világon a legnagyobb összértékben jelen levő valuta. Amennyiben az eurózónát egységes egészként kezeljük, a világ második legnagyobb gazdaságának számít.
Szakács István
2019-11-05 at 05:53
Hiba volt nem belépni az EU övezetbe bezzeg a Szlovákok. DE HIÁBA IS AKARTUK nem vettek be. A Görögök becsalták magukat. meghamisították a költségvetési adatokat h megfeleljenek a kritériumoknak.
1999 — 1Eur=251 — Ft 20 év múlva 1Eur=328Ft Akkor most miért is JÓ nekünk h nincs Eurónk ???
Szabó László
2019-11-04 at 12:45
De jó, hogy ebből kimaradtunk! Matolcsy itt a szlovákoknak lobbizik, ők sajnos beleszaladtak. Emiatt lógnak ki a V4-ekből.
pampafu
2019-11-04 at 12:11
Hatalmas koponya Matolcsy a pénzügyek területén.
D. László
2019-11-04 at 12:28
Akkor lenne nagy koponya, ha már kivezette volna a forintot és helyette bevezeti a valós, állami raktárakban felhalmozott értékálló árukészletre (búza/liszt, szalámi, kolbász, szalonna, zsír, olaj, tiszta víz és hasonlók – persze folyamatosan cserélve) és aranyra alapozott – mondjuk – koronát. Ez ugyanis valódi pénz lenne és nem a nemzetközi kényre-kedvre “alapozott” idegen pénz, azaz a forint.
Naprózsa
2019-11-04 at 13:51
A korona bevezetését egy külső inflációgerjesztő és a forint bedöntésének esetére tartogatjuk. S hogy valutánk értékét többé-kevésbé meg tudjuk tartani, azért kell, hogy állampapír vásárlással belsőleg finanszírozzuk magunkat. Úgyhogy Varga-Matolcsy páros korunk talán legzseniálisabb közgazd. miniszterei.
Logikus
2019-11-04 at 20:01
Miféle koronáról beszéltek ti? Valaki elmagyarázná nekem?
Sclerotic
2019-11-04 at 11:57
Már sokszor megírtam különböző portálokon, hogy az euró bevezetését azokban az országokban, ahol nem teljesülnek a gazdasági alapfeltételek (dél és középeurópa) német-francia huncutságnak tartom! A szörnyű az ebben, hogy a kisember sehol nem dönt (döntött) erről!